Nem egyszerre öregszik az agy: ez a két életkor döntő lehet a memória szempontjából

Egy friss tanulmány szerint az agy öregedése nem folyamatos, hanem több kulcsfontosságú életszakaszhoz kötődik.

A világ népessége gyors ütemben öregszik, és ezzel párhuzamosan egyre nagyobb figyelem irányul az agy egészségére is. A szakértők szerint a demenciával élők száma 2050-re akár a háromszorosára is nőhet. A kutatók ezért egyre intenzívebben vizsgálják, mikor és hogyan indul el az agy öregedése, és vajon lehet-e ezt a folyamatot lassítani.

Egy nagyszabású nemzetközi kutatás szerint az agy öregedése nem folyamatos és egyenletes, hanem bizonyos életkori fordulópontokhoz kötődik. A vizsgálat eredményei a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) tudományos folyóiratban jelentek meg, és új megközelítést adhatnak a kognitív hanyatlás megelőzéséhez.

Az agy öregedése nem egyenletes folyamat

A Stony Brook Egyetem kutatója, Dr. Lilianne R. Mujica-Parodi által vezetett kutatócsoport több mint 19 000 ember agyi képalkotó vizsgálatának adatait elemezte. A kutatók azt vizsgálták, hogyan változik az agyi régiók közötti kommunikáció az élet során.

Az eredmények azt mutatták, hogy az ideghálózatok működésének romlása nem lineárisan történik, hanem egy úgynevezett S-alakú statisztikai görbét követ - írja a Medonet.

Dr. Mujica-Parodi így fogalmazott a kutatás egyik legfontosabb tanulságáról:

- Az agy öregedése nem lassú és egyenletes folyamat, hanem jól felismerhető átmeneti pontok mentén zajlik.

A kutatók három fő szakaszt azonosítottak:

A vizsgálat szerint az első jelentős változások már a negyvenes évek közepén elkezdődhetnek, jóval azelőtt, hogy a mindennapi életben észrevehető memória- vagy koncentrációs problémák jelentkeznének.

Az agy energiaellátása kulcsfontosságú

A kutatók arra is kíváncsiak voltak, mi okozza az ideghálózatok destabilizációját. Az elemzések azt mutatták, hogy az egyik legfontosabb tényező az agyi energiafelhasználás zavara lehet.

Az idegsejtek normális működéséhez nagy mennyiségű energia szükséges. Ha ez az energiaellátás romlik, az idegsejtek közötti kommunikáció is gyengülhet.

A kutatók szerint ennek egyik lehetséges oka a neuronális inzulinrezisztencia, vagyis az a jelenség, amikor az idegsejtek kevésbé reagálnak az inzulinra, és így nehezebben jutnak glükózhoz, amely az agy egyik fő energiaforrása.

A vizsgálat során a kutatók több biomarkert is elemeztek, és azt találták, hogy az anyagcsere-változások gyakran megelőzik az érrendszeri és gyulladásos eltéréseket.

A génexpressziós vizsgálatok két fontos molekulát emeltek ki:

• a GLUT4 glükóztranszportert, amely az inzulinfüggő glükózfelvételben játszik szerepet
• az APOE gént, amely az Alzheimer-kór egyik legismertebb genetikai kockázati tényezője

Az agy alternatív üzemanyaga

A kutatás egy másik fontos felfedezése az volt, hogy az idegsejtek nemcsak glükózt, hanem ketonokat is képesek energiaként felhasználni. A ketonok olyan molekulák, amelyek főként zsírok lebontásakor keletkeznek.

A vizsgálatok szerint az MCT2 nevű ketontranszporter segítheti az idegsejtek ketonfelvételét, és ez bizonyos körülmények között védő hatású lehet.

A kutatók ezért egy beavatkozásos vizsgálatot is végeztek, amelyben 101 résztvevőnél hasonlították össze a glükóz és a ketonok hatását az ideghálózatokra.

Az eredmények szerint a ketonok stabilizálni tudták a romló ideghálózatokat, de a hatás életkoronként eltért.

A kutatók szerint a negyvenes és ötvenes évek időszaka egyfajta anyagcsere-stressz fázis, amikor az ideghálózatok már instabilabbá válnak, de még jól reagálhatnak a beavatkozásokra.

- Ha a beavatkozásokra várunk addig, amíg a kognitív tünetek megjelennek, gyakran már túl késő – az agyi változások ugyanis évekkel korábban elkezdődnek - mondta Dr. Mujica-Parodi.

Betegségek is gyorsíthatják az agy öregedését

Egyre több kutatás utal arra is, hogy bizonyos betegségek felgyorsíthatják az agy öregedését. A Nature-ben mintegy 800 főt vizsgáló tanulmány például kimutatta, hogy még enyhe COVID-19 fertőzés után is mérhető változások jelenhetnek meg az agy szerkezetében.

A vizsgálat szerint a fertőzés felgyorsíthatja az agy bizonyos területeinek sorvadását, és hatással lehet a szaglásért, a memóriáért és az érzelmi feldolgozásért felelős régiókra.

A megelőzés fontossága

A kutatás egyik legfontosabb tanulsága az, hogy az agy öregedése jóval a tünetek megjelenése előtt elkezdődik. Ez azt jelenti, hogy a jövőben a megelőzés kulcsa az lehet, hogy a kockázatot már középkorban felismerjük.

A szakértők szerint ebben nagy szerepe lehet az úgynevezett neurometabolikus markereknek, amelyek segíthetnek azonosítani azokat az embereket, akiknél fokozott a kognitív hanyatlás kockázata.

A tudományos irodalom szerint az agy egészségét támogathatja többek között:

• a stabil vércukorszint fenntartása
• a rendszeres fizikai aktivitás
• a minőségi alvás
• a szív- és érrendszer védelme
• a mentális aktivitás

A kognitív tartalék szerepe

Az idegtudomány egyik érdekes és egyre gyakrabban vizsgált fogalma a kognitív tartalék. Ez azt jelenti, hogy az agy bizonyos mértékig képes kompenzálni az öregedéssel vagy betegségekkel járó változásokat. Két ember agyában például hasonló mértékű idegsejtkárosodás lehet jelen, mégis előfordulhat, hogy az egyiknél már jelentkeznek a memória- vagy koncentrációs problémák, míg a másiknál alig észlelhető tünet. A kutatók szerint ebben fontos szerepet játszik az agy tartaléka, vagyis az a képesség, amellyel az ideghálózatok alternatív útvonalakat hoznak létre a feladatok ellátásához.

A kognitív tartalék kialakulása hosszú évtizedek alatt történik, és szorosan összefügg azzal, mennyire használjuk aktívan az agyunkat életünk során. Azoknál az embereknél, akik sokat tanulnak, rendszeresen olvasnak, problémamegoldó feladatokkal foglalkoznak vagy idegen nyelveket használnak, az ideghálózatok gyakran összetettebbek és rugalmasabbak. A kutatások azt mutatják, hogy az ilyen mentális aktivitás segíthet abban, hogy az agy hosszabb ideig képes legyen ellensúlyozni az életkorral járó változásokat.

Figyelmébe ajánljuk

Megvan, mikortól kezd el gyorsabban öregedni az agy

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!