A nem túl távoli jövőben: "Egy szelfi után jelez a telefon: baj van a szívével! Foglaltam időpontot kardiológiára"
Hogyan segíthet a mesterséges intelligencia az orvostudománynak? Az orvoslás új korszakában az ember és a mesterséges intelligencia együtt gyógyít - a magyar neurológus szerint ez már nem távoli álom, hanem hétköznapi szükségszerűség. A jövő orvosa nem egyedül dönt: az adatok mögött ott dolgozik a rohamléptekben fejlődő mesterséges intelligencia.
A mesterséges intelligencia ma már nemcsak a technológiai világ forradalma, hanem az orvoslás jövőjének egyik legfontosabb pillére is. Dr. Pukoli Dániel neurológus főorvos előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az ember és a gép együttműködése nem távoli álom, hanem mindennapi szükségszerűség. Az orvostudomány ugyanis olyan mennyiségű új ismerettel bővül nap mint nap, amit egyetlen ember sem képes átlátni – itt válik nélkülözhetetlenné a mesterséges intelligencia támogatása.
A mesterséges intelligencia rohamos fejlődése az orvoslásban is új lehetőségeket teremt – hangsúlyozta az SM Országos Napon tartott előadásában dr. Pukoli Dániel neurológus főorvos. Mint mondta, a
A mesterséges intelligencia nem helyettesíti, hanem támogatja az orvost: segíthet a diagnózis pontosításában, a tévedések csökkentésében, valamint a betegek gyorsabb ellátáshoz jutásában. A betegek számára is hasznos eszköz lehet, hiszen megbízható információkat adhat, növelheti az egészségtudatosságot és lerövidítheti az utat az orvoshoz.
Ugyanakkor a technológia kockázatokat is rejt: az algoritmusok gyakran úgy találnak összefüggéseket, hogy nem értik a mögöttes okokat, ezért a betegek számára veszélyes lehet, ha öndiagnózisra próbálják használni. A szakember kiemelte:
A jövő az ember és a gép együttműködésében rejlik, ahol az orvos szakmai felelőssége és a mesterséges intelligencia gyors, hatékony adatfeldolgozó képessége kiegészíti egymást.
Képzeljük el: az orvosi tudás ma már körülbelül 73 naponta megduplázódik. Ez azt jelenti, hogy a kutatási eredmények elképesztő ütemben halmozódnak, miközben a gyakorlatba történő beépülésük akár tizenhét évet is igénybe vehet. Addigra sok minden elavul. Az orvosok egyszerűen képtelenek mindent elolvasni, értelmezni, naprakészen tartani – a mesterséges intelligencia viszont pillanatok alatt képes végigfutni milliónyi szakcikken, és előszűrni a lényeget.
A fejlődés gyökerei nem újak
Már az 1950-es években megjelentek az első „szakértői rendszerek”, de az igazi áttörést a mélytanulás hozta el a 2010-es évek elején. Ez a technológia az emberi agy mintájára működő „neurális hálózatokat” használ, amelyek képesek mintázatokat felismerni és összefüggéseket keresni az adatokban. Dr. Pukoli szavaival élve: a mesterséges neurális háló nem „gondolkodik”, mint mi, de felismeri a jeleket, amelyekből mi következtetni tudunk – és ez már önmagában óriási segítség.
Az egyik leglátványosabb áttörést a Google DeepMind AlphaFold rendszere hozta. Hat évtizednyi kutatói munka alatt a tudomány mindössze 190 000 fehérjestruktúrát tudott feltérképezni, az AlphaFold viszont két év alatt több mint 200 milliót azonosított. Ezzel gyakorlatilag új korszakot nyitott a gyógyszerkutatásban: az addig „megfejthetetlen” fehérjék térbeli szerkezete vált elérhetővé, ami célzottabb gyógyszerek fejlesztését teszi lehetővé.
Hasonlóan látványos, de a közegészségügyet érintő példa a BlueDot, amely 2019. december 31-én – a hivatalos WHO-figyelmeztetés előtt – jelezte a Vuhanból kiinduló járványt, nyilvánosan elérhető adatok elemzésével. Ezek a történetek azt mutatják: ha az MI-t jó adatokon képezzük, hatalmas sebességelőnnyel képes észrevenni a lényeget.
A mesterséges intelligencia azonban nemcsak a laboratóriumokban segít, hanem a hétköznapi orvosi ellátásban is. Például a stroke-ellátásban ma már Magyarországon is használják az úgynevezett Brainomix e-Stroke rendszert, amely képelemző algoritmus segítségével percek alatt értékeli a CT-felvételeket. Az eredmény? A betegek gyorsabban jutnak életmentő beavatkozáshoz, az ellátási idő pedig akár 38–60 perccel is csökkenhet. Ez sok esetben a teljes felépülés és a maradandó károsodás közti különbséget jelentheti.
De akadnak ennél hétköznapibb, mégis elképesztő példák is
Egy kínai kutatás szerint egy mesterséges intelligencia rendszer képes volt egyetlen szelfi alapján felismerni, ha valakinek koszorúér-betegsége van, és még a betegség súlyosságát is meg tudta becsülni. A jövő tehát egyre közelebb van: néhány éven belül talán elég lesz egy okostelefonos fénykép ahhoz, hogy időben figyelmeztetést kapjunk egy rejtett szívbetegségre.
A radiológiai és kardiológiai alkalmazások mellett az FDA – az amerikai gyógyszerhatóság – már több mint ezer mesterséges intelligenciával működő orvosi eszközt engedélyezett. Ezek között a legnagyobb arányban radiológiai, kardiológiai és neurológiai szoftverek szerepelnek. Ez is mutatja, hogy a mesterséges intelligencia már nem opció, hanem a korszerű orvosi munka természetes része.
Ugyanakkor a fejlődés árnyoldalairól sem szabad megfeledkezni
Dr. Pukoli is felhívta a figyelmet az úgynevezett „fekete doboz-problémára”: a mesterséges intelligencia gyakran pontosan felismeri a mintázatokat, de nem érti a mögöttes okokat. Vagyis látja az összefüggést, de nem tudja, miért áll fenn. Például egy algoritmus „észreveheti”, hogy a görnyedt testtartás gyakran együtt jár a szívelégtelenséggel, de nem tudja megmagyarázni az okát. Ezzel a korláttal az orvosnak mindig tisztában kell lennie.
Másik kockázat az adattorzítás. Ha az MI-t például csak fehér bőrű emberek képein tanítják, tévesen azonosíthatja a más etnikumú betegek elváltozásait. A híres példa Barack Obama portréja: amikor egy pixeles képet egy mesterséges intelligencia „visszaélesített”, az eredmény egy fehér, kékszemű férfi arca lett – mert az algoritmus a tanítóadatokban leginkább ilyen arcokat látott. Az egészségügyben ez komoly veszélyt jelenthet, ha a tanítóadat nem elég sokszínű.
Az is előfordulhat, hogy az orvos és a gép közti együttműködés hiányzik a rendszerből
Egy svéd kutatás kimutatta: egy átlagos orvos és egy átlagos MI kombinációja, ha kiváló protokollt követ, hatékonyabb lehet, mint egy kiemelkedő szakértő, aki rossz protokoll szerint dolgozik. Ez az eredmény is azt bizonyítja, hogy a jövő kulcsa a kollektív intelligencia: az ember és a gép összehangolt, egymást kiegészítő munkája.
És végül, miért érdemes mindezt bizalommal, de körültekintéssel kezelni?
Mert a mesterséges intelligencia nem helyettesíti az orvost, hanem támogatja. Segíti a diagnózis pontosítását, csökkenti a tévedések számát, gyorsabbá teszi az ellátást, és akár a betegút idejét is lerövidítheti. Ugyanakkor felelős használatot kíván – az adatbiztonság, a szakmai felügyelet és a protokollok betartása nélkül ugyanis az MI is csak félig működik.
Dr. Pukoli Dániel szavaival élve:
Az orvoslás igazi művészete most kezdődik. A jövő nem az ember vagy a gép oldalán áll, hanem ott, ahol a kettő együtt dolgozik – az emberi bölcsesség és a mesterséges intelligencia ereje egymást kiegészítve.
A mesterséges intelligencia már azt is megmondhatja, lesz-e rákja a következő 20 évben
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
