Étrend-kiegészítők: mi az, amit az orvos „titkol”, a hatóság betilt?
Az étrend-kiegészítők piaca világszerte ingoványos talajnak számít.
Leszögezendő, hogy az étrend-kiegészítőket gyártók között számos tisztességes, megbízható, évtizedek óta a piacon lévő, gyógyszer-minőségű terméket kínáló cég van jelen. Sajnálatos, hogy mellettük fel-felbukkannak a szennyezett, nem előírásoknak megfelelően gyártott, az egészséget potenciálisan veszélyeztető terméket kínálók is, sok esetben no-name, elérhetetlen gyártóval vagy disztribútorral, „kamu” internetes adatokkal.
Miért keresik az emberek az étrend-kiegészítőket?
Kinek ne lennének egészségügyi panaszai? Az emberek zöme a gyógyszerszedést megelőzően vagy amellett, esetleg ahelyett étrend-kiegészítő alkalmazása mellett dönt. Jó esetben erről tájékoztatják a kezelőorvost vagy gyógyszerészt, aki segít a megfelelő termék ajánlásában, kiválasztásában, amely akár kedvező hatású is lehet a terápia szempontjából.
A veszélyt az hordozza, amikor a beteg maga dönt, orvos vagy gyógyszerész megkérdezése nélkül, csupán laikusok vagy az internet tanácsaira hivatkozva. Az étrend-kiegészítőknek is lehetnek ugyanis mellékhatásaik, és azok is kölcsönhatásba léphetnek egyéb szedett gyógyszerekkel.
Így eshetett meg az, hogy az ízületi fájdalmakra szedett nagydózisú kurkumás készítmény – egy egyébként vesedializált betegnél – hányáshoz és a májenzim-értékek jelentős emelkedéséhez vezetett, amelynek az orvosok aggódva keresték az okát, a beteg pedig erősen hallgatott az egyéni „akciójáról”.
Gyógyszer vagy étrend-kiegészítő?
A gyógyszerek forgalomba kerülését több éves vagy évtizedes kutató és fejlesztő munka előzi meg, és a klinikai vizsgálatok előre meghatározott fázisain kell keresztülmennie egy terméknek ahhoz, hogy gyógyszer lehessen belőle. A forgalomba kerülést követően is folyamatos a nyomon követés, a gyógyszerek minőségét rendszeresen ellenőrzik, azok esetleges mellékhatásait regisztrálják.
Az étrend-kiegészítőknél „csak” engedélyeztetésről van szó. Emiatt eshet meg az, hogy számos étrend-kiegészítőt utólag vonnak ki a forgalomból, tiltanak be, mert például a szúrópróbaszerű ellenőrzések során kiderül, hogy azok az összetevőket nem az előírt mennyiségben tartalmazzák, hanem annál kisebb vagy nagyobb mennyiségben.
Ezzel függ össze a hazai gyógyszerhatóság (OGYÉI) 2023. márciusi álláspontja is, miszerint a melatonin étrend-kiegészítőként történő forgalmazása nem tekinthető biztonságosnak, az közegészségügyi kockázatot jelenthet.
Mit lehet tenni, ha valaki mégis melatonint szeretne alkalmazni?
A hazai patikákban vény nélkül kapható gyógyszerként megvásárolható a melatonin – megbízható minőségben.
Az étrend-kiegészítők problémája nem hungarikum
Az USA gyógyszerügyi hatósága, az FDA által vezetett mellékhatásjelentő rendszer (FAERS) adatai alapján egyes étrend-kiegészítők szedése számos mellékhatással kapcsolható össze, köztük májkárosodással, a vesefunkció jelentős romlásával vagy veseleállással. A probléma jellemzően nem a vitaminos, nyomelemes termékekkel van.
Az étrend-kiegészítők szedésével járó mellékhatások az esetek döntő részében a fogyasztószerek (25,5 %) és az energiaszintet emelő készítmények (10,0 %) alkalmazására vezethetők vissza. A heves szívdobogás vagy mellkasi fájdalom miatt orvoshoz került betegek 71,8 %-a előzetesen valamilyen fogyasztószert vagy energizáló készítményt alkalmazott.
Gyakoriak a szennyezett potencianövelők is. Egy felmérés szerint az USA-ban és Ázsiában recept nélkül értékesített potencianövelők 81 %-a tartalmaz szildenafilt vagy ahhoz hasonló vegyületet.
Bostoni kutatók nemrégiben megjelent közleménye alapján az étrend-kiegészítők szedésével összefüggésbe hozható mellékhatások a fiatalkorúak körében sem ritkák. 2004 és 2015 között 977 olyan nem kívánatos hatást jelentettek az FDA-nál, amit a 25 évnél fiatalabbak körében tapasztaltak. A jelentett esetek 40 %-a súlyos következményekkel járt, kórházi ellátástól kezdve halálos kimenetelig. A mellékhatásokkal kapcsolatba hozható termékek jelentős hányada az izomépítésre használt, az állóképességet fokozó, illetve a fogyással kecsegtetőm szerek közül került ki.
Extrém példákért nem kell a tengerentúlra menni
Hazánkban is találtak már olyan C-vitaminos étrend-kiegészítőt, amelyben C-vitamin egyáltalán nem volt jelen. Találtak olyan potenciafokozót is, amelyet ugyan természetes összetételűnek hirdettek, de abban jelentős mennyiségű szintetikus hatóanyag is volt. Ezeket a termékeket ki is vonták a forgalomból.
Miért baj ez? Míg az egyes komponensek hiánya csupán a remélt hatás elmarásához vezethet, és ablakon kidobott pénzről van szó, addig a „plusz” összetevők megjelenése komoly egészségi kockázatot hordoz.
A potencianövelő példájánál maradva: a szintetikus potencianövelő (pl. szildenafil) például szívbetegeknél életveszélyes állapotot, halálesetet idézhet elő, vagyis az életét kockáztatja valaki a férfiasság ígéretéért.
Miért nem jó az, amit az orvos ajánl?
Számos esetben az orvosok és gyógyszerészek is ajánlják az étrend-kiegészítők alkalmazását. Hangsúlyozni kell azonban, hogy nem mindegy, hogy hol szerzi be valaki a terméket és ki a gyártó.
A régóta forgalomban lévő, sokak által használt márka és az ismert gyártó egyfajta garanciát jelent. A patikából beszerezett termékekhez képest kockázatot hordoznak a nem ismert gyártójú, esetleg külföldi székhelyűként bejelentett no-name cégektől származó, no-name termékek.
Tanulságos lehet annak a szívbeteg nőnek az esete, akinek a kardiológusa koleszterinszint- csökkentőt rendelt. A beteg kételkedni kezdett. Az orvosi konzultáció után közvetlenül, egy újsághirdetés alapján rendelt magának „értisztítót”, több tízezer forintért. Miért? Úgy érezte, hogy az orvos nem tudja őt meggyógyítani, csak gyógyszerelni. Amikor a rendelt termék megérkezett a postán, a beteg rájött, hogy az másképp néz ki, mint a hirdetésen, ráadásul semmilyen leírás nem volt mellette. Ekkor gyanakodni kezdett. Próbálta felhívni a céget telefonon, de nem sikerült elérnie őket. Azóta csak reméli, hogy visszakapja a pénzt, amit a termékre költött, hiszen azt 2 napon belül vissza is küldte.
Útravaló
Ne higgye azt, hogy az orvosa azért nem ajánl Önnek bármilyen terméket vagy étrend- kiegészítőt, mert „titkol” valamit, esetleg elhallgatja Ön elől a gyógyírt!
Ha kérdései vannak, tegye fel azokat bátran az orvosnak, aki a tudományos eredmények alapján ajánlani fog Önnek étrend-kiegészítőt vagy esetleg lebeszéli Önt annak a használatáról. Ez utóbbin se csodálkozzon! Egy példa könnyen megérthető teszi a lebeszélést is: sok daganatos beteg a kemoterápia alatt szeretne étrend-kiegészítőt alkalmazni, miközben az antioxidáns hatású szerek szedése a kemoterápia alatt nem javasolt (az antioxidánsok ugyanis ronthatják a gyógyszeres kezelés eredményességét).
Bízzon az orvosában és gyógyszerészében! Sokkal inkább bennük, mint az interneten terjedő, csodaszerekről és csodás gyógyulásokról szóló mendemondákban.
Dr. Budai Marianna PhD.
szakgyógyszerész
Olvasta már?
- Túl lehet adagolni a D-vitamint gyerekeknél?
- A vényköteles D-vitaminban másmilyen vitamin van?
- Autoimmun betegségek - erről mindenképpen tudnia kell
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
