Kiderült: calicivírus-járvány okozta a budapesti 13. kerületi tömeges megbetegedést

Lezárult a november 6-án a budapesti XIII. kerületben kialakult, közel 594 embert érintő enterális megbetegedéssorozat hatósági vizsgálata.

A hatósági, laboratóriumi és élelmiszer-biztonsági vizsgálatok kimutatták, hogy a járványt Norovírus, a calicivírusok családjába tartozó kórokozó okozta. A vírus feltételezhetően nyers élelmiszer útján került a közétkeztetésbe, a fertőzés terjedése tipikus közösségi mintázatot mutatott.

Az esettel kapcsolatban a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, Budapest Főváros Kormányhivatala és a Pest Vármegyei Kormányhivatal azonnal, összehangoltan lépett fel. A vizsgálat során az alapanyagoktól a technológiai folyamatokon át a konyhai környezetig és a személyi higiénés feltételekig mindent átfogóan ellenőriztek. A hatóságok valamennyi vizsgálati eredményt egymással is összevetették, hogy feltárják az esetleges halmozódó összefüggéseket, és a lehető legpontosabb képet kapják a megbetegedések lehetséges ok-okozati hátteréről.

A laboratóriumi vizsgálatok feltárták, hogy a konyhai dolgozók és a betegek mintáiban azonos Norovírus-törzs (GII.4 Sydney variáns) volt jelen. Ez alátámasztja az ellátási láncban élelmiszer közvetítésével történő terjedést.

A járvány során 19 tálalókonyha volt érintett, és összesen 594 fő betegedett meg, köztük 541 óvodás és 53 intézményi dolgozó. A leggyakoribb tünetek a hasmenés, hányás, hasi görcs, láz, fejfájás és levertség voltak.

Minden beteg rövid időn belül teljesen felépült. A nyers alapanyag és a főtt étel minták eredményei mutattak a mikrobiológiai vizsgálatok során kisebb eltéréseket (staphylococcus és Bacillus cereus baktériumok jelenlétét), a betegek vizsgálati eredményeivel összevetve ez nem indokolta a tömeges megbetegedést. A feltárt konyhai és személyi higiéniai hiányosságok, a főzőkonyha laboratóriumi vizsgálatokkal is igazolt szennyezettsége hozzájárulhattak a vírus terjedéséhez.

A hatóságok azonnal intézkedtek; egy főzőkonyha tevékenységét felfüggesztették, nagytakarítást és teljes körű fertőtlenítést, a dolgozók soron kívüli higiéniai oktatását, valamint az óvodákban folyamatos fertőtlenítést rendeltek el, és minden étkeztetési folyamatot ellenőriztek. Az érintett konyha csak a takarítás, fertőtlenítés hatékonyságát igazoló laboratóriumi vizsgálati eredménnyel és a dolgozók negatív mintái után nyithat újra.

A Hatóságok a konyhák üzemeltetőjével szemben eljárást indítottak.

Mi az a norovírus?

A norovírus az egyik leggyakoribb, heveny gyomor- és bélrendszeri fertőzést okozó kórokozó világszerte. A calicivírusok családjába tartozik, és rendkívüli ellenállóképessége miatt szinte bármilyen környezetben képes megmaradni: hosszú ideig életképes felületeken, élelmiszereken, sőt még vízben is. A vírus egyik legismertebb tulajdonsága, hogy már nagyon kis mennyiségben – akár 10–100 víruspartikula is – elegendő ahhoz, hogy fertőzést okozzon. Ez az oka annak, hogy ha egyszer egy közösségbe bekerül, a terjedése gyakran rendkívül gyors.

A mostani járványban azonosított GII.4 Sydney variáns a norovírusok között is kiemelt jelentőségű. Ez a törzs az elmúlt évtizedben világszerte több nagyobb járványért felelt, különösen óvodákban, iskolákban, idősek otthonában és zárt közösségekben. A variáns sajátossága, hogy könnyen változik, így időről időre újabb genetikai módosulásokkal jelenik meg, amelyek révén a szervezetünk nehezebben ismeri fel és védi ki.

A vírus elsősorban széklettel-szájjal terjed, de gyakori az élelmiszerrel történő fertőződés is – különösen nyersen kínált alapanyagok esetén, ahol a hőkezelés hiánya miatt a vírus életben marad. A most vizsgált eset éppen ezért kapott kiemelt figyelmet: a közétkeztetésbe nyers élelmiszerrel kerülhetett be a vírus, majd az ételkészítési környezet – valamint a feltárt higiéniai hiányosságok – lehetőséget adtak arra, hogy a kórokozó továbbterjedjen.

A norovírus emberről emberre is nagyon könnyen átvivődik, akár közvetlen érintkezéssel, akár a hányadék vagy szennyezett felületek aeroszoljaival. Ez magyarázza, miért tudott rövid időn belül több mint félezer óvodást és dolgozót megbetegíteni. A lappangási ideje rövid, rendszerint 12–48 óra, a tünetek pedig hirtelen kezdődnek – heves hányással, hasmenéssel, görcsökkel –, ami tovább növeli a környezet fertőződésének esélyét.

A vírus másik sajátossága, hogy nemcsak a tünetek fennállása alatt, hanem még a gyógyulást követő napokban is ürülhet, így a közösségben dolgozók negatív mintája alapvető feltétele a biztonságos újranyitásnak. A fertőtlenítés sem egyszerű: a norovírus sok hagyományos tisztítószerrel szemben ellenálló, csak bizonyos – vírusokra is hatékony – fertőtlenítőszerek képesek hatástalanítani.

Fontos látni, hogy bár a norovírus kellemetlen, olykor nagyon intenzív tüneteket okoz, egészséges embereknél rendszerint gyors lefolyású, és néhány nap alatt teljes felépülést eredményez. A kisgyermekek, idősek és legyengült immunrendszerű személyek esetében azonban nagyobb figyelmet igényel a kiszáradás elkerülése.

A járványügyi vizsgálat által feltárt összefüggések – a vírus jelenléte a dolgozók és a betegek mintáiban, a higiéniai hiányosságok és az élelmiszerlánc érintettsége – tankönyvszerű példáját adják annak, milyen könnyen alakulhat ki norovírus-járvány közösségi étkeztetésben. A hatósági együttműködés gyorsasága és az azonnali intézkedések azonban jól mutatják, hogy megfelelő protokollokkal megfékezhető a terjedés, és megelőzhetők a további megbetegedések.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!