Milliók adatait vizsgálták: ezek a veleszületett fertőzések összefügghetnek az autizmus kockázatával

Egy közel 3,7 millió ember adatait feldolgozó svéd kutatás szerint bizonyos, az anyáról a gyermekre átadódó fertőzések mellett gyakrabban diagnosztizálnak később autizmust és értelmi fogyatékosságot. Az eredmények a gyermeknél igazolt veleszületett fertőzésekre vonatkoznak, nem általában a várandósság alatti megbetegedésekre.

A magzati fejlődést érintő fertőzések következményei évekkel a születés után is megmutatkozhatnak. A Karolinska Intézet kutatói svéd országos nyilvántartások segítségével vizsgálták, hogyan alakul azoknak a gyermekeknek a fejlődése, akik veleszületett TORCH-fertőzéssel jöttek világra.

A JAMA Pediatrics gyermekgyógyászati folyóiratban megjelent kutatás az autizmus és az értelmi fogyatékosság mellett az iskolai teljesítménnyel is kapcsolatot talált. A szerzők a későbbi diagnózisokat vizsgálták, így az eredmények nem jelentenek biztos előrejelzést egy adott gyermek fejlődéséről.

Nem minden terhességi fertőzés jelent ilyen kockázatot

A TORCH-fertőzések (több, az anyáról a gyermekre átadható fertőzés gyűjtőneve) közé tartozik a toxoplazmózis (egysejtű élősködő okozta fertőzés), a rubeola (rózsahimlő), a citomegalovírus-fertőzés (a herpeszvírusok családjába tartozó CMV okozta fertőzés), valamint a herpes simplex vírus okozta fertőzés (az ajak- és nemi herpeszért is felelős vírus fertőzése). A csoportba sorolt egyéb fertőzések között például a szifilisz (vérbaj, baktérium okozta fertőzés) is szerepel.

E kórokozók egy része átjuthat a méhlepényen (az anya és a magzat közötti oxigén- és tápanyagellátást biztosító szerven), és megfertőzheti a fejlődő magzatot. Az anya megbetegedése azonban nem jelenti automatikusan azt, hogy a gyermek is megfertőződik.

A vizsgálatban a gyermekeknél nyilvántartott veleszületett fertőzéseket elemezték. Az eredményekből ezért nem lehet arra következtetni, hogy egy terhesség alatti megfázás vagy más hétköznapi fertőzés ugyanilyen kockázattal járna.

A fertőzés az anyánál észrevétlen is maradhat

Nem minden, a magzatra veszélyt jelentő fertőzés okoz feltűnő panaszokat a várandós nőnél. Az amerikai járványügyi hatóság, a CDC tájékoztatása szerint a toxoplazmózis egészséges immunrendszerű embereknél gyakran tünetmentes. Ha mégis jelentkeznek panaszok, azok enyhe, influenzaszerű tünetek lehetnek, például izomfájdalom vagy érzékeny, megnagyobbodott nyirokcsomók (az immunrendszer működésében részt vevő apró szervek).

A tünetmentesség nem zárja ki a magzati fertőzés lehetőségét. Ha az anya a várandósság alatt vagy közvetlenül előtte fertőződik meg először toxoplazmával, a kórokozót átadhatja a magzatnak akkor is, ha ő maga nem érzi betegnek magát.

Ez nem jelenti azt, hogy minden ilyen fertőzés eléri a gyermeket, de megmagyarázza, miért van jelentősége a megelőzésnek akkor is, amikor a várandós nőnek nincsenek panaszai.

Több évtizednyi adatot vizsgáltak

A svéd kutatók 3 666 002, az országban 1987 és 2021 között született ember egészségügyi és oktatási adatait elemezték. A résztvevők közül 975-nél szerepelt veleszületett TORCH-fertőzés diagnózisa.

A több évtizedre kiterjedő utánkövetés lehetővé tette, hogy ne csak a születés körüli következményeket, hanem a később felismert fejlődési állapotokat és az iskolai eredményeket is megvizsgálják.

Hugo Sjöqvist, a tanulmány első szerzője a Karolinska Intézet közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy bizonyos veleszületett fertőzések és az értelmi fogyatékosság kapcsolata régóta ismert. Az autizmussal való összefüggés korábban kevésbé volt egyértelmű, részben azért, mert a kutatások gyakran kis betegcsoportokra támaszkodtak.

Az értelmi fogyatékossággal különösen erős kapcsolatot találtak

A veleszületett TORCH-fertőzéssel érintett gyermekeknél körülbelül háromszoros volt az autizmus későbbi diagnózisának relatív kockázata (a fertőzés nélküli csoporthoz viszonyított kockázata). Az autizmus az idegrendszer fejlődésének olyan sajátossága, amely többek között a társas kapcsolatokban, a kommunikációban és az érzékszervi ingerek feldolgozásában mutatkozhat meg.

Az értelmi fogyatékosság (a gondolkodási, tanulási és mindennapi alkalmazkodási képességek jelentős korlátozottsága) esetében több mint hétszeres kockázati mutatót találtak.

A különbség a súlyosabb állapotoknál volt a legnagyobb. A súlyos vagy igen súlyos értelmi fogyatékosság esetében a fő becslés mintegy 23,5-szeres értéket mutatott. A becslés bizonytalanságát jelző tartomány felső határa megközelítette a 31-szeres értéket; az intézeti közlemény ezért említ akár harmincszoros kockázatot. Ez a szám a legsúlyosabb állapotokra vonatkozik, nem általában minden értelmi fogyatékosságra.

A magasabb kockázat nem jelent biztos diagnózist

A többszörös kockázat két csoport közötti különbséget fejez ki. Nem jelenti azt, hogy minden veleszületett fertőzéssel született gyermeknél autizmust vagy értelmi fogyatékosságot állapítanak meg.

A Karolinska Intézet közleménye szerint a kutatók úgy becsülték, hogy a TORCH-fertőzéssel született gyermekek körülbelül egyötödénél később autizmust diagnosztizálhatnak. Ez csoportszintű becslés, egyetlen gyermek fejlődését sem határozza meg előre.

A teljes lakosságban ezek a fertőzések az eseteknek csak kis részével hozhatók kapcsolatba, mert ritkák. A kutatók számításai szerint Svédországban az autizmusdiagnózisok körülbelül 0,034 százaléka, a súlyos értelmi fogyatékosság eseteinek pedig mintegy 1,2 százaléka lehet összefüggésben veleszületett TORCH-fertőzéssel.

A testvérek összehasonlításakor is fennmaradt az összefüggés

A családi háttér befolyásolhatja a gyermekek fejlődését. A testvérek számos öröklött tulajdonságban és életkörülményben osztoznak, ezért összehasonlításuk segíthet annak megértésében, hogy ezek mennyiben magyarázzák a megfigyelt különbségeket.

A kutatók a fertőzéssel érintett gyermekeket saját, veleszületett TORCH-fertőzéssel nem diagnosztizált testvéreikkel is összevetették. Az autizmussal és az értelmi fogyatékossággal mutatkozó kapcsolat ebben az elemzésben is fennmaradt. Ez arra utal, hogy a közös családi jellemzők önmagukban nem adnak teljes magyarázatot az eredményekre.

A tanulmány azonban megfigyeléses kutatás volt (meglévő adatokat elemzett, nem kísérleti beavatkozás hatását mérte). Az összefüggés ezért önmagában nem bizonyítja, hogy a teljes kockázatkülönbséget közvetlenül a fertőzés okozta.

Az iskolai teljesítményben is megjelentek eltérések

Más vizsgált állapotoknál kevésbé volt egyértelmű a kép. A kényszerbetegséggel (visszatérő, nehezen kontrollálható gondolatokkal és ismétlődő cselekvésekkel járó állapottal) nem találtak következetes kapcsolatot. Az ADHD-val (figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarral) észlelt összefüggés pedig nem maradt fenn a testvérek összehasonlításakor.

A fertőzéssel érintett gyermekek átlagosan gyengébb iskolai eredményeket értek el akkor is, ha nem diagnosztizáltak náluk autizmust vagy értelmi fogyatékosságot. A testvérek összehasonlítása szintén ebbe az irányba mutatott, de ott a különbség már nem volt statisztikailag egyértelmű (nem lehetett kellő bizonyossággal kizárni a véletlen szerepét).

A herpesz gyakrabban szülés közben adódik át

A TORCH-csoportba tartozó kórokozók nem mind ugyanúgy jutnak el a gyermekhez. A CDC herpeszről szóló tájékoztatója szerint a herpes simplex vírus átadása megtörténhet a születés előtt, de gyakrabban szülés közben következik be.

A méhen belül szerzett fertőzés és a szülés közben szerzett újszülöttkori fertőzés nem azonos. A svéd kutatás eredményeit ezért nem lehet automatikusan minden, születés körül kialakuló herpeszfertőzésre kiterjeszteni.

A várandósság alatt jelentkező vagy korábban diagnosztizált nemi herpeszről fontos tájékoztatni a gondozást végző orvost. A fertőzés felismerése és kezelése, valamint szükség esetén a szülés módjának megválasztása része lehet a gyermek védelmét szolgáló ellátásnak.

Mit lehet tenni a fertőzések elkerüléséért?

A megelőzés módja a kórokozótól függ. Toxoplazmózis esetében fontos a hús alapos átsütése vagy megfőzése, illetve a zöldségek és gyümölcsök gondos megmosása. A fertőzés nem kizárólag macskáktól származhat: szennyezett élelmiszerrel vagy földdel is bekerülhet a szervezetbe. A macskaalom kezelésekor ezért szintén indokolt az óvatosság és az alapos kézmosás.

A CMV a kisgyermekek nyálában és vizeletében is jelen lehet. A pelenkázás és az ilyen testnedvekkel való érintkezés után végzett kézmosás, valamint a nyállal való közvetlen érintkezés kerülése csökkentheti a fertőződés esélyét.

A rubeola ellen védőoltás nyújt védelmet. A szükséges MMR-oltást (a kanyaró, a mumpsz és a rózsahimlő elleni kombinált vakcinát) a várandósság előtt adják be. Svédországban a nemzeti oltási program bevezetése után a rubeola gyakorlatilag eltűnt.

A megelőző lépések csökkenthetik a fertőzés esélyét, de nem nyújtanak minden helyzetben teljes védelmet. A veleszületett fertőzés felismerése önmagában nem jelenti azt, hogy az anya elmulasztott volna valamilyen óvintézkedést.

Egyes fertőzéseknél kezelés is rendelkezésre áll

A veleszületett fertőzés felismerése után nem minden esetben ugyanaz az ellátás szükséges. A CDC CMV-ről szóló szakmai összefoglalója szerint bizonyos, születéskor tüneteket mutató csecsemőknél vírusellenes gyógyszerek javíthatják a hallással és a fejlődéssel kapcsolatos eredményeket.

A kezelésről szakorvos dönt, mert a gyógyszereknek mellékhatásaik is lehetnek, és előnyük nem minden betegcsoportban egyformán bizonyított. Arra nincs bizonyíték, hogy ez a kezelés az autizmust is megelőzné.

Az igazoltan veleszületett CMV-fertőzéssel élő gyermekeknél rendszeres hallás- és látásvizsgálat is szükséges lehet. Egyes eltérések ugyanis csak később jelentkeznek, így a születéskori tünetmentesség mellett is fontos lehet a fejlődés követése.

Figyelmébe ajánljuk

Autizmus: az orvosok szerint még mindig igen sok tévhit kering róla - ezek a leggyakoribbak

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!