A szemszínt meghatározó gének és az alkoholfogyasztást befolyásoló gének közel helyezkednek el a kromoszómán - bár nincs közvetlen ok-okozati kapcsolat.
Első pillantásra talán furcsának tűnhet az a gondolat, hogy a szemszín és az alkoholfüggőség között bármiféle kapcsolat lehet. A genetikai kutatások azonban időről időre meglepő összefüggéseket tárnak fel az emberi szervezet működésében. Egy amerikai kutatócsoport vizsgálata például arra jutott, hogy bizonyos szemszínek – különösen a világos árnyalatok – esetében statisztikailag gyakrabban fordul elő alkoholfüggőség.
A vizsgálatot a Vermonti Egyetem kutatói végezték, és eredményeiket az American Journal of Medical Genetics: Neuropsychiatric Genetics tudományos folyóiratban tették közzé. A tanulmány célja az volt, hogy genetikai szempontból vizsgálják meg az alkoholfüggőség kialakulásának lehetséges hátterét, és ennek során egy váratlan tényezőre figyeltek fel: a szemszínre.
Világos szem, nagyobb kockázat?
A kutatás során a tudósok azt figyelték meg, hogy a világos szemű emberek – ideértve a kék, zöld vagy szürke szeműeket – körében valamivel gyakrabban fordult elő alkoholfüggőség, mint a sötétbarna szeműeknél. A legerősebb kapcsolatot a kék szemű résztvevők esetében találták.
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy minden világos szemű embernél nagyobb valószínűséggel alakul ki alkoholprobléma. A kutatók hangsúlyozzák, hogy statisztikai összefüggésről van szó, amely egy összetett genetikai és környezeti rendszer része.
Arvis Sulovari kutató szerint a felfedezés érdekes lehetőségeket vet fel a jövőben. Ahogy fogalmazott:
- Ez egy érdekes lehetőségre utal – arra, hogy a szemszín hasznos lehet a klinikán az alkoholfüggőség diagnosztizálásában.
A genetikai háttér lehet a kulcs
A kutatás egyik legfontosabb felismerése az volt, hogy a szemszínt meghatározó genetikai régiók ugyanazon a kromoszómán helyezkednek el, mint azok a gének, amelyek kapcsolatba hozhatók az alkoholfogyasztás szabályozásával.
Ez a genetikai közelség magyarázhatja, hogy bizonyos szemszínekhez miért társulhat nagyobb kockázat statisztikai értelemben.
A kutatócsoport azonban óvatosan értelmezi az eredményeket. A genetikai kapcsolat nem feltétlenül jelent közvetlen ok-okozati viszonyt. Elképzelhető, hogy más, még nem ismert genetikai tényezők játszanak szerepet a háttérben.
Több mint tízezer ember adatait vizsgálták
A kutatás alapját egy nagyszabású klinikai adatbázis adta, amely több mint 10 000 ember genetikai és egészségügyi adatait tartalmazta. A résztvevők többsége olyan személy volt, akinek legalább egy pszichiátriai betegséget diagnosztizáltak.
A vizsgált betegségek között szerepelt például:
- depresszió
- skizofrénia
- bipoláris zavar
- alkohol- vagy drogfüggőség
A kutatók ebből az adatbázisból választották ki azokat a pácienseket, akiknél alkoholfüggőséget állapítottak meg, és európai felmenőkkel rendelkeztek. Így összesen 1263 esetet elemeztek részletesen.
A statisztikai elemzést többször is megismételték, hogy kizárják a torzító tényezőket. Az adatokat különböző szempontok szerint rendezték át – például életkor, nem, illetve földrajzi származás alapján.
A pszichiátriai betegségek genetikai kirakója
Dawei Li, a kutatás vezetője szerint az alkoholfüggőség – akárcsak sok más mentális betegség – rendkívül összetett jelenség. Nem egyetlen gén határozza meg, hanem genetikai hajlamok és környezeti tényezők együttese.
Ahogy ő fogalmazott:
- Ezek összetett rendellenességek. Sok gén és sok környezeti kiváltó ok létezik.
Ez azt jelenti, hogy az öröklött genetikai tényezők mellett számos életmódbeli és társadalmi hatás is befolyásolja a függőség kialakulását. Ilyen lehet például a családi háttér, a stressz, a társas környezet vagy a korai alkoholfogyasztás.
Miért nehéz megtalálni a „függőség génjeit”?
A pszichiátriai genetika egyik legnagyobb kihívása az, hogy a mentális betegségek genetikai háttere rendkívül bonyolult. Bár az elmúlt két évtizedben számos génről kimutatták, hogy kapcsolatban állhat bizonyos pszichiátriai zavarokkal, ezek együttesen is csak a teljes genetikai kockázat kis részét magyarázzák.
A kutatók ezért úgy vélik, hogy még rengeteg olyan genetikai tényező létezhet, amelyet eddig nem sikerült azonosítani. A jövőben nagyobb adatbázisok és fejlettebb bioinformatikai módszerek segíthetnek ezek feltárásában.
Mit jelent mindez a mindennapokban?
Fontos hangsúlyozni, hogy a szemszín természetesen nem tekinthető diagnosztikai eszköznek, és semmiképpen sem jelenti azt, hogy egy kék szemű ember automatikusan nagyobb eséllyel lesz alkoholista.
A függőség kialakulása mindig több tényező eredménye. Ide tartozik például:
- a genetikai hajlam
- a családi minták
- a stressz és a mentális állapot
- az alkohollal kapcsolatos kulturális szokások
A kutatás inkább arra világít rá, hogy a genetika sokkal több mindent befolyásolhat, mint korábban gondoltuk.
A genetikai kutatás jövője
A Vermonti Egyetem kutatói a jövőben szeretnék tovább vizsgálni az alkoholfüggőség genetikai hátterét. Céljuk, hogy azonosítsák azokat a „hiányzó géneket”, amelyek eddig rejtve maradtak a tudomány számára.
Az ilyen kutatások hosszú távon hozzájárulhatnak ahhoz, hogy jobban megértsük a mentális betegségek és a függőségek kialakulásának mechanizmusait. Ez pedig új lehetőségeket nyithat a megelőzésben és a személyre szabott kezelések fejlesztésében.
A sok alkohol nem csak a máját vágja tönkre - ezt teszi az agyával
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
