Pánikroham a repülőn? Ezt tegye, hogy visszanyerje az irányítást!

2026. február 24. 13:54

Nemzetközi adatok szerint minden kétszázadik repülőjáraton történik egészségügyi vészhelyzet, köztük gyakori a hipoxia és pánikroham, amelyek gyors felismerést és beavatkozást igényelnek.

A legtöbben a repülést a szabadsággal, az utazás izgalmával azonosítják. Mégis, a statisztikák szerint a fedélzeten zajló orvosi események korántsem számítanak ritkaságnak: nemzetközi adatok alapján nagyjából minden kétszázadik járaton történik valamilyen egészségügyi vészhelyzet. Bár ezek többsége enyhe lefolyású, bizonyos állapotok – például a hipoxia vagy a pánikroham – gyors felismerést és tudatos reakciót igényelnek. Hogy mégis miket lehet ilyenkor tenni?

A hipoxia – amikor túl kevés az oxigén

A hipoxia azt jelenti, hogy a szervezet – különösen az agy – nem jut elegendő oxigénhez. A kereskedelmi repülőgépek jellemzően 10–12 ezer méteres magasságban haladnak, miközben a kabin nyomását mesterségesen úgy szabályozzák, mintha körülbelül 2400 méter magasan tartózkodnánk. Ez a legtöbb egészséges ember számára jól tolerálható.

A probléma akkor jelentkezik, ha a nyomástartó rendszer hibája miatt a kabinnyomás hirtelen csökken. Ilyenkor az oxigénmolekulák ugyan arányaiban ugyanannyian vannak a levegőben (21%), ám a csökkent légköri nyomás miatt „távolabb kerülnek egymástól”, így a tüdő nem tudja őket megfelelő hatékonysággal a véráramba juttatni - írja a Libertatea.

Neurológiai szempontból az idő döntő tényező. Az agy oxigénigénye rendkívül magas, és oxigén nélkül néhány percen belül visszafordíthatatlan károsodás indulhat el. Magas utazómagasságon az úgynevezett „hasznos tudatosság ideje” – az az idő, amíg valaki még képes helyes döntéseket hozni – akár 30–60 másodpercre is csökkenhet.

Nemcsak nyomásvesztéskor csökkenhet az oxigénszint

Sokan meglepődnek azon, hogy normál kabinnyomás mellett is mérhető élettani változás történik. A Szövetségi Légügyi Hivatal (FAA) vizsgálatai szerint az egészséges utasok vér-oxigénszaturációja (SpO₂) a tengerszinti 95–100%-ról repülés közben átlagosan 90% körülire csökken. A szervezet ezt enyhén gyorsabb légzéssel és pulzussal kompenzálja.

Idősebbeknél és krónikus betegek esetén a csökkenés kifejezettebb lehet. Szívelégtelenségben, krónikus tüdőbetegségben, asztmában vagy súlyos elhízásban szenvedőknél a kabinmagasság okozta terhelés könnyebben vezethet panaszhoz. Az 50 év felettiek oxigénszaturációja évtizedenként átlagosan további 1%-kal alacsonyabb lehet repülés közben.

Egy 2022–2023-ban több mint 77 000 fedélzeti orvosi eseményt elemző nagyszabású nemzetközi vizsgálat szerint a hipoxiával összefüggő esetek körülbelül 39 eseményt tettek ki egymillió utasra vetítve. Bár ez ritka, a súlyosabb esetek kényszerleszálláshoz is vezethetnek.

Milyen tünetekre figyeljen?

A hipoxia alattomos jelenség. Nem feltétlenül jár fájdalommal, és éppen ez benne a veszélyes. A korai tünetek között szerepelhet:

enyhe szédülés
bizsergés az ujjakban
látásromlás (különösen éjszakai látás esetén)
koncentrációs nehézség
indokolatlan jókedv vagy túlzott önbizalom

Ez az utóbbi különösen megtévesztő. Az oxigénhiány egyik jellegzetes tünete az eufória: az érintett személy jól érzi magát, miközben döntéshozó képessége gyorsan romlik.

Vérszegénység és a hipoxia

A hipoxiáról szóló beszélgetések során ritkábban kerül szóba a vérszegénység, pedig fontos tényező. A hemoglobin feladata az oxigén szállítása a vérben. Ha a hemoglobinszint alacsony, a szervezet oxigénszállító kapacitása eleve csökkent. Ilyenkor a kabinban tapasztalható, egyébként élettaninak tekinthető oxigénszint-csökkenés már tüneteket válthat ki.

Enyhe anémia a hétköznapokban sokszor észrevétlen marad, legfeljebb fáradékonyság vagy terhelésre jelentkező gyengeség formájában jelentkezik. Repülés közben azonban szédülés, koncentrációzavar vagy szapora szívverés is társulhat hozzá. Különösen érintettek lehetnek a menstruáló nők, idősek, krónikus betegségben szenvedők vagy azok, akiknél korábban már igazoltak vashiányt.

Mit tegyen, ha leesik az oxigénmaszk?

Ha a kabinnyomás hirtelen csökken, az oxigénmaszkok automatikusan a fejek fölé hullanak. Ilyenkor az egyik legfontosabb szabály: először saját magára helyezze fel a maszkot, és csak ezután segítsen másnak – még a gyermekének is.

Ez nem önzés, hanem fiziológiai realitás. Ha Ön eszméletét veszti az első fél percben, senkinek nem tud segíteni. A maszk felhelyezése után normálisan lélegezzen, és maradjon ülve, amíg a személyzet utasítást nem ad.

Hosszú repülőutak és a szervezet terhelése

Nyolc óránál hosszabb utakon a hipobárikus (alacsony nyomású) környezet hatása összeadódik. Kutatások szerint ismétlődő, akár 3–4%-os oxigénszint-ingadozások is felléphetnek, ami extrém fáradtságérzethez vezethet – ez a „fiziológiai jetlag” egyik oka.

A mozdulatlanság és az enyhe oxigénhiány együtt növelheti a trombózis kockázatát is. Már kétórás expozíció után kimutatható változás történhet bizonyos véralvadási markerekben az arra hajlamos személyeknél. Ezért különösen fontos a rendszeres felállás, séta, elegendő folyadékbevitel.

Pánikroham a fedélzeten – amikor az agy riasztót fúj

A pánikroham más természetű, mint a hipoxia, de a tünetek átfedhetnek. Szapora szívverés, légszomj, mellkasi szorítás, remegés, halálfélelem – ezek mind megjelenhetnek.

A pszichiátria szerint a pánikroham a túlélési mechanizmus túlaktiválódása. Az agy limbikus rendszere vészjelző gombot nyom meg, még akkor is, ha objektív veszély nem áll fenn. A zárt kabintér, a turbulencia vagy egy váratlan bejelentés kollektív szorongást is kiválthat.

Mit tehet pánikroham esetén?

A legfontosabb a kontroll visszaszerzése.

Próbálja lassítani a légzését: négy másodperc belégzés, négy másodperc szünet, hat másodperc kilégzés. A tudatos, lassú légzés csökkenti a túlzott szén-dioxid-vesztést, ami önmagában is fokozhatja a szédülést.

Segíthet az úgynevezett vagális aktiváció is: hideg víz az arcra, lassú, mély kilégzés, a figyelem fókuszálása egy konkrét tárgyra. A személyzet képzett a helyzetek kezelésére – jelezze bátran, ha rosszul érzi magát.

Alkohol a repülőn – valódi segítség vagy illúzió?

Sokan úgy gondolják, hogy egy pohár ital segít a szorongáson. Valóban, kis mennyiségben az alkohol átmeneti feszültségcsökkentő hatású lehet. Ugyanakkor a kabin alacsony páratartalma és az enyhe hipoxia miatt az alkohol hatása gyorsabban és erősebben jelentkezhet, és paradox módon fokozhatja a szívdobogásérzést, kiszáradást vagy a szorongást.

Rendszeres repülési félelem esetén inkább pszichológiai felkészítés, relaxációs technikák vagy – indokolt esetben – előzetesen megbeszélt gyógyszeres támogatás javasolt.

A földet érés után is figyeljen

Egy komolyabb fedélzeti rosszullét után nem mindig ér véget a történet a leszállással. Ha hipoxia gyanúja merült fel, neurológiai vizsgálat javasolt, különösen tartós zavartság, memóriazavar esetén.

Pánikroham után pedig kialakulhat repülési fóbia vagy zárt tértől való félelem. A megelőzés itt kulcsfontosságú: kognitív viselkedésterápia, fokozatos deszenzitizáció sokkal hatékonyabb, mint a már kialakult fóbiák kezelése.

Repülés előtti orvosi alkalmasság – nem csak formalitás

Sokan úgy gondolják, hogy a repüléshez kapcsolódó egészségügyi kérdések kizárólag extrém esetekben merülnek fel. Valójában bizonyos alapbetegségek mellett a repülőút komolyabb élettani terhelést jelenthet, mint azt elsőre gondolnánk. A kabinban uralkodó, tengerszint feletti mintegy 2000–2500 méteres magasság az egészséges szervezet számára jól tolerálható, de szív- és tüdőbetegség esetén már csökkentheti a terhelhetőséget.

Friss szívinfarktus, instabil szívritmuszavar, súlyos szívelégtelenség, kezeletlen asztma vagy krónikus obstruktív tüdőbetegség esetén mindenképpen érdemes a kezelőorvossal egyeztetni az utazás előtt. Nem ritkán egyszerű beállítási kérdésről van szó: megfelelő gyógyszeradag, inhalációs terápia pontosítása, esetleg fedélzeti kiegészítő oxigén előzetes igénylése. A legtöbb légitársaság biztosít ilyen lehetőséget, de kizárólag előzetes orvosi dokumentáció és időben benyújtott kérelem alapján.