Meglepő, de a seb nem felejt! Egy régi heg is okozhat derékfájást, székrekedést, vagy akár meddőséget

Miért fontos a hegkezelés? Nem csak esztétikai szempontból: a helytelenül kezelt hegek fájdalmat okozhatnak.

Szinte mindenkinek van legalább egy hege – legyen az baleset, műtét, akné vagy akár bárányhimlő következménye. A hegek minden korosztályt és nemet érintenek, mégis kevesen tudják, hogy ezek a bőrelváltozások évekkel később is komoly panaszokat okozhatnak. Egy császármetszés utáni heg például tartós hasfájást, visszatérő székrekedést, derékfájdalmat, menstruációs zavarokat vagy akár meddőséget is okozhat. Dr. Gyenesné Jákob Zsuzsanna, a Sherlock Rehab gyógytornásza, manuálterapeutája arra hívja fel a figyelmet, hogy a hegek kezelése nem csupán esztétikai kérdés – a megfelelő időben elkezdett terápia megelőzheti a későbbi szövődmények kialakulását.

A hegképződés egy összetett biológiai folyamat, amely során a test a sérült szöveteket regenerálja. A gyógyulás négy fő szakaszból áll:

1. 1 a vérzéscsillapításból,
2. 2 a gyulladásos szakaszból,
3. 3 a sebzáródás időszakából
4. 4 és az újjáépülési fázisból.

Ez utóbbi akár évekig is eltarthat, és a hegszövet végül kevésbé rugalmas lesz, mint az eredeti bőr.

A probléma megértéséhez fontos tisztázni a fascia fogalmát. A fascia olyan, mint egy kezeslábas harisnya – egy többrétegű hálózat, amely beborítja az összes izmunkat, csontjainkat és szerveinket. Egészséges állapotban ezek a rétegek függetlenül tudnak elmozdulni egymáshoz képest, egy hegszövetnél azonban ez az elcsúszási képesség sérül, ami távoli pontokon is okozhat panaszokat.

Milyen hegek igényelnek kezelést?

Többféle problémás hegtípus létezik. A hipertrófiás hegek domborúak és kiemelkedőek, de a seb határain belül maradnak, gyakran viszketnek vagy fájdalmasak. A keloid hegek a seb határain túl terjednek, csillogó, kemény felszínűek. Az atrófiás hegek – amelyek gyakran akné vagy bárányhimlő után alakulnak ki – bemélyedtek, mivel kevés kollagén termelődik. A kontraktúrás hegek pedig behúznak a mélybe, ami mozgáskorlátozottságot okozhat.

A hegképződést számos tényező befolyásolja: a sebészi technika, a seb mérete, az életkor, a heg elhelyezkedése, a genetikai hajlam és a véralvadási sajátosságok. A lehetséges szövődmények között szerepel a fájdalom, a viszketés, a mozgásbeszűkülés, és ha a heg szervek közelében helyezkedik el, az érintett belső szervben is panaszok alakulhatnak ki.

Tévhitek a hegekről

Dr. Gyenesné Jákob Zsuzsanna gyógytornász, manuálterapeuta szerint számos tévhit él a köztudatban. Sokan úgy gondolják, hogy a hegek csak esztétikai problémát jelentenek, pedig mozgásbeszűkülést és fájdalmat is generálhatnak, akár a test távolabbi pontjain is. Egy másik elterjedt tévhit, hogy a régi, gyerekkori hegek már nem okozhatnak panaszt – valójában gyakran csak évek múltán jelentkeznek a tünetek.

Sokan azt hiszik, hogy a laparoszkópos műtétek utáni apró hegek nem okozhatnak problémát. A valóság azonban az, hogy a mélyebb szövetekben a beavatkozás olyan folyamatokat indíthat el, amelyek letapadáshoz vezetnek – függetlenül attól, hogy a bemeneti heg aprócska. Az is téves elképzelés, hogy ha kívülről szép a heg, akkor belül is megfelelő állapotban van.

Kezelési lehetőségek

A hegkezelés sikere nagyban függ attól, hogy mennyire korán kezdődik el a megfelelő terápia. A megfelelő folyadékbevitel, a sérült terület rendszeres mozgatása és a fokozott fehérjebevitel mind elősegítik a gyógyulást. A friss heget nem szabad napoztatni, és a gyógyulást követő harmadik héttől érdemes szakember segítségét kérni a hegmobilizáció elkezdéséhez.

A konzervatív kezelések között szerepel a célzott hegkezelés, a Stecco-féle fasciamanipuláció és a speciális gyógytorna (PNF), amely az ideg-izom kapcsolatot erősíti. Otthon is végezhető nyújtó és mobilizáló gyakorlatok, SMR hengerezés, valamint légzőgyakorlatok, amelyek a feszültség csökkentésében segítenek.

Hogyan zajlik a professzionális hegkezelés?

A szakszerű hegkezelés általában egy részletes állapotfelméréssel kezdődik, amely során a terapeuta kikérdezi a pácienst jelenlegi panaszairól és korábbi sérüléseiről, műtéteiről. A fizikális vizsgálat során megtapintja a heget, megvizsgálja annak eltolhatóságát, felemelhetőségét minden irányban, és azt is, hogy ez okoz-e fájdalmat. A kezelés során finom nyomásokkal és húzásokkal, a fájdalomhatárig kezelik a heget. A cél a hegek mobilizálása, a környező szövetek rugalmasságának javítása és a funkcionális mozgás helyreállítása.

Egy szemléletes példa: egy páciens sajgó vállfájdalommal küzdött, ami korlátozta a súlyzós edzésben. A vállfájdalom megjelenéséhez nem volt köthető semmilyen sérülés vagy műtét. Az alapos mozgásvizsgálat után kiderült, hogy a problémát a 12 évvel korábbi, de még mindig érzékeny vakbélműtét hege okozta. Célzott terápiával pár hét alatt panaszmentessé vált.

A jó hír, hogy nem minden heg okoz problémát, de fontos megérteni, hogy egy régi műtéti heg akár a test egy távolabbi pontján is generálhat fájdalmat vagy mozgásbeszűkülést. A tünetek nem feltétlenül jelentkeznek azonnal – gyakran hónapok vagy évek múlva is előfordulhatnak. Elmondható tehát, hogy minél előbb kerül sor a megfelelő hegkezelésre, annál könnyebben megelőzhető a szövődmények kialakulása. Ha valaki nem tudja, honnan ered jelenlegi panaszának forrása, érdemes szakember segítségét kérni, hogy célzott terápiával mielőbb tartós javulást érjen el.

Kapcsolódó cikk

Hegek a bőrön: ezekkel az eljárásokkal lehet eltüntetni, halványítani őket

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!