Egy nagyszabású kutatás közel négyezer ember agyi képalkotó adatait vizsgálta születéstől időskorig, megállapítva, hogy az agy fejlődése öt szakaszra osztható, melyeket négy fordulópont választ el.
Az emberi életet hajlamosak vagyunk jól elkülöníthető szakaszokként szemlélni: gyermekkor, fiatalság, érett felnőttkor és időskor. A modern idegtudomány azonban egyre pontosabban mutatja meg, hogy ezek a váltások nem csupán társadalmi vagy pszichológiai jelenségek. Az agy fejlődése is hasonló fordulópontok mentén halad – méghozzá meglepően későn ér el a valódi felnőtt üzemmódba.
Egy nagyszabású idegtudományi kutatás szerint az emberi agy fejlődése nem egyenletes folyamat, hanem jól elkülöníthető korszakokra tagolódik. A vizsgálat során közel négyezer, egyévesnél fiatalabb és kilencven évnél idősebb résztvevő agyi képalkotó adatait elemezték. A kutatók az idegi kapcsolatok – vagyis az agy „huzalozásának” – változásait követték végig az élet teljes ívén.
Az eredmények alapján az agy működése öt nagy életszakaszra osztható, amelyeket négy fontos fordulópont választ el egymástól. Ezek átlagosan kilenc-, harminckettő-, hatvanhat- és nyolcvanhárom éves kor körül következnek be.
Az agy első nagy átalakulása: a gyermekkor
A legkorábbi időszak a születéstől körülbelül kilencéves korig tart. Ebben a szakaszban az agy hatalmas tempóban fejlődik, miközben a neuronok közötti kapcsolatok folyamatosan átalakulnak.
A kisgyermekek agyában kezdetben rendkívül sok szinapszis – vagyis idegsejtek közötti kapcsolódási pont – található. Az élet első éveiben ezek közül sok eltűnik, és csak a legaktívabb kapcsolatok maradnak fenn. A tudósok ezt a folyamatot hálózati konszolidációnak nevezik.
Ezzel párhuzamosan gyorsan növekszik az agy szürke- és fehérállományának térfogata, valamint kialakul az agykéreg jellegzetes redőzött szerkezete. Ezek a változások teszik lehetővé, hogy a gyermekek egyre összetettebb gondolkodási és tanulási képességeket sajátítsanak el.
A hosszú átmenet: serdülőkortól a harmincas évek elejéig
A következő korszak meglepően hosszú. A kutatók szerint a serdülőkor nem ér véget a húszas évek elején, hanem az agy szerkezeti szempontból egészen a harmincas évek elejéig fejlődik tovább.
Ebben az időszakban az agy kommunikációs hálózata egyre kifinomultabbá válik. A fehérállomány – amely az idegi pályák kábelrendszere – folyamatosan gyarapodik, így az agyi régiók közötti információáramlás hatékonyabbá válik.
Ez az oka annak is, hogy a kognitív teljesítmény, a problémamegoldás vagy a stratégiai gondolkodás képessége sok embernél a húszas évek végéig, sőt még később is fejlődhet.
A felnőtt agy: a stabilitás hosszú időszaka
A kutatás egyik legérdekesebb felismerése, hogy az agy csak a harmincas évek elején lép valódi felnőttkori működésbe. A nagy fordulópont körülbelül 32 éves kor körül következik be.
Ekkortól az agy szerkezete stabilabbá válik, és egy több mint három évtizedig tartó viszonylag kiegyensúlyozott időszak kezdődik. Ebben az időszakban az idegi hálózatok szerveződése kevésbé változik, mint a korábbi életszakaszokban.
Duncan Astle, a Cambridge-i Egyetem neuroinformatikai kutatója és a vizsgálat vezető szerzője szerint ez jól illeszkedik ahhoz az élményhez, amelyet sokan saját életükben is megtapasztalnak.
- Visszatekintve sokan úgy érezzük, hogy életünket különböző szakaszok jellemezték. Kiderült, hogy az agy is átesik ezeken a korszakokon – fogalmazott a kutató.
A harmincas évektől kezdődő időszakot egyes szakemberek az intelligencia és személyiség platójának is nevezik, mivel sok mentális képesség ilyenkor stabil szinten működik.
Mi történik hatvanhat éves kor után?
A következő jelentős fordulópont a hatvanas évek közepén jelenik meg. Körülbelül 66 éves kor körül az agy szerkezete ismét változásnak indul, ami a korai öregedési folyamatok kezdetét jelzi.
Ebben a fázisban lassan csökken az idegi kapcsolatok hatékonysága, részben a fehérállomány fokozatos degenerációja miatt. Ez azonban nem feltétlenül jelenti azonnal a kognitív képességek romlását – sok ember még ebben az életkorban is magas szinten képes szellemi teljesítményre.
A kutatók inkább arról beszélnek, hogy az agy szerveződése ilyenkor új pályára lép.
A késői öregedés szakasza
Az utolsó jelentős váltás körülbelül 83 éves kor körül következik be. Ebben az időszakban az idegi hálózatok további gyengülése figyelhető meg, ami az idősödő agy természetes folyamataival függ össze.
A kutatók szerint azonban ezek a változások nem egyik napról a másikra történnek. Inkább hosszabb időszakokon át tartó trendek rajzolódnak ki, amelyek során az agy szerkezete fokozatosan alakul át.
A tanulmány egyik vezető kutatója, Alexa Mousley hangsúlyozta, hogy ezek a korszakok nem azt jelentik, hogy az emberek viselkedése hirtelen megváltozik.
- Egyáltalán nem állítjuk, hogy a húszas éveik végén járó emberek úgy viselkednek, mint a tinédzserek, vagy hogy az agyuk úgy néz ki, mint egy kamaszé. Inkább a változások mintázata az, ami fontos – mondta.
Miért fontos mindez az egészség szempontjából?
Az ilyen jellegű kutatások nem csupán tudományos érdekességek. Segíthetnek megérteni azt is, hogy az agy mikor lehet érzékenyebb bizonyos betegségekre vagy mentális zavarokra.
A serdülőkor például régóta ismert kockázati időszak számos pszichiátriai betegség megjelenésében. Ha jobban értjük az agy fejlődési ritmusát, az segíthet az ilyen problémák korai felismerésében is.
Astle professzor szerint a legfontosabb tanulság az, hogy az agy fejlődése nem lineáris folyamat.
- Ha megértjük, hogy az agy strukturális útja nem folyamatos fejlődés kérdése, hanem inkább néhány fontos fordulópont mentén zajlik, az segíthet felismerni, mikor és hogyan válik az idegi hálózat sérülékenyebbé a zavarokkal szemben.
Az agy alkalmazkodóképessége egész életünkben megmarad
Fontos hangsúlyozni, hogy bár a kutatás jól körülhatárolható korszakokat azonosított, az agy nem „merevedik meg” egyik életkorban sem. A neurobiológia egyik legfontosabb felismerése az úgynevezett neuroplaszticitás, vagyis az agy alkalmazkodóképessége.
Ez azt jelenti, hogy az idegi kapcsolatok egész életünk során képesek változni: új idegi pályák alakulhatnak ki tanulás, új készségek elsajátítása vagy akár rendszeres testmozgás hatására. Számos kutatás bizonyítja, hogy még időskorban is létrejöhetnek új neuronális kapcsolatok, különösen az olyan agyterületeken, amelyek a memóriáért és a tanulásért felelősek (pl. hippocampus).
4 mindennapi szokás, amely észrevétlenül felgyorsíthatja az agy öregedését
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
