7 tévhit az aszpirinről, amely még ma is emberek millióit vezeti félre

Van pár félreértés az aszpirin körül, melyek makacsul tartják magukat.

Az aszpirin évtizedeken át afféle biztos pontnak számított: sokan hitték, hogy aki naponta bevesz belőle egyet, az hosszabb ideig marad egészséges, megvédi a szívét, sőt akár a rákot is elkerülheti. Az orvostudomány azonban az elmúlt években jelentősen árnyalta ezt a képet. Ennek ellenére a régi hiedelmek tovább élnek – részben azért, mert az aszpirin recept nélkül kapható, részben pedig azért, mert sokáig maga az orvosi közbeszéd is támogatta a megelőző célú szedését.

Lássuk, melyek a leggyakoribb tévhitek, amelyek még mindig élnek az aszpirinnel kapcsolatban – és megnézzük, mit mond róluk a mai, bizonyítékokon alapuló orvoslás.

„A napi aszpirin meghosszabbítja az egészséges életet”

Ez az egyik legmakacsabb hiedelem, különösen az idősebb korosztályban. A nagyszabású vizsgálat azonban egyértelműen kimutatta, hogy a napi alacsony dózisú aszpirin nem növelte sem a várható élettartamot, sem az úgynevezett „egészséges évek” számát azoknál a 70 év feletti embereknél, akik korábban nem estek át szívrohamon vagy szélütésen.

„Az aszpirin mindenkinek védi a szívét”

Volt idő, amikor ezt szinte tényként. Ma már tudjuk, hogy a kép jóval összetettebb. Az aszpirin valóban csökkenti a vérrögképződés esélyét, ám ezzel párhuzamosan növeli a súlyos vérzések kockázatát is. Az újabb vizsgálatok szerint azoknál, akiknél korábban nem volt szív- és érrendszeri esemény, a mérleg gyakran inkább a kockázatok irányába billen.

Más a helyzet azoknál, akik már átestek szívinfarktuson, stroke-on, vagy koszorúér-stentet kaptak: náluk az aszpirinnek továbbra is lehet helye a kezelésben. De ez minden esetben egyéni mérlegelést igényel, orvosi felügyelet mellett.

„Ha recept nélkül kapható, akkor nem lehet veszélyes”

Ez az érvelés különösen félrevezető. Az aszpirin hozzáférhetősége nem egyenlő az ártalmatlansággal. Kutatások szerint az egészséges idősebb felnőttek körében, akik megelőzés céljából szedték, a súlyos vérzések kockázata közel 40 százalékkal nőtt. Ide tartoznak a gyomor-bélrendszeri és az agyi vérzések is, amelyek komoly, akár életveszélyes állapotokhoz vezethetnek.

Éppen ezért a szakmai ajánlások ma már egyértelműek: napi aszpirint csak orvosi javaslatra érdemes szedni.

„Minél hígabb a vér, annál jobb – vagyis a nagyobb adag hatékonyabb”

Sokan gondolják úgy, hogy a magasabb dózis erősebb védelmet jelent. A valóságban azonban a legtöbb esetben a napi 81 milligrammos, alacsony dózis ugyanannyira hatékony a vérrögképződés megelőzésében, mint a jóval nagyobb adagok. A különbség viszont a mellékhatásoknál jelentkezik: a 325 milligrammos dózis számottevően növeli a vérzésveszélyt, anélkül hogy plusz előnyt adna.

„Évek óta szedem, és eddig nem volt bajom”

Az, hogy eddig nem jelentkezett vérzéses szövődmény, nem jelenti azt, hogy a jövőben sem fog. Az aszpirin hatása kumulatív lehet, és az életkor előrehaladtával a kockázat is nő. Jó hír ugyanakkor, hogy a kutatások szerint a vérzésveszély csökken, ha az indokolatlan aszpirinszedést abbahagyják – természetesen orvosi egyeztetés után.

„Az aszpirin megvéd a ráktól”

Ez talán az egyik legellentmondásosabb terület. Bár egyes vizsgálatok valóban összefüggést találtak az aszpirin és bizonyos daganatok – például a vastagbélrák – alacsonyabb előfordulása között, az idősebb korosztály esetében már egészen más kép rajzolódik ki. Hosszú távú elemzések arra utalnak, hogy az első szív- és érrendszeri esemény megelőzésére szedett aszpirin időseknél akár a daganatok gyorsabb előrehaladásával is összefügghet. Ez különösen óvatosságra int ebben az életkorban.

„Ha másnak bevált, nekem is jó lesz”

A személyes példák nem helyettesítik az orvosi döntést. A szív- és érrendszeri kockázatot számos tényező befolyásolja: életkor, családi előzmények, vérnyomás, koleszterinszint, cukorbetegség. Ezek alapján lehet megítélni, hogy az aszpirin előnyei egy adott embernél felülmúlják-e a kockázatokat. Ezért különösen fontosak a rendszeres orvosi kontrollok, főleg idősebb korban.

Mit érdemes tehát megjegyezni?

Ha orvosa kifejezetten javasolta az aszpirin rendszeres szedését – például egy korábbi szívroham vagy stroke után –, akkor azt ne hagyja abba önállóan. Ha viszont eddig „biztos, ami biztos” alapon szedte, érdemes erről beszélni a kezelőorvosával. A modern orvoslás ma már sokkal inkább az egyéni kockázatok felmérésére és az életmódbeli tényezők – mozgás, testsúly, vérnyomás, dohányzás – rendezésére helyezi a hangsúlyt.

Az aszpirin nem ördögtől való gyógyszer, de messze nem univerzális csodaszer. A legbiztonságosabb út továbbra is az, ha a döntést nem hiedelmekre vagy mások példájára, hanem személyre szabott orvosi tanácsra alapozza.

Figyelmébe ajánljuk

Mennyire hatékony az aszpirin a szívinfarktus megelőzésében? A kardiológus elárulja

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!