Évekkel a demencia diagnózisa előtt jelezhet: új figyelmeztető tünetet találtak a tudósok
Olyan panaszról van szó, amely évekkel azelőtt jelentkezik, hogy a klasszikus tünetek fellépnének.
Egy friss tanulmány szerint egy váratlan tünet évekkel a diagnózis előtt figyelmeztethet a demencia kialakulására. A kutatók arra jutottak, hogy a szaglás gyengülése vagy teljes elvesztése az egyik legkorábbi jelzés lehet arra, hogy az agyban már megindultak a betegséghez vezető folyamatok.
A demencia világszerte emberek millióinak életét változtatja meg, hiszen a memória mellett a beszéd, a gondolkodás és az érzelmek is érintetté válnak. A mostani felfedezés különösen fontos, mert olyan változásról van szó, amely már évekkel azelőtt jelentkezik, hogy a klasszikus tünetek megjelennének.
Az immunrendszer és a szaglás kapcsolata
Német tudósok kimutatták, hogy az immunrendszer megtámadhatja azokat az idegrostokat, amelyek a szaglásért felelősek. A kutatás során egereken, élő emberek agyi PET-vizsgálatain, valamint Alzheimer-kóros betegek boncolás utáni szövetmintáin végeztek összehasonlítást. Az állatkísérletekben már egészen korai elváltozásokat figyeltek meg a szaglóhagyma és a locus coeruleus közötti idegi kapcsolatokban, amelyek az illatok feldolgozásában és az agyi jelátvitelben játszanak kulcsszerepet. Az emberi vizsgálatok megerősítették, hogy ugyanez a hálózat sérül az élő betegekben is, míg a szövettani elemzések feltárták, hogy az immunválasz hatására ezek az idegrostok fokozatosan pusztulnak el. Az eredmények egyértelműen rávilágítanak arra, hogy a szaglás zavara nem csupán kellemetlenség, hanem komoly előjele lehet a demenciának. A részleteket a Nature Communications folyóiratban tették közzé.
Lehetőség a korai felismerésre
- Eredményeink utat nyithatnak az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatának kitett betegek korábbi azonosítása előtt - mondta Dr. Jochen Herms, a Müncheni Egyetem kutatója
Mint hozzátette, ez azért is kulcsfontosságú, mert így még a memóriazavarok megjelenése előtt lenne lehetőség részletes vizsgálatokra és időben megkezdett beavatkozásokra.
Miért ennyire lényeges a korai diagnózis?
A demencia ugyan jelenleg nem gyógyítható, de a kezelések képesek enyhíteni a panaszokat és lassítani a romlást. Ezért a korai felismerés szó szerint éveket adhat az érintetteknek jobb életminőségben.
Korábbi kutatások már felvetették, hogy a látás, a hallás, az ízlelés, a tapintás vagy az egyensúly érzékelésében bekövetkező változások is jóval előbb jelentkezhetnek, mint a jól ismert tünetek. A térbeli tájékozódás zavara – például amikor valaki túl közel áll másokhoz – szintén figyelmeztető jele lehet a betegségnek, akár két évtizeddel a diagnózis előtt - írja a Daily Mail.
A demencia klasszikus tünetei
A betegség előrehaladottabb szakaszában az alábbi változások a legjellemzőbbek:
- memóriazavarok
- lassabb gondolkodás
- csökkent szellemi élesség
- nyelvi nehézségek
- romló megértés és ítélőképesség
- hangulati zavarok
- személyiségváltozások
Egyre több érintett – növekvő társadalmi teher
Magyarországon a becslések szerint mintegy 250–300 ezer ember él valamilyen demencia-típusban, és a szám évről évre emelkedik az idősödő népesség miatt. A leggyakoribb forma az Alzheimer-kór, amely a demenciás esetek körülbelül kétharmadáért felelős.
Az ellátás és a gondozás költségei hatalmas terhet rónak a családokra: sok esetben a hozzátartozók kénytelenek munka mellett, saját erőből gondozni szeretteiket, ami érzelmi és anyagi megterhelést egyaránt jelent. Az állami ellátórendszer kapacitása korlátozott, így a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a következő évtizedekben még nagyobb szükség lesz demencia-barát egészségügyi és szociális szolgáltatások bővítésére.
A demencia tehát hazánkban is egyre nagyobb közegészségügyi kihívást jelent, hiszen nemcsak az érintettek, hanem közvetlen családtagjaik életminőségét is jelentősen befolyásolja.
Céltudatosság mint védőfaktor
Érdekesség, hogy nemrég amerikai kutatók egy másik tanulmányban arra jutottak: a céltudatos élet csökkentheti a demencia kockázatát. Az American Journal of Geriatric Psychiatry hasábjain publikált vizsgálatban több mint 13 ezer, 45 év feletti felnőttet követtek 15 éven át.
A megfigyelések szerint azoknál, akiknek erősebb életcéljuk volt, 8 százalékkal kisebb eséllyel alakult ki kognitív hanyatlás. Ez a hatás akkor is kimutatható volt, ha olyan tényezőket is figyelembe vettek, mint a genetikai hajlam, az iskolai végzettség vagy a depresszió.
- Eredményeink azt mutatják, hogy a céltudatosság segít az agynak ellenállónak maradni az életkorral – hangsúlyozta Dr. Aliza Wingo, a tanulmány vezető szerzője.
A kutatás szerint a magas céltudatossággal élő emberek átlagosan 1,4 hónappal később tapasztalták a kognitív hanyatlást, mint azok, akiknél nem volt jelen ez az életszemlélet.
Az orvos szerint ez a demencia 3 korai jele, amelyet a beszéd során ki lehet szúrni
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!