Miért olyan keserűek egyes gyógyszerek – és miért nem lehet teljesen eltüntetni ezt az ízt?
A szakember elmagyarázta, miért is kellemetlen ízűek a gyógyszerek.
A gyógyszerek az emberiség egyik legnagyobb vívmányai közé tartoznak: életet mentenek, enyhítik a fájdalmat, helyreállítják a szervezet működését. Mégis, amikor egy tabletta a nyelvünkhöz ér, gyakran ösztönösen elhúzzuk a szánkat. A kellemetlen ízű gyógyszerek évszázadok óta bosszantják az embereket – de vajon miért nem sikerült még a 21. században sem teljesen kiküszöbölni ezt az érzést?
A Live Science szerint a modern gyógyszerek túlnyomó része a természetből származik: növények, tengeri élőlények és mikroorganizmusok inspirálták őket. Különösen azok a fajok, amelyek nem képesek elmenekülni a ragadozók elől – például a növények vagy a tengeri szivacsok –, vegyi anyagokat fejlesztettek ki önvédelemként.
A keserű íz evolúciós eredete
- Ezek az élőlények nem tudnak mozogni, így a túlélésük kulcsa az, hogy vegyi fegyvereket termeljenek – magyarázta Orazio Taglialatela Scafati gyógyszerészeti biológusa. - Az általuk előállított vegyületek sokszor mérgezőek az emberekre vagy más állatokra nézve.
Az emberi szervezet évmilliók során alkalmazkodott ezekhez az anyagokhoz: evolúciósan kialakultak a keserű ízt érzékelő receptoraink, amelyek figyelmeztetnek minket a lehetséges méreganyagokra. A keserű íz tehát nem véletlen — egy ősi védelmi mechanizmus maradványa.
A tudomány azóta felismerte, hogy ezek a természetes molekulák nemcsak védekezésre, hanem gyógyításra is alkalmasak lehetnek. A megfelelő dózisban alkalmazva hatékony fiziológiai hatásokat válthatnak ki, így a mérgező vegyületekből biztonságos, hatékony gyógyszerek születhetnek.
A természetből előállított gyógyszerek
Ma már kevés gyógyszer tartalmazza pontosan ugyanazt az anyagot, amit a természet előállít. A legtöbb készítmény a természetes molekulák módosított változata: kémiai szerkezetükhöz csak annyit nyúlnak hozzá, hogy jobban felszívódjanak, tartósabbak legyenek, vagy könnyebben eljussanak a szervezet megfelelő pontjára.
- Egy hatóanyagnak több feltételnek kell megfelelni” – tette hozzá Taglialatela Scafati.
- Megfelelően kell adagolható legyen, felszívódjon, elérje a célpontját, és hatékony maradjon. Ezért sokszor elengedhetetlen a molekula szerkezetének módosítása.
A természet tehát továbbra is az orvostudomány egyik legfontosabb laboratóriuma, ahol a növények és mikroorganizmusok által termelt vegyületek inspirációt adnak a modern gyógyszertervezéshez.
Hatóanyag és a láthatatlan segédanyagok
A gyógyszerfejlesztés azonban nemcsak a hatóanyagról szól. Bahijja Raimi-Abraham, a londoni King’s College kutató gyógyszerésze arra hívja fel a figyelmet, hogy a beteg által bevesz egy tablettát vagy szirupot, de valójában ez egy összetett rendszer.
A hatóanyagot ugyanis biológiailag inaktív komponensekkel – az úgynevezett segédanyagokkal – keverik össze. Ezek szabályozzák a gyógyszer stabilitását, felszívódását, sőt, a megjelenését és az ízét is. A tabletták, kapszulák, szirupok tehát nem pusztán „gyógyszerek” – sokkal inkább gondosan megtervezett kémiai konstrukciók, amelyek célja, hogy a hatóanyag biztonságosan és kényelmesen jusson el a szervezetbe.
A gyógyszerek ízének paradoxona
Elméletileg az ízesítés egyszerű megoldásnak tűnhet: ha egy szirup vagy tabletta rossz ízű, adjunk hozzá édesítőszert, gyümölcsaromát vagy bevonatot. A gyakorlatban azonban ez jóval bonyolultabb.
- Az emberek hajlamosak csak az ízre koncentrálni, pedig valójában az ízletességről kellene beszélnünk – hangsúlyozza Raimi-Abraham. - Ide tartozik az illat, az utóíz, az állag, a megjelenés, sőt az a benyomás is, amit a gyógyszer hagy a szájban.
Ezek együttese dönti el, hogy egy beteg elfogadja-e a gyógyszert vagy sem. Különösen a gyermekek és az idősek esetében lehet ez kritikus kérdés: ha valami kellemetlen ízű, egyszerűen nem hajlandók bevenni – és ez akár a terápia sikerét is veszélyeztetheti.
Az ízletesség tudománya és művészete
A gyógyszeripar évtizedek óta próbálja megtalálni az ideális íz receptjét. A kutatók és fejlesztők különféle stratégiákat alkalmaznak:
- édesítőszereket és természetes aromákat
- keserűséget elfedő bevonatokat
- módosított kémiai szerkezeteket
- vagy olyan adalékokat, amelyek a szájérzetet változtatják meg
Ezeket ráadásul életkor, nem és kultúra szerint is finomhangolni kell, hiszen másképp érzékel egy ízt egy gyermek, mint egy felnőtt vagy idős ember.
A természet ízét nem lehet teljesen elrejteni
Bár a jövő gyógyszerei egyre fejlettebbek, a természet nyomai még mindig ott vannak bennük – néha a keserű íz formájában. Talán éppen ez emlékeztet minket arra, honnan indult az orvostudomány: a természet kémiai műhelyeiből, ahol a méreg és a gyógyszer között sokszor csak a dózis a különbség.
Másként hat a gyógyszer, ha ezen az oldalán fekszik - a gyógyszerész szerint ez a magyarázat rá
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
