MRSA-fertőzés: tünetei, vizsgálata és kezelési lehetőségei

Jellemzően súlyos kórházi fertőzés, amelyet az ún. methicillin-rezisztens Staphylococcus aureus (MRSA) baktérium okoz. Nevében is szerepel, hogy már nem reagál, azaz rezisztens az egyik, staphylococcus fertőzés esetén alkalmazott antibiotikumra.

MRSA-fertőzés leggyakrabban kórházakban, egyéb egészségügyi intézményekben bent fekvő betegeken fordul elő (pl. ápolási otthonok, dialízis-centrumok). Ha itt fordul elő, akkor HA-MRSA-nak nevezik, ami arra utal, hogy a kórházi, egészségügyi ellátás során fertőződött a beteg. Tipikus, hogy invazív beavatkozás során adódik elő, orvosi eszközök használata kapcsán mint pl. műtéti beavatkozás, intravénás kanül, ízületek pótlása.

Létezik egy másik típusú MRSA-fertőzés, a közösségben, a populációban szerzett változat, ezt CA-MRSA névvel illetik. Általában egy fájdalmas bőrjelenséggel indul. Leggyakoribb a test-test kontaktussal való terjedése, tehát pl. gyakori lehet gyermekápolási intézményekben, nagyobb tömegekben, vagy a sportok között a birkózóknál.

Forrás: EgészségKalauz

---

Tünetek

A staphylococcus okozta bőrfertőzés, így az MRSA is általában kisméretű bőrjelenséggel kezdődik, vöröses, pattanásra, égésre vagy pókcsípésre emlékeztető képződménnyel. Ez gyorsan terjedhet a bőr mélyebb rétegeibe, fájdalmas tályogok alakulnak ki, amelyek sebészeti megnyitást igényelnek. Egyes esetekben a baktérium nem terjed tovább, a bőrben marad. Máskor azonban bejuthat a keringésen át egyéb szövetekbe, szervekbe, pl. csontok, műtéti sebek, véráram, szívbillentyűk, tüdő, stb.

Okok

A kórokozó egyértelmű: a Staphylococcus aureus különböző fajai. Staphylococcusok egyébként normál körülmények között is élnek a bőrön, vagy az orrüregben, a népesség mintegy 30%-ánál. A baktérium általában ártalmatlan, hacsak be nem jut egy sérülés, bőrseb felszínére, ahol – egészséges emberen – kisebb mértékű bőrproblémát okoz. Az amerikai (USA) fertőző betegségekkel foglalkozó hivatal, a CDC szerint a népesség mintegy 2%-a hordozza az MRSA-baktériumot.

Antibiotikum rezisztencia

Az MRSA létrejötte (sajnos) a több évtizedes felesleges antibiotikum-használatnak köszönhető. Itt arra gondolunk, hogy sok esetben indokolatlan módon és céllal is adtak (és adnak jelenleg is) antibiotikumot világszerte. Főként vírusfertőzésekre, mint az influenza, amely esetén teljességgel hatástalanok. Még az indokolt antibiotikum-használat is hozzájárulhat az MRSA-fertőzéshez, hiszen arra nincsen garancia, hogy minden egyes baktériumot elpusztítunk a kezelés során. A baktériumok életük során gyors mutációkra képesek, így a törzsek hamar "megtanulják" hogyan alkalmazkodjanak – és hogyan legyenek rezisztensek egyes gyógyszerekre.

Kockázatok

A kétféle típus esetén (HA-, és CA-MRSA) más-más kockázatokkal kell szembenéznünk.

1. HA-MRSA (kórházi fertőzés)

• A kórházi tartózkodás. Ez nyilvánvaló, és a legérzékenyebb betegeket támadja meg, tehát az időskorúakat és a legyengült immunrendszerrel rendelkező személyeket.
• Invazív beavatkozás. Ahogy említettük, pl. a vénás kanül, a húgyúti katéter, mind-mind lehetséges bejutási kapu az MRSA számára.
• Hosszú távú tartózkodás ápolási intézményben. Itt fontos megjegyezni, hogy a hordozók (akik maguk nem betegek) is terjeszthetik betegtársaik számára.

2. CA-MRSA (közösségben szerzett fertőzés)

• Kontakt, küzdősportok. Ahogy már említettük a direkt testi kontaktussal járó sportágakban jellemzően terjedhet az MRSA-fertőzés.
• Tömeg, egészségtelen körülmények. Pl. katonai táborok, börtönök, gyermekápolási intézmények.
• Homoszexualitás. Férfiak esetén nagyobb az MRSA-átadásának kockázata.

Szövődmények

Az MRSA-fertőzés számos antibiotikumnak ellenáll, ezért kezelése meglehetősen nehézkes. Így alakulhatnak ki sajnálatos módon a súlyos, akár az életet is veszélyeztető állapotok.

Mit érinthet szervezetünkben az MRSA-fertőzés?

• véráram
• tüdő
• szív
• csontok
• ízületek

Diagnózis

Az MRSA diagnosztika alapja szövetminta, orrváladék stb vizsgálata. Mikrobiológiai laboratóriumi tenyésztés történik a minták alapján. Mivel a tenyésztés legalább 48 órát igényel, újabban terjedőben vannak a staphyloccus-DNS alapú tesztek, amelyekkel pár óra alatt meg lehet határozni az MRSA jelenlétét.

Kezelés, gyógyszerek

Mindkét típusnál antibiotikum-kezelés alkalmazható. Ezek azonban általában a speciális, csak egyes kórokozókra fenntartott (ún. páncélszekrény-) antibiotikumok. Kezelni kell a bőrfelületi tályogokat is, adott esetben inkább ezeket – mint magát a kórokozót gyógyszeres úton...

A rezsiztens baktérium okozta fertőzések sokszor elhúzódóak, nehezen kezelhetőek, már csak speciális, drága, erős hatású antibiotikumokra érzékenyek. A fertőzés a véráramba törve szepszist vagy szervi elégtelenséget, akár többszervi elégtelenséget okozó fertőzések kezelése mindig nehezebb. Légzési és szívelégtelenség, veseelégtelenség is felléphet. A fertőzésnek súlyos elesett állapotú betegek esetén magas lehet a halálozása.

Forrás: shutterstock.com

---

Megelőzési lehetőségek

Sok esetben nem ejtünk igazán szót a betegségek megelőzéséről. Az MRSA-fertőzés esetén azonban, a már leírtak alapján sejthető, hogy milyen sokat tehetünk megelőző intézkedésekkel.

HA-MRSA, kórházi fertőzés

Kórházi fertőzés esetén a beteget elkülönítik, így megelőzhető, hogy a fertőzés másokra is ráterjedjen. A kórházi személyzet, a látogatók ilyen esetekben csak köpeny és védőfelszerelés mellett léphetnek be a beteghez, szigorú kézhigiénés előírások mellett. A szennyezett felületeket, ágyneműt, ruházatot megfelelő módon fertőtleníteni kell.

CA-MRSA, közösségi fertőzés

Kézmosás. A folyóvizes, szappanos kézmosás a lehető legjobb módszer a kórokozók elleni védelemre. Alapos kézmosás, több kéztörlő alkalmazása, valamint (legalább 62%) alkoholtartalmú kézfertőtlenítő szer használata, ha nem áll rendelkezésre szappan és víz.

Fedjük be a sebeket. A bőrfelületünkön lévő sebeket, sérüléseket steril száraz kötszerrel fejük le, azok gyógyulásáig. Gennyező seb is MRSA-forrás lehet, sebfedéssel (és a kötszer gyakori cseréjével) ez megelőzhető.

Személyes tárgyainkat ne cserélgessük mással. Pl. ilyen lehet a törülköző, kéztörlő, borotva, ruházat, edzőfelszerelés. Az MRSA szennyezett tárgyakon át is terjedhet, nemcsak direkt kontaktus útján.

Zuhanyozzunk edzés után! Edzés, sportolás után azonnal zuhanyozzunk szappanos vízben. Törülközőnket ne osszuk meg másokkal!

Mosás, tisztítás. Vágott, sérülés útján szerzett sebek esetén mindent mossunk ki (törülközők, ágynemű, ruházat) a lehető legmagasabb hőmérsékleten, majd forrón szárítsuk. Az edzéshez, szabadidősporthoz használt ruháinkat minden alkalommal mossuk ki edzés után.

Hol tart a tudomány, mit mondanak a legújabb kutatások?

Az MRSA jelenléte világszerte komoly közegészségügyi kihívás. Nemcsak azért, mert nehéz kezelni, hanem azért is, mert képes csendesen jelen lenni a közösségekben. Egyes emberek úgynevezett tünetmentes hordozók: bőrükön vagy orrnyálkahártyájukon megtalálható a baktérium, de panaszt nem okoz. Ez azonban fertőzésforrást jelenthet mások számára, különösen azoknak, akik legyengült immunrendszerrel élnek. A hordozók kiszűrése bizonyos kórházi osztályokon (pl. sebészet, intenzív osztály) rutinszerű, így a beteg biztonságát is szolgálja.

MRSA és az egészségügyi rendszerek terhei

Az MRSA-fertőzések miatt gyakran meghosszabbodik a kórházi tartózkodás, nő az egészségügyi költség, és a fertőzések szövődményei miatt sok esetben intenzív kezelést kell biztosítani. Egy 2022-es ECDC jelentés szerint Európában az antibiotikum-rezisztens kórokozók, köztük az MRSA, évente több mint 35 000 halálesethez járulnak hozzá. Magyarországon is hasonló tendencia figyelhető meg: a multidrog-rezisztens kórokozók száma évről évre növekszik.

Hogyan terjed a baktérium?

Az MRSA terjedésében döntő szerepet játszik a közvetlen kontaktus – bőr-bőr érintkezés, sebek érintése –, de nem szabad alábecsülni a közvetett fertőzést sem. A baktérium képes túlélni különböző felületeken, például ajtókilincseken, edzőtermi padokon, törülközőkön vagy akár mobiltelefonok kijelzőjén is. Kutatások szerint a Staphylococcus aureus hosszabb ideig képes életben maradni száraz, poros környezetben, ami hozzájárul a közösségi terjedéshez.

Különösen veszélyeztetett csoportok

Bár elméletileg bárki elkaphatja az MRSA-t, vannak kiemelten veszélyeztetett csoportok:

• idősek és krónikus betegségben szenvedők (cukorbetegek, vesebetegek, daganatos betegek),
• immunhiányos állapotban élők (pl. szervátültetésen átesett páciensek),
• hosszú távú antibiotikum-kezelésben részesülők,
• sportolók, akik gyakran edzenek közös felszerelésben,
• kisgyermekek közösségben, mivel bőrük sérülékenyebb és gyakrabban van kisebb sérülés rajta.

Új kezelési lehetőségek

Noha az MRSA számos hagyományos antibiotikummal szemben ellenálló, nem jelenti azt, hogy teljesen kezelhetetlen. Az orvosok többféle „utolsó vonalbeli” készítményt is alkalmazhatnak, mint például a vankomicin vagy a linezolid. Az utóbbi években több kutatás is zajlik új antibiotikumok és kombinációs terápiák kifejlesztésére. Egyes klinikai vizsgálatokban a bakteriofág-terápia is ígéretesnek bizonyult: ezek olyan vírusok, amelyek kifejezetten baktériumokat támadnak meg, és segíthetnek a rezisztens törzsek elleni küzdelemben.

MRSA és a mindennapi élet

Sokan tartanak attól, hogy ha egyszer találkoznak MRSA-val, az életük végéig problémát jelent majd. Ez azonban nem feltétlenül igaz. Egyes emberek szervezetéből a baktérium idővel spontán eltűnhet, másoknál viszont tartós hordozás alakul ki. Léteznek ún. „eradikációs kezelések” is, amelyek célja a hordozás megszüntetése. Ez általában speciális fertőtlenítőszerek (pl. klórhexidines szappan, mupirocin orrkenőcs) alkalmazásával történik, orvosi javaslatra.

Miért fontos a higiéné?

A kézhigiéné talán az egyik leggyakrabban ismételt tanács, de nem véletlenül: számos vizsgálat igazolta, hogy a rendszeres és alapos kézmosás akár 40–50%-kal is csökkentheti a kórházi fertőzések számát. Különösen fontos a kézmosás edzés után, sebek érintése előtt, valamint egészségügyi intézmények látogatásakor.

MRSA a közösségekben – tévhitek és valóság

Gyakran felmerül a kérdés: vajon az MRSA „közönséges” baktériumként is élhet velünk? A válasz: igen, bizonyos körülmények között anélkül lehetünk hordozók, hogy betegséget okozna. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy mindenkinek fertőzést kellene kapnia. A legtöbb egészséges ember immunrendszere képes kordában tartani a baktériumot. Probléma akkor adódik, ha sérülésen, műtéti seben vagy gyenge immunitás mellett szabad út nyílik a szaporodásra.

Mit tehetünk egyénileg?

Az MRSA elleni küzdelem nemcsak a kórházak felelőssége, hanem mindannyiunké. Érdemes odafigyelni a következőkre:

• kisebb sérüléseket is azonnal tisztítsunk ki és fedjünk le,
• edzőteremben használjunk saját törülközőt, palackot,
• ne hagyjuk kezeletlenül a visszatérő bőrtályogokat, keressünk fel orvost,
• kerüljük az antibiotikumok indokolatlan használatát (pl. megfázás, influenza esetén),
• figyeljünk a környezetünk higiéniájára: rendszeres takarítás, felületek fertőtlenítése.

A jövő kilátásai

A szakemberek egyetértenek abban, hogy az antibiotikum-rezisztencia az egyik legnagyobb fenyegetés a modern orvoslás számára. Az MRSA csupán egy példája annak, milyen gyorsan tudnak a baktériumok alkalmazkodni. Az antibiotikumok felelős használata, a kutatás-fejlesztés támogatása és a mindennapi higiénés szabályok betartása kulcsfontosságú abban, hogy a jövőben is hatékonyan tudjuk kezelni a fertőzéseket.

Felhasznált forrás:

• MSD Orvosi Kézikönyv

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!