Mi történik, amikor részegen jön a képszakadás? Egy vitatott kísérlet hátborzongató részletei
Etikailag aggályos kísérletben vizsgálták, mi történik akkor, ha valakinél képszakadást okoz a túl sok alkohol fogyasztása.
Képzelje el, hogy egyik pillanatban egy bárban ül St. Louis belvárosában, majd a következő emléke az, hogy Las Vegasban ébred egy szállodai szobában – öt nappal később. Ijesztően hangzik, igaz? Pontosan ez történt egy férfival..
Nem is gondolnánk, milyen gyakori ez az élmény. Egy egyetemisták körében végzett kutatás szerint a résztvevők kétharmada (66%) számolt be arról, hogy legalább egyszer átélte már az alkoholfogyasztás utáni emlékezetkiesést. Ennek ellenére a tudomány sokáig csak homályosan értette, mi történik az agyban ezekben a pillanatokban.
Amikor a tudomány átlépte az etikai határt
A képszakadás/áramszünet jelenségét embereken vizsgálni nem egyszerű. Hogyan gyűjtsünk adatot olyan személyektől, akik éppen nem emlékeznek a történtekre? A múlt század közepén azonban volt, aki nem riadt vissza egy kényes megoldástól: Donald Goodwin pszichiáter az 1960-as évek végén és a ’70-es évek elején kórházi alkoholbetegeket vont be egy sor kísérletbe.
A tesztalanyokat először saját élményeikről kérdezte ki: hogyan éltek meg egy-egy képszakadást, és mit meséltek róluk mások? Megdöbbentő felfedezés volt, hogy az emberek ilyenkor látszólag uralták mozdulataikat és cselekvéseiket – miközben később semmire sem emlékeztek.
Goodwin így fogalmazott 1969-ben a British Journal of Psychiatry hasábjain:
- A legdrámaibb áramszünetek utazásokhoz kapcsolódtak. Az alanyok negyede ivás közben legalább egyszer olyan helyen találta magát, ahol nem tudta, hogyan került oda. Hosszú távolságokat tettek meg, repülőre ültek, csekkeket írtak alá, szállodákba jelentkeztek be – mindezt anélkül, hogy később egyetlen mozzanatra is emlékeztek volna.
Amikor az emlékezet teljesen eltűnik
Egy 39 éves kereskedő története különösen hátborzongató: egy nap egy idegen hotelszobában tért magához, borotvált arccal, gondosan felakasztott ruhákkal. A szálloda recepcióján közölték vele: két nappal korábban jelentkezett be, bár kissé illuminált állapotban. Az utolsó tiszta emléke öt nappal korábbról származott, egy St. Louis-i bárból. Az élmény annyira megrázta, hogy évekre felhagyott az ivással.
A „kísérleti ivászat”
Itt vált igazán kényessé a helyzet: Goodwin ugyanis nemcsak megfigyelt, hanem alkohollal is ellátta pácienseit: négy órán át akár fél liter bourbont is meg kellett inniuk. Ezalatt memóriateszteket végeztek velük, amelyek a távoli, rövid távú és közelmúltbeli emlékezet működését vizsgálták (a kísérleti helyzetek olykor egészen abszurdak voltak).
Az eredmények azt mutatták: a résztvevők a képszakadás közben is képesek normálisan viselkedni, de később semmire sem emlékeztek.
Mit tudunk ma a képszakadás valódi okáról?
A modern idegtudomány szerint az áramszünet alatt nem arról van szó, hogy az emlékek valahol mélyen megvannak, csak nem tudjuk előhívni őket. Sokkal inkább arról, hogy azok egyszerűen nem is jönnek létre. A fő bűnös az agy egyik kulcsfontosságú területe, a hippocampus. Ez a régió felel a tanulásért és az új emlékek rögzítéséért.
Az alkohol többek között az NMDA-receptorokat gátolja, amelyek az idegsejtek közötti kommunikációban és a hosszú távú emlékezés létrejöttében játszanak fontos szerepet. Amikor ezek a receptorok blokkolódnak, a „rögzítőgomb” egyszerűen kikapcsol: az élmények megtörténnek, de nem kerülnek be az emlékezet tartós tárházába. Ezért tűnik úgy, mintha valaki éberen, normálisan cselekedne – miközben a tudata egyszerűen nem „veszi fel a filmet”.
Az alkohol tehát blokkolja a hippocampus működését, így a pillanatok nem kerülnek „felvételre”. Olyan ez, mint egy kihagyás a filmtekercsen: az események megtörténnek, de a felvétel megszakad.
Nem ártatlan élmény
Sokan úgy gondolják, hogy az ivás utáni emlékezetkiesés csupán „vicces” része a bulizásnak. A kutatások azonban világossá teszik: ez súlyos idegrendszeri zavar, amely hosszú távon komoly károkat okozhat. A képszakadás nem csupán feledékenység – ez egy riasztó jelzés arról, hogy az agy éppen nem tudja ellátni alapvető feladatait.
Az ilyen ismétlődő kiesések komoly idegrendszeri következményekkel járhatnak. A rendszeres alkoholfogyasztás és az ezzel együtt járó hippocampus-károsodás összefüggést mutat a memória hanyatlásával, a tanulási nehézségekkel és a demencia kialakulásának nagyobb kockázatával. Emellett növeli a depresszió és a szorongás esélyét is, hiszen a memóriahiány, a kontrollvesztés élménye önmagában pszichésen megterhelő.
Genetikai hajlam a képszakadásra
Nem mindenki reagál ugyanúgy az alkoholra. Van, aki több ital után sem tapasztal emlékezetkiesést, míg mások már néhány pohár bor után is „áramszünetet” élnek át. Ennek hátterében a genetika is szerepet játszhat. Tanulmányok kimutatták, hogy bizonyos öröklött tényezők befolyásolják az idegsejtek működését, különösen az alkohol lebontásáért felelős enzimek aktivitását. Azok, akiknél lassabban zajlik le az alkohol metabolizmusa, nagyobb eséllyel szenvednek memóriazavarokat, hiszen az agy hosszabb ideig van kitéve a toxikus hatásnak. Ez magyarázatot adhat arra, miért van az, hogy egy társaságban ugyanannyi ital elfogyasztása után valaki teljesen tisztán emlékszik az eseményekre, míg másnak teljes időszakok esnek ki.
Meddig bírja tolerálni a máj az alkoholt? Ilyen stádiumokkal jár a májkárosodás
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
