„Borzongatóan jó érzés, hogy ott lehetünk egy gyógyszer első lépéseinél” - magyar klinikai kutatások a világ élvonalában

#klinikai kutatások #DRC #Drug Research Center #korányi lászló
2020.09.23.
„Borzongatóan jó érzés, hogy ott lehetünk egy gyógyszer első lépéseinél” -  magyar klinikai kutatások a világ élvonalában

Balatonfüredről az embernek nem a gyógyszerkutatás jut az eszébe, pedig már vagy 20 éve működik itt az ország egyik gyógyszervizsgálati kutatóközpontja, a Drug Research Center (DRC). Hogyan zajlanak a klinikai vizsgálatok? Kockázatos-e részt venni egy gyógyszerfejlesztésben? És mikor lehet kész a koronavírus elleni vakcina? - Prof. Dr. Korányi László ügyvezetőtől és a központ szakembereitől megkaptuk a választ.

A Korányi név mellett nem lehet elmenni. Doktor úr, ön „annak” a Korányi orvosdinasztiának a sarja?

Igen. Korányi Frigyes alapította meg a tüdőszanatóriumot, az országos Pulmonológiai Intézet máig őrzi a nevét. Fia Korányi Sándor, belgyógyász professzor, ő határozta meg először a veseelégtelenség fogalmát és kezdeményezte az 1920-as években az ingyenes BCG-oltásokat. Korányi Frigyes testvérének, Imrének orvos unokája volt Korányi András professzor, aki Szegeden és Budapesten is tanított és dolgozott. Én is dolgoztam vele. Kiváló szakember és pedagógus volt, a fiatal orvosokat támogató alapítványunknak Ő a névadója. De a mérnöki vonal is erős a családban. Az én apám a vasúti hidak építésében és a háború utáni hídrekonstrukciókban jeleskedő mérnök, Korányi Imre professzor, aki Frigyes testvérének a leszármazottja. Most az ő szobájának berendezési tárgyai között ülünk – ezért a sok műszaki rajz a falon.

Mondja, ebben a családban soha senki nem akart rockzenész vagy cukrász lenni?

Én biztosan nem. De érdekes, hogy senki sem terelt az orvosi pálya felé. Már akkor tudtam, hogy orvos akarok lenni, amikor még nem is voltam tudatában az orvos felmenőimnek.

Dr. Korányi László, MTA, doktora ügyvezető igazgató, belgyógyász, diabetológus, humán genetikus Forrás: 24.hu

Hogyan került Balatonfüredre?

Az I. sz. Belgyógyászati Klinikán dolgoztam, amikor meghirdettek egy állást a Szívkórházban. Megpályáztam, felvettek, idejöttem főorvosnak. Mellette folytattam a 90-es években az USA-ban megkezdett kutatói munkát a Biorex Gyógyszerfejlesztő cégnél, külsősként, később teljes állásban lettem náluk kutatásvezető. Itt nagyon ígéretes kutatásokat végeztünk, többek között diabéteszre és annak szövődményeire alkalmazható hatóanyagokkal. A gyógyszermolekulák fejlesztéséhez szükséges klinikai vizsgálatok megszervezése is hozzám tartozott, itt ismerkedtem meg ezzel a területtel. Mivel szükségünk volt klinikai háttérre is, ezért a füredi Szívkórházban szerveztük meg a Fázis I-es vizsgálatokat. Gyakorlatilag ebből indult 1997-ben az első, hazai, magántulajdonban lévő klinikai vizsgálatok végzésére specializálódott központunk, a DRC. Azóta Fázis I-II-III-IV vizsgálatok végzésére is megszereztük az akkreditációkat, és kb. 400 klinikai vizsgálatot végeztünk.

Miért van szükség klinikai vizsgálatokra?

A gyógyszerfejlesztésnek három fő pillére van. Ez a hatásosság, a biztonságosság és a gyógyszerminőség. Az utóbbi egy nagyon gondosan felépített és folyamatosan ellenőrzött minőségbiztosítási rendszeren belül végzett technológiai fejlesztés eredménye. A hatásosság és biztonságosság igazolása, -a betegek mindenkori biztonsága érdekében -, kell, hogy a törzskönyvezés előtt megtörténjen. Ezek igazolására kell kötelezően elvégezni a klinikai vizsgálatokat. A klinikai vizsgálatok a gyógyszerfejlesztés humán, emberek bevonásával végzett fázisát jelentik. Mindezeket megelőzően azonban laboratóriumi-, és állatkísérletek sorozatán kell átmennie a gyógyszer-jelöltnek, annak érdekében, hogy a humán klinikai vizsgálatok összes várható kockázata előre kiszűrhető legyen.

Mit jelentenek ezek a fázisok?

Dr. Pozsgay Csilla, reumatológus, klinikai farmakológus, stratégiai igazgató az OGYÉI egykori főigazgatója, a DRC stratégiai igazgatója válaszol:

A humán klinikai vizsgálatokat Fázis I-IV-ig szakaszolják. Ahhoz, hogy végül a hatóanyagot törzskönyvezzék, Fázis I-III-ban a várt eredményeket kell hoznia a fejlesztésnek. Fázis I-ben egészséges önkéntesek, vagy speciális betegcsoportok részvételével vizsgálják a molekula különböző hatásait a szervezetre. Ekkor elsősorban a gyógyszer biztonságosságát, felszívódását, eloszlását, felhalmozódását, kiürülését és mindezek dinamikáját stb. figyelik. Fázis II-ben már célzott beteganyag vesz részt, vagyis olyanok, akiknek meghatározott betegségük van. Ha pl. a kutatást elindító cég cukorbetegek számára fejleszt gyógyszert, akkor ebben a fázisban már mindenképpen cukorbetegek vesznek részt. A II-es fázisban a leendő gyógyszer hatásosságát, tolerálhatóságát vizsgálják, ill. itt történik a hatásos dózis megállapítása is. Ebben a fázisban még kis betegszámmal zajlanak a vizsgálatok. A III. fázis a hatásosság, tolerálhatóság és biztonságosság nagy betegszámon történő megerősítése. Itt függően a betegség jellegétől, akár több száz, több ezer beteg is részt vehet a klinikai vizsgálatban. A IV. fázis a már kereskedelmi forgalomban lévő gyógyszer hatásait, első sorban az előny/kockázat arány, ill. a biztonságosság nagy népességen történő vizsgálatát jelenti.

Melyik a legfontosabb vagy legnagyobb kihívást jelentő fázis?

Az első. Ez a „cherry on the cake”. Nem is tudom, hogy végez-e az országban még rajtunk kívül magáncég Fázis I-es kutatást. Ehhez ugyanis külön szakképesítésre és ellátói hálózatra van szükség, kórházon belül kell elkülöníteni egy vizsgálati részleget, speciális engedélyekkel és szakemberekkel kell rendelkezni. De ugyanakkor ez a legszebb része is a munkánknak, hisz jelen lehetünk egy molekula fejlesztésének kezdeti szakaszában, amiből lehet, hogy egyszer majd jelentős gyógyszer lesz.

A balatonfüredi DRC vezetői (balról jobbra): Kovács Bernadett, a DRC cégvezetője, Prof. Dr. Korányi László ügyvezető, Dr. Pozsgay Csilla, stratégiai igazgató Forrás: egeszsegkalauz.hu

Mennyi ideig tart, míg egy molekulából gyógyszer lesz?

Kovács Bernadett, a DRC cégvezetője válaszol:

Körül-belül 6-8 év, ha az az egyes fázisokban el nem bukik. Az arányokat tekintve kb. 10 ezer „jelölt” molekulából lesz végül 1egy gyógyszer. A Fázis I-es szakasz, ha minden jól meg, egy év alatt lezárul. Vannak olyan korai fázisú vizsgálatok, amelyek 12 hétig tartanak, de van olyan későbbi fázisú, ami 5 évig. El lehet képzelni, hogy ez mi munka, fejlesztői költség és így talán érthető az is, hogy miért olyan drágák egyes gyógyszerek.

Mi kell ahhoz, hogy egy cég sikerrel pályázzon ilyen gyógyszervizsgálati tenderen?

Prof. dr. Korányi László:

Rengeteg előírásnak meg kell felelni. De a döntő az, hogy mennyi beteghez, háziorvoshoz tudunk elérni, aki hozzárendelhető a vizsgálathoz. És akkor itt jönnek azok a technikák, hogy ki, hogyan válogatja be a betegeket, kiben bíznak meg a betegek, kinek milyen ellátottsága, vizsgálati, klinikai háttere van stb. Az, hogy nekünk van már ebben sokévnyi tapasztalatunk és kiépült rendszerünk, mindenképp előny, de nekünk ugyanúgy minden egyes gyógyszervizsgálati projektnél be kell bizonyítanunk, hogy alkalmasak vagyunk a feladatra.

Hogyan lehet részt venni egy ilyen vizsgálatban? Háziorvos kéri fel a betegeket vagy lehet jelentkezni is?

Is-is. Mi itt a régióban kb. 50 háziorvossal dolgozunk együtt, ők irányíthatnak hozzánk, vagyis a kutatásba betegeket. De a honlapunkon is lehet jelentkezni, illetve mi magunk is sok pácienssel találkozunk a szakrendeléseinken is, hiszen a régió legnagyobb cukorbeteg-kezelő és csontsűrűségmérő központja is vagyunk.

Miért ez a két terület lett a fő profiljuk?

Egyrészt azért, mert a diabétesz a „hobbim”, évtizedek óta a kutatásom tárgya. A cukorbetegség kialakulása még mindig homályos terület az orvostudományban, holott egyre több embert diagnosztizálnak ezzel a kórral. Ha én az orvosin azt mondtam volna a vizsgán, hogy gyereknek is lehet 2-es típus cukorbetegsége, megbuktatnak. Ma már sajnos egyre több ilyen esetünk van. Mi, a klinikai gyógyszer vizsgálatok mellett, hogy úgy mondjam hobbiként, a diabétesz genetikai eltéréseit kutatjuk, azt, hogyha valaki 20 évvel ezelőtt még nem volt cukorbeteg, de mára az lett, akkor mi jelezhette ezt a genetikai állományában. Sok család, hosszantartó követésével és vizsgálatával keressük az „okokat”. Eddig kb. 960 szekvenált esetünk van, de ez még kevés ahhoz, hogy megállapításokat tehessünk. Érdekes, világviszonylatban is elsőként azonosítottunk olyan folyamatokat, amelyek a cukorbetegség és a csontritkulás közötti összefüggésről szóltak. Ezt a vonalat is kutatjuk, kutatnánk is tovább, de ezek mind roppant erőforrás-igényes területek. A cukorbetegség és csontritkulás terén a régiónk egyik ellátó központja vagyunk, elmondhatjuk, hogy ebbe a két szakterületbe beágyaztuk magunkat.

Mi történik azzal, aki jelentkezik egy gyógyszer klinikai vizsgálatára? Mennyire kockázatos egy ilyenben részt venni?

Kovács Bernadett válaszol:

Fázis I-es vizsgálatban, első sorban egészséges önkénteseket vizsgálunk. Fázis II -III vizsgálatokban, pedig olyan betegeket választunk be, akiknek a vizsgálati szer a betegségük szerinti kezelést jelenti.

Ezeket a vizsgálatokat ingyen kapják a résztvevők?

Természetesen. Sőt! Ami a betegeknek nagy előny a klinikai vizsgálat során, hogy sokkal szorosabb orvosi gondozást és figyelmet kapnak, mint enélkül. Ha az adott klinikai projekt előírja például, hogy a vizsgálat lezártát követő évben CT-vizsgálatot kell végezni, akkor azt mi megszervezzük, odavisszük a pácienst és hazaszállítjuk. Különösen az idősebb résztvevők méltányolják, hogy rengeteg vizsgálatra hozzuk-visszük őket.

DRC Balatonfüred Forrás: egeszsegkalauz.hu

És a kockázatok?

Természetesen a beteg minden elérhető információt megkap a vizsgálat megkezdése előtt arról, hogy milyen szert kap vagy kaphat, milyen mellékhatások fordulhatnak elő, mik a kockázatai a vizsgálatnak és hogyan zajlik a folyamat. Az I-es fázisú vizsgálatok estén, ha a vizsgálat miatt kórházban kell néhány napot eltölteni, mert ezt kívánja meg a vizsgálat, akkor azokra a napokra a résztvevők térítést is kapnak. Rendszerint, ha a vizsgálatok végén megkérdezzük a betegeket, hogy szívesen részt vennének-e újabb vizsgálatban, akkor egyáltalán nem elutasítóak.

Mi történik akkor, ha valamilyen nem várt mellékhatás jelentkezik egy betegnél?

Ezekre az esetekre is nagyon szigorúak a protokoll előírásai. Pontosan elő van írva, hogy milyen esetben kell kapcsolatba lépnünk a vizsgáló cég orvosi kapcsolattartójával, lehet-e dózist módosítani vagy ki kell ejteni a beteget a vizsgálatból, mert az jelent számára nagyobb biztonságot. Természetesen az esetet részletesen dokumentálva jelenteni kell. Mindig a páciens érdekei az elsők, ezt fontos hangsúlyozni.

Ezt a hosszú procedurát hallva kétséges, hogy lesz koronavírus elleni vakcina jövőre, mi a véleményük?

Dr. Pozsgay Csilla válaszol:

A nagyszámú fejlesztést látva, elképzelhető, hogy egy-egy esetben ez lehetséges. . Sok cég összevonja a klinikai vizsgálatok különböző fázisait, így jelentősen fel tudják gyorsítani a folyamatot. De ahhoz, hogy jó minőségű, tartós védettséget adó vakcina legyen, ami biztonságos is, tehát jó a mellékhatás profilja, ahhoz több idő kell.

És vajon melyik lesz a nyertes vakcina?

Nem tudni, egyelőre sokféle, eltérő módszert kutatnak és én azt látom, hogy még nincs egy befutónak tűnő irány. Nemrég utánanéztem, jelenleg világszerte 160 féle vakcinafejlesztés zajlik. Láttam olyat, hogy legyengített kanyaróvírushoz társítják a koronavírust, vannak, amelyek a vírus külső burkának fehérjéit, mások az mRNS egy részét juttatják be a humánsejtbe és ez által váltanak ki immun választ a koronavírussal szemben. Sokfajta elképzelés van tehát, mely számomra azt mutatja, hogy még nincs meg az igazi. Ráadásul úgy tűnik, hogy a COVID-19 fertőzés nem generál tartós immunválaszt, tehát nem valószínű, hogy a vakcina tartósan meg tud majd védeni bennünket a vírustól, hanem az influenzához hasonlóan, évente kell majd oltani.

Önök be tudnának szállni a vakcina klinikai vizsgálataiba?

Kovács Bernadett válaszol:

Igen, de Magyarországot ezzel kapcsolatban csak most kezdték keresni, mert elég kevés volt az esetszám még tavasszal. Tudomásunk szerint 7 klinikai vizsgálat folyik a COVID fertőzés kapcsán. Mi is jelentkeztünk egy vakcinás vizsgálatra, reméljük, elnyerjük. De európai uniós, COVID-os kutatásban most is részt veszünk. Ahol a háziorvos pozitív esettel találkozik, ott adatgyűjtést és mintavételt fogunk végezni.

Gyógyszerkutatások terén mi a trend és mi a jövő? Önök hogy készülnek a jövő évekre?

Jelenleg a biológiai terápiával folytatott, ill. ezek követő termékeivel kapcsolatos vizsgálatok a „legnépszerűbbek”. Míg a biológiai terápiával kapcsolatos fejlesztések megindulásakor első sorban a gyulladásos, autoimmun állapotok, ún.: rheumatoid arthritis, pszoriázis, gyulladásos bélbetegségek voltak a fókuszban, mostanra a kutatások inkább az onkológia, a daganatos betegségek irányába fordultak. Mindezek mellett fontos és jelentős feladat az időskori demencia és az Alzheimer-kór kutatása. Ezen a területen azonban mindeddig sajnos nem látunk áttörést.

Talán a legnagyobb fejlődésen az orvostechnikai eszközök mentek és mennek keresztül. Valószínűleg ezért is szorgalmazta az Unió, hogy kötelező legyen ezeknek az eszközöknek, - az implantátumoktól kezdve a vérnyomásmérőkig és digitális appokig -, a forgalmazását is klinikai vizsgálatokhoz kötni. Ennek a rendeletnek az életbe lépése a COVID-19 járvány miatt 2021-re csúszott, tehát az érintett cégek kaptak egy kis haladékot, és nekünk is volt időnk felépíteni azt a partneri hálózatot, amellyel ezeket a vizsgálatokat is el tudjuk a jövőben végezni.

A klinikai vizsgálatokban való részvételről érdeklődni itt lehet:

drc.hu, drc@drc.hu, 06 87 481 616, Balatonfüred, Ady Endre utca 12/B.

Forrás: egeszsegkalauz.hu