Vegyszerkoktél a zöldségekben, gyümölcsökben - ezekben van a legtöbb növényvédőszer!
Kiderült, mi mennyire szennyezett, és sajnos rendkívül aggasztó a tendencia. Az egészségesnek hitt élelmiszerek tele vannak növényvédőszerekkel.
Közzétette éves jelentését az európai élelmiszerekben, zöldségekben, gyümölcsökben található növényvédőszer szennyezettségéről az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal.
Minden 4. mintában találtak egyszerre többféle hatóanyagot
A most májusban megjelent jelentés több mint 100 ezer (132 793) 2023-ban vett minta elemzésén alapszik. Bár a vizsgálatot évről-évre elvégző Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) kiemeli, hogy a minták döntő többsége a határértékeken belül van, a jelenleg is alkalmazott határértékek meglehetősen régi tanulmányokon és azon a téves feltevésen alapulnak, hogy az emberek egyszerre csak egyféle növényvédő szernek vannak kitéve. Ezt azonban maga az idei jelentés is cáfolja, hiszen nagyjából minden negyedik mintában találtak egyszerre többféle hatóanyagot.
A minták 58%-ában nem volt kimutatható mennyiségű maradékanyag, 38,3%-ukban pedig a jogszabályi határértékeken belüli mennyiséget találtak vegyszer maradékot, 3,7%-uk haladta meg a határértéket (MRL), vagy volt eleve EU-ban tiltott anyag a tolerálható határon túl.
Vegyszerkoktél a gyümölcsnapon
- A jelentés szerint a legtöbb szennyezett minta körtéből és narancsból származik.
- Riasztó, hogy a mintáknak több mint fele egyszerre többféle peszticidet is tartalmaz, vagyis a fogyasztók növényvédőszer-koktéloknak vannak kitéve.
- Bár a szennyezett minták aránya alig változott 2000 óta, a több komponenssel szennyezettek aránya kétszeresére emelkedett: a 2025-ös jelentés szerint ilyen volt a minták közel negyede.
- A többféle növényvédőszer-maradékot tartalmazó minták nagy része (94%) feldolgozatlan termékből származott.
Vegyszerkoktélt legnagyobb számban ezekben a termékekben találtak:
- kaliforniai paprika (5717 minta)
- narancs (2756 minta)
- citrom (2032 minta)
- mandarin (1490 minta),
- alma (1238 minta),
- körte (1163 minta)
- eper (1092 minta).
A feldolgozott termék közül a legtöbb többféle maradékanyagot tartalmazó minta
- aszalt szőlőfélék (pl. mazsola – 193 minta),
- vörösbor (144 minta),
- búzaliszt (78 minta) és
- feldolgozott alma (45 minta) termékekből származott.
A vegyszerkoktél növekvő trendje különösen aggasztó, hiszen egyre több tudományos vizsgálat bizonyítja a keverékek kiemelt egészségügyi kockázatait.
Számos szakmai szervezet és nemzeti hatóság is jelezte, hogy elfogadhatatlan, hogy az EU egyáltalán nem veszi figyelembe, nem értékeli a növényvédő szerek kombinált kockázatainak hatását. Kutatások szerint a koktélhatás különösen a gyermekeknél és a várandós nőknél jelenthet jelentősebb kockázatot. Több peszticidnek való kitettség együttesen – még alacsony dózisban is – tanulási zavarokhoz, immunrendszer károsodásához és különféle ráktípusok kialakulásához vezethet, különösen korai életkorban.
A rosszak között is a legrosszabb – miben vannak a legkockázatosabb vegyszerek?
Bár az EU peszticid maradvány határértékekről szóló jogszabálya már több mint 20 éve előírja a kumulatív és kombinált hatások vizsgálatát, a gyakorlatban mindmáig elmarad ennek a megfelelő végrehajtása.
A „Farm to Fork” és a Biodiverzitás védelmére vonatkozó stratégiák alapján 2030-ig 50%-kal csökkenteni kell a növényvédőszerek, ezen belül a legveszélyesebb hatóanyagok felhasználását az Unióban. Ezen legveszélyesebb anyagokat ráadásul helyettesíteni lenne szükséges biztonságosabb alternatívákkal.
Eddig az látszik, hogy 7 évvel a határidő előtt nemhogy nem lettek helyettesítve a legkárosabb anyagok – és így csökkenne a felhasználásuk – hanem egyre nagyobb mértékben szennyezik az európai élelmiszereket.
A 2022-es EFSA jelentés szerint az Európában termesztett friss gyümölcsök között 9 év alatt 53%-kal nőtt a növényvédőszer hatóanyagok legkockázatosabb kategóriájával szennyezett minták gyakorisága.
A gyümölcsminták közel harmadában (29%) kimutathatóak voltak. A legszennyezettebb gyümölcs a cseresznye volt, az uniós cseresznye-minták fele, míg az összes alma-minta egyharmada (34%) volt szennyezett. Az európai mintákon belül a magyar minták különösen szennyezettek voltak.
A feldolgozott vagy feldolgozatlan élelmiszerek szennyezettebbek?
Az EFSA 2023-as jelentése szerint a feldolgozott élelmiszerek 8,4%-a nem megfelelő (132.793 mintából 11.167), 5,6%-ban túllépték a megengedett határértékeket (MRL), míg 3,1% nem engedélyezett hatóanyagot tartalmazott.
A feldolgozott termékek közül a leggyakrabban (sós/lében eltett) szőlőlevelek (az esetek 39%-ában), kamillavirág (18,2%) szárított zeller-, bazsalikom-, menta-, petrezselyem levelek (15–16%), kömény- és koriandermag (10–13%) volt szabálytalanul növényvédőszerrel szennyezett.
A feldolgozatlan élelmiszerek (120 122 minta) csupán 3.7%-a volt szabálytalan. Itt a leggyakrabban szintén szőlőlevelek (20,2%), köménymag (12,9%), sárkánygyümölcs (12,1%) és csilipaprika (11%) volt szennyezett.
Bioélelmiszerek
A bioélelmiszerek, ha nem is minden esetben, de általánosságban lényegesen biztonságosabbak.
A 2023-ban vizsgált bio minták (7074 db) 80%-ban nem mutattak ki mérhető növényvédőszer-maradékot, 19%-ban volt kimutatható, de határértéken belüli maradék, és csak 0,9%-ban volt túllépés.
A bio-élelmiszerekben leggyakoribb kimutatott hatóanyag a biogazdálkodásban engedélyezett, ám toxikus hatással rendelkező réz (az esetek 94,6%-ában) valamint természetes eredetű vagy szennyeződésből eredő brómidion, klorát, etilén-oxid és higany volt.
Csecsemőknek és kisgyermekeknek szánt élelmiszerek
Ezen termékekre elvben sokkal szigorúbb előírások vonatkoznak. A kisgyermekek persze fogyasztanak nem számukra külön engedélyezett, gyakran szennyezett élelmiszert, például epret, almát vagy bogyós gyümölcsöket.
A 2023-as adatok szerint a vizsgált 1504, csecsemőknek és kisgyermekeknek szánt élelmiszer minta (ebből közel minden harmadik bio) 91,3%-ában nem volt kimutatható vegyszer-maradvány, 5,5%-ában voltak határértéken belüli szermaradványok és 3,2%-ban túllépték az MRL-t. A legyakrabban itt is réz és klorát volt a szennyező.
Az EU-s célokat végre teljesíteni is kéne
A jelentés ismét rávilágít arra, hogy
- az európai élelmiszerek növényvédőszer- szennyezettsége továbbra is aggasztó, és a helyzet érdemben nem javul.
- Bár a határértékek alatti minták aránya technikailag magas, ezek a határértékek gyakran elavult, nem a valós kockázatokat tükröző szabályozáson alapulnak.
- Különösen riasztó a többféle peszticidet tartalmazó koktélhatás elterjedtsége, amelynek potenciális egészségügyi következményeit az uniós szabályozás gyakorlatilag figyelmen kívül hagyja – annak ellenére, hogy ezt már több mint két évtizede előírják a vonatkozó rendeletek.
- Nyilvánvaló, hogy nem elég a szermaradványokat egyenként értékelni: sürgető szükség van a kombinált hatások érdemi vizsgálatára, a legveszélyesebb szerek kivezetésére és a biztonságosabb, fenntarthatóbb mezőgazdasági gyakorlatok előtérbe helyezésére.
Több mint egymilliós uniós polgár támogatta aláírásával néhány éve a Mentsük meg a méheket és a gazdákat Európai polgári kezdeményezést, amely azt követelte kimondta, hogy 2030-ra nem csupán az uniós hivatalos célokban kijelölt 50 százalékkal csökkenjen a növényvédőszerek használata az Unióban, hanem 80 százalékkal, 2035-re pedig egyenesen 100 százalékkal.
A Tudatos Vásárlók Egyesülete uniós szinten szeretné elérni, hogy a fogyasztási cikkekbe ne kerülhessenek mérgező anyagok. Az egyesület vezeti a ToxFree Life for All elnevezésű nemzetközi projektet, amely az egészségkárosító anyagok kockázatait csökkentené.
Összegzés
- Az Európában forgalmazott élelmiszerek 42%-ában mutattak ki szermaradványokat.
- Ez a szám körülbelül egyezik az elmúlt évek átlagával, azaz nincs érdemi javulás ezen a területen.
- Külön aggasztó, hogy egyre nő a növényvédőszer-keverékeket tartalmazó termékek aránya: az európai minták körülbelül negyedében egyszerre többféle növényvédőszer is jelen van.
- A növényvédőszer szennyezettség megengedett határértékeit mind a mai napig úgy határozták meg, hogy nem számolnak a szerek összeadódó, esetleg egymást felerősítő hatásával.
Lazac helyett pisztráng, chia mag helyett lenmag - superfoodok helyett egyen hazait!
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
