Kiújulhat-e a visszér a műtét után? Mit érdemes tudni a modern kezelésekről?

Vajon mennyi kiújulhat a visszértágulat a beavatkozás után?

A visszértágulat sokakat érintő, makacs probléma, és nem véletlenül merül fel gyakran a kérdés: ha már egyszer kezelik, vajon visszatérhet-e? Bár a modern eljárások ma már jóval kíméletesebbek és hatékonyabbak, a kiújulás esélyét teljesen kizárni nem lehet. Az azonban messze nem mindegy, hogy milyen technikát alkalmaznak, milyen állapotban vannak az erei, és mennyire tudja betartani a műtét utáni életmódbeli ajánlásokat.

Miért alakul ki újra a visszértágulat?

A visszérbetegség egy kezelhető állapot. A genetika, kötőszöveti gyengeség, hormonális hatások, elhízás, tartós álló- vagy ülőmunka, illetve terhesség is növeli a kialakulás esélyét.

Ha egy visszeret sikeresen lezárnak vagy eltávolítanak, az adott ér valóban nem nyílik ki többé. A kiújulás mégis azért fordul elő, mert a betegség alapja nem szűnik meg: a többi vénán továbbra is jelen lehet a billentyűk gyengesége, a vénás pangásra való hajlam vagy az a terhelés, amely évek alatt újabb ereket betegíthet meg.

Sok beteg ezért azt gondolja, hogy maga a műtét nem sikerült, pedig legtöbbször újonnan kialakuló visszértágulatról van szó, nem az eredeti ér nyílik meg ismét.

Szkleroterápia – az egyik legkíméletesebb kezelés, de gyakrabban igényel ismétlést

A szkleroterápia során egy finom tűvel olyan oldatot vagy habot fecskendeznek az érbe, amely összetapasztja a vénát. A szervezet később lebontja ezt az érszakaszt, így megszűnik a kóros keringés.

Ez egy rendkívül látványos és gyors eljárás, különösen seprűvénáknál és kisebb oldalágaknál. A páciens rögtön felkelhet, nincs szükség altatásra és a mindennapi életbe is azonnal visszatérhet.

Ugyanakkor a szkleroterápia tartóssága nagyban függ az ér méretétől és a beteg egyéni hajlamától. Nagyobb törzsvénák esetében a gyógyszeres lezárás nem mindig elégséges hosszú távon: előfordulhat, hogy az ér részben újra kinyílik, vagy a környező ágak átveszik a terhelést és később tágulnak ki.

Éppen ezért sok orvos a szkleroterápiát inkább kiegészítő vagy „kozmetikai finomító” kezelésként ajánlja, illetve a műtét után fennmaradó kisebb visszerek eltüntetésére. A módszer biztonságos és ismételhető – sőt általában ez a természetes része a kezelésnek.

Hagyományos visszérműtét – hatékony, de a test újraépítheti a mellékágakat

A klasszikus visszérműtét során az ér egy részét eltávolítják. Bár invazívabb technika, modern formája ma már biztonságos és hosszú távon hatékony.

A kiújulás esélye ebben az esetben alacsonyabb, de nem nulla. A műtét után a szervezet gyakran új ágakat hoz létre, amelyek idővel kitágulhatnak, ha a beteg hajlamos a visszérre. Ilyenkor új erek képződnek ott, ahol a fő vénát korábban eltávolították.

Ezek az új mellékágak nem a műtét hibái, hanem a szervezet természetes reakciói. Ugyanakkor a modern sebészeti technikák – például a pontosabb lekötési magasság és az ultrahangos előzetes tervezés – képesek csökkenteni a későbbi problémák esélyét.

Endovénás radiofrekvenciás abláció – modernebb, kíméletesebb alternatíva nagyon jó hosszú távú eredményekkel

A radiofrekvenciás kezelés során a kitágult vénába egy katétert vezetnek, majd hő hatására a vénafal összezsugorodik és lezáródik. Ez a módszer az elmúlt években egyre népszerűbb lett, mivel gyorsabb felépülést és kevesebb fájdalmat eredményez, mint a hagyományos műtét.

A nemzetközi vizsgálatok alapján a radiofrekvenciás abláció tartós eredményt ad, és a kiújulás esélye szinte azonos vagy akár alacsonyabb is lehet, mint a hagyományos műtétnél.

Mégis előfordulhat, hogy évek múltán más oldalágak, korábban nem érintett vénák válhatnak problémássá. A módszer bármikor megismételhető, illetve kombinálható szkleroterápiával vagy ragasztásos eljárással is.

Ragasztásos visszérkezelés – új, tartósabb eljárás

A ragasztásos módszer lényege, hogy az érbe vezetett katéteren keresztül egy speciális orvosi ragasztó kerül a vénába, amely azonnal lezárja azt. Nincs szükség hőre, injekciós érzéstelenítésre vagy posztoperatív harisnyaviselésre.

A ragasztott ér rendkívül stabilan zárva marad, és egyre több tanulmány igazolja, hogy a tartóssága versenyképes az összes modern módszerrel. A kiújulás aránya alacsony, ugyanakkor – ahogy minden kezelésnél – az alapbetegség hajlama miatt más vénák később még mindig kitágulhatnak.

Mit tehet Ön a kiújulás ellen?

A műtét vagy beavatkozás után nagyon sok múlik azon, hogyan óvja a lábait.

A rendszeres séta, kíméletes mozgásformák (pl. úszás, kerékpározás), a hosszú ülés és állás kerülése, a testsúly kontrollja és a kompressziós harisnya viselése bizonyos időszakokban mind jelentősen csökkentik a vénák terhelését.

Nőknél különösen fontos a hormonális változások figyelése: a terhesség, a hormonkezelések és a fogamzásgátlók is fokozhatják a visszér kialakulását. Emellett a rendszeres ultrahangos kontroll segít időben felismerni, ha egy új ér kezd el problémássá válni — ilyenkor még minimális beavatkozással megelőzhető a rosszabbodás.

Figyelmébe ajánljuk

Sokaknak csak nyáron jut eszükbe a visszérműtét: ezt az eljárást ilyenkor is bevállalhatja

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!