Nem csak bőbeszédűség: demenciára is utalhat az, ha így beszél

A kommunikáció nemcsak kifejez, hanem árulkodik az illető mentális állapotáról és az idegrendszer működéséről is.

Az utóbbi időben egyre gyakrabban kerül elő a logorrhoea kifejezés a közbeszédben, különösen politikusok és közszereplők kapcsán. A fogalom sokak számára idegenül hangzik, mégis egy olyan jelenséget ír le, amelyet a mindennapokban is könnyű felismerni: amikor valaki megállíthatatlanul beszél, miközben gondolatmenete szétesik, elkalandozik, és nehézzé válik követni, hová is tart.

Mi az a logorrhoea?

A logorrhoea szó szerint beszédáradatot jelent. Nem egyszerűen arról van szó, hogy valaki sokat beszél – hanem arról, hogy a beszéd szerkezete fellazul. A mondatok félbeszakadnak, a gondolatok váratlan irányt vesznek, majd visszatérnek önmagukhoz, vagy egészen más témába torkollanak. A hallgató számára ez gyakran zavaró, kimerítő élmény, különösen akkor, ha a beszélő láthatóan nem érzékeli a párbeszéd természetes határait.

A szakemberek szerint a logorrhoea egyik jellegzetessége, hogy az érintett nehezen engedi át a szót másnak, túlbeszéli a környezetét, és nem reagál azokra a finom jelzésekre, amelyek normál esetben szabályozzák a társalgást. A válaszok hosszúra nyúlnak, sokszor nem jutnak el a lényegig, és gyakoriak a hirtelen témaváltások.

Fontos hangsúlyozni: a logorrhoea nem önálló betegség, hanem tünet, ami mögött több minden is állhat. Neurológiai szempontból megjelenhet különböző kognitív zavarokban, köztük a demencia egyes formáiban. Pszichiátriai kórképek esetén is előfordulhat, például mániás állapotban, amely a bipoláris zavar része lehet, de skizofréniában is megfigyelhető. Ilyenkor a fokozott beszédkésztetés gyakran együtt jár felgyorsult gondolkodással, csökkent önkontrollal és fokozott ingerlékenységgel.

Nem kell egyből a legrosszabbra gondolni

Az orvosok ugyanakkor óvatosságra intenek az elhamarkodott következtetésekkel kapcsolatban. Önmagában a bőbeszédűség – még akkor is, ha zavarosnak tűnik – nem bizonyít sem demenciát, sem más súlyos mentális betegséget. A valódi aggodalom akkor merül fel, ha a beszédminta érezhetően megváltozik az illető korábbi állapotához képest, és ehhez memóriazavarok, figyelemcsökkenés, ítélőképesség-romlás vagy személyiségbeli változások is társulnak.

A stressz és a kimerültség szerepe a túlbeszélésben

Fontos árnyalni a képet azzal, hogy a csapongó, nehezen követhető beszéd nem minden esetben utal betegségre. Tartós stressz, alváshiány vagy mentális kimerültség idején az agy információfeldolgozó képessége átmenetileg romolhat. Ilyenkor a gondolatok nehezebben rendeződnek, a beszéd felgyorsulhat, és az ember hajlamosabb lehet „túlbeszélni” egy témát, miközben elveszíti a fonalat. Ez különösen igaz olyan élethelyzetekben, amikor valaki folyamatos nyomás alatt áll, kevés ideje van regenerálódni, vagy hosszabb ideje figyelmen kívül hagyja a testi-lelki kimerültség jeleit. Ezek a beszédbeli változások azonban rendszerint átmenetiek, és pihenéssel, a stressz csökkentésével enyhülhetnek.

Mikor érdemes aggódni a környezetnek?

A környezet gyakran hamarabb észreveszi a változást, mint maga az érintett. Érdemes akkor felfigyelni a beszéd megváltozására, ha az látványosan eltér az illető korábbi kommunikációs stílusától, és tartósan fennáll. Különösen figyelmeztető lehet, ha a csapongó beszédhez memóriazavar, zavartság, ingerlékenység vagy a mindennapi feladatokkal kapcsolatos bizonytalanság társul. Ilyen esetekben nem a konfrontáció, hanem az empatikus odafordulás a célravezető: egy őszinte beszélgetés, majd szükség esetén szakember bevonása segíthet abban, hogy időben kiderüljön, átmeneti túlterheltségről vagy komolyabb problémáról van-e szó.

Mi tegyen, ha aggódik?

A logorrhoea kivizsgálása jellemzően logopédus vagy mentálhigiénés szakember feladata. A vizsgálat során nemcsak a beszédet elemzik, hanem az általános kognitív működést is. Szükség esetén neurológiai vizsgálatok, képalkotó eljárások is szóba jöhetnek, különösen akkor, ha felmerül valamilyen agyi eredetű eltérés gyanúja.

A kezelés mindig az okoktól függ. Enyhébb esetekben a beszédterápia és pszichológiai támogatás – például kognitív viselkedésterápia – is sokat segíthet. Ha a háttérben pszichiátriai betegség áll, gyógyszeres kezelés is indokolt lehet. Demencia esetén a jelenlegi orvostudomány még nem kínál gyógyulást, de a tünetek lassítása és az életminőség javítása célzott ellátással lehetséges.

Figyelmébe ajánljuk

Az orvos szerint ez a demencia 3 korai jele, amelyet a beszéd során ki lehet szúrni

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!