34. Hogyan dönthetem el, hogy egy forrás hiteles, vagy sem?

kutatás, hiteles, hiteles forrás, koronavrus, tudományos

Sajnos a mai világra jellemző, hogy az ember az internet segítségével mindenhez hozzáfér, de azokat értelmezni, a hitelességét ellenőrizni nem feltétlen tudja.

Számtalan rémült olvasónk keres meg minket videókkal, ahol különféle „szakemberek” nyilatkoznak az oltásokkal kapcsolatos rémhírekről, összeesküvéselméletekről, és kérnek minket ezek megcáfolására. Nos a gond az, hogy ez nem tudományos vita. A tudományos vita úgy zajlik, hogy mindkét fél cikkeket mutat be, a saját érvelése igazolására. Az oltásellenesekkel érdemben akkor tudnánk ilyen vitát lefolytatni, ha egyetlen egy ilyen cikket képesek lennének felmutatni. Erre eddig nem került sor. Na de mi is az a tudományos cikk? Olyan közlemény, amelyben egy konkrét kutatás eredményeit ismertetik, tudományos módszerekkel.

Nézzünk erre egy példát

Megjelenik a FB-on egy vírusvideó, melyben Professzor Johnny True, az „Orvosok Az Emberiség Fennmaradásáért” világszövetségének elnöke beszél arról, hogy az oltások miatt nagyon sokan medvedisznóemberré változtak. Ebben a videóban egy nyakkendős, jól öltözött úriember ül az íróasztala mögött, és hatalmas, teátrális gesztusokkal adja elő az elméletét, amit szerinte kutatók milliói igazolnak.

  • Egyrészt, a kutató nevének kiguglizása, a szervezet létezésének kikeresése, továbbá a kontextuson való elgondolkodás máris gyanút kelthet, hogy itt az a bizonyos barna van a palacsintában. Kamu nevet, kamu szervezetet, kamu elméletet bárki ki tud találni, és erről videót is tud forgatni a dolgozószobájában, mindössze egy öltöny, egy asztal, és egy telefon kell hozzá.
  • Másrészt, ezt akkor lehetne komolyan venni, ha ezt az állítást tudományos cikkel is alátámasztaná.

Ez úgy zajlana, hogy Johnny lefolytat egy kutatást, amiben részt vesz pl. 10 ezer oltott, és 10 ezer oltatlan személy, és megfigyelné, hányan változnak adott csoportban medvedisznóemberré. Ha ez a szerencsétlenség az oltatlanok között 1-szer, az oltottak között pedig 150-szer fordul elő, akkor statisztikailag igazolható, hogy az oltás valóban medvedisznóember transzformációt okoz.

A fenti példa nyilván paródia, de a lényeg valóban ez. Ezen videók többsége abszolút nem hiteles, és még ha valódi orvos is mondja el a személyes tapasztalatait, ami igaz is, még az sem jelent semmit.

Elvégre egyetlen ember véleménye nem tudományos tény, ezeket csak és kizárólag ilyen kutatásokkal lehet igazolni.

Ha valamilyen hasonló hírrel találkoznak a neten, mindig érdemes megnézni, hogy adott hírközlő linkel-e forrást is az információhoz. Ezek a cikkek persze többnyire szakmai angol tudást igényelnek, de már ránézésre is megállapítható, hogy ez igazi kutatás-, vagy sem. Már a fejlécben kell egy pontos cím, a résztvevő kutatók névsora, a publikáció ideje, és a cikk azonosítására szolgáló DOI kód.

A tudományos viták lényege, hogy mind a két fél fel tud mutatni olyan cikkeket, mely az igazukat bizonyítja. A tudományos viták lényege, hogy mind a két fél fel tud mutatni olyan cikkeket, mely az igazukat bizonyítja. Forrás: Shutterstork.com

A cikkben mindig van egy előzetes bemutatás (introduction), a kutatásban alkalmazott metódus ismertetés (methods), összesítés (summary). Ha ezeket a kulcsszavakat megtalálják, akkor jóeséllyel egy valódi, tudományos cikket olvasnak. A hitelesség megítéléséhez ennyi elég.

Fel lehet tenni a költői kérdést, hogy hány korábban említett videó alatt láttak hasonlót…

A csoportunkban kijelentett állításainkat MINDEN ESETBEN ilyen tudományos cikkekkel tudjuk alátámasztani, nyugodtan kérjék ezeket számon rajtunk, ha nem bíznak az általunk leírtakban. A tudományos viták lényege, hogy mind a két fél fel tud mutatni olyan cikkeket, mely az igazukat bizonyítja. Ilyen esetekben évekbe telhet, mire konklúzióra jutnak, jóeséllyel idővel rájönnek majd, mi okozhatta, hogy a kutatások ilyen eredményeket hozhattak. Az oltásellenesekkel folytatott viták tehát nem tekinthetők tudományos vitának, mert ők nem tudnak ilyen cikkeket felmutatni.

Megjegyzésként hozzátennénk, hogy ezek a cikkek is lektoráláson esnek át, sokszor visszautasítják őket, mert nem megfelelő kutatási módszereket alkalmaztak. Ilyen pl ha kiderül, hogy a vizsgált „A” és „B” kutatási csoport körülményi erősen eltértek egymástól. Ha mondjuk egy cikkben bizonyítást nyerne, hogy az oltás szívrohamot okoz, akkor erősen ellenőrizni kéne, hogy az oltott és az oltatlan csoportja milyen korú, egészségi állapottal rendelkezőkből tevődött össze. Ha például a vizsgálat során huszonéves oltatlanokat hasonlítottak össze nyolcvan-kilencéves oltottakkal, akkor a kutatás nem értékelhető, elvégre ebben a korosztályban alapból jóval gyakoribb a szívroham, mint huszonéves korban. A kutatások során tehát szigorú kritériumokat, szabályokat kell követni, hogy hiteles adatokat kapjunk, ezek a cikk kiadása előtt ellenőrzésre kerülnek.

Forrás: Vakcinainfó - Az orvos válaszol