Sok időt tölt beltérben? Kutatók szerint ez növelheti a daganat kialakulásának kockázatát

Korábbi kutatások bizonyították, hogy a nyomtatókból, bútorokból, szőnyegekből származó beltéri légszennyezők kockázatot jelentenek az egészségre, növelhetik például a daganatos megbetegedések gyakoriságát.

A Debreceni Egyetem szakemberei vizsgálatukban áttekintették és elemezték az illékony szerves szennyezők beltéri koncentrációjára vonatkozó legfrissebb adatokat és számszerűsítették a kockázatokat. Ezzel a kutatással is szeretnék felhívni a figyelmet a beltérben előforduló vegyi anyagok egészségre gyakorolt negatív hatásaira. A kutatók eredményeiket egy nemzetközi tudományos folyóiratban közölték, munkájukkal pedig elnyerték a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány és a Debreceni Egyetem Publikációs Díját.

Formaldehid és benzol a belterekben

Kutatások szerint egy átlagos napunk kilencven százalékát valamilyen beltéri környezetben töltjük, melyek közé tartozik többek között az otthonunk, az iroda vagy éppen az iskola. Ezért az ezekben a terekben esetlegesen jelenlévő egészségkárosító anyagok hatásának hosszútávon ki lehet téve szervezetünk.

Vizsgálatok alapján a beltéri levegőben számos légszennyező anyag előfordulhat, közöttük kiemelt jelentősége van az illékony szerves vegyületeknek (VOC Volatile Organic Compounds). Ez a csoport számos egészségre veszélyes vegyületet foglal magába, ide tartozik például a formaldehid és a benzol, melyeket a Nemzetközi Rákkutató Intézet a bizonyítottan humán rákkeltő ágensek csoportjába sorolt. Az illékony szerves szennyezők származhatnak a kültéri levegőből, de leginkább használati vagy berendezési tárgyakból – például nyomtatókból, számítógépekből, szőnyegekből, bútorokból – jutnak a beltéri környezetbe.

Annak érdekében, hogy az ezen vegyületek belélegzésével kapcsolatos betegségek kialakulásának kockázatát számszerűsíteni tudjuk, nem elegendő ismeretekkel rendelkeznünk a szennyező anyagok beltéri levegőben mért koncentrációjáról, hanem komplex kockázatbecslést kell elvégeznünk. A beltéri légszennyezőkkel kapcsolatos tanulmányok többsége azonban csak a szennyezőanyagok szintjére vonatkozó adatokat közöl. Ezért kutatásunkban célul tűztük ki, hogy az Európai Unió tagállamaiban, a témában 2010 óta megjelent tanulmányokban szereplő illékony szerves szennyezőkre vonatkozó mérési adatokat felhasználva megvizsgáljuk, milyen egészségkockázatokkal kell számolnunk a beltéri környezetben.

– ismertette Pál László, a Debreceni Egyetem ÁOK Népegészség- és Járványtani Intézet adjunktusa.

Növelhetik a daganaos megbetegedések kockázatát

A Debreceni Egyetem kutatója hozzátette: az illékony szerves szennyezőknek hosszútávon történő kitettség szakirodalmi adatok szerint számos, közöttük daganatos megbetegedés előfordulási gyakoriságát növelheti. Vizsgálatukban a kockázatok számszerűsítésével szerették volna felhívni a figyelmet a beltéri légszennyezők egészségre gyakorolt negatív hatásaira. Az átfogó irodalomkutatás során több száz, a témával kapcsolatos közleményt tekintettek át. Ezek közül választották ki azokat a cikkeket, melyek megfeleltek a kritériumoknak. Ezt követte az adatgyűjtés, adattisztítás, majd a kockázatbecslés. A kutatás több mint egy évig tartott.

Eredményeink azt mutatták, hogy a beltérben az illékony szerves szennyezőknek való kitettség az elmúlt évtizedben számos uniós tagállamban továbbra is népegészségügyi problémát jelentett. Megállapítottuk például, hogy a vizsgált anyagok közül a formaldehid és a benzol jelenti a legnagyobb kockázatot, ez ugyan alacsonyabb más környezeti kockázati tényezőkhöz képest, de nem elhanyagolható. Bár az EU tagállamaiban küszöbértékeket vezettek be bizonyos VOC-k kibocsátására vonatkozóan, további intézkedésekre van szükség e vegyi anyagok építőanyagokban és bútorokban való használatának korlátozásához. A pontosabb kockázatértékelés érdekében uniós szintű, közös módszertant alkalmazó felmérésekre van szükség a koncentráció meghatározására a lakó- és oktatási épületek, irodák reprezentatív mintáiban, valamint a kapcsolódó egészségkockázatok kiszámítására.

– hangsúlyozta a Debreceni Egyetem adjunktusa.

A vizsgálatban a Debreceni Egyetem ÁOK Népegészség- és Járványtani Intézetében dolgozó Pál László, Szűcs Sándor, Lovas Szabolcs, Kovács Nóra és Diószegi Judit mellett Martin McKee professzor, a London School of Hygiene and Tropical Medicine munkatársa is részt vett. Az eredményeket egy nemzetközi tudományos folyóiratban publikálták. A kutatással elnyerték a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány és a Debreceni Egyetem Publikációs Díját.

- Rendkívül nagy elismerés számunkra a díj, ami arra ösztönöz bennünket, hogy a továbbiakban is hasonló kutatásokat végezzünk népegészségügyi területen – tette hozzá Pál László.

A jövőben a kutatócsoport a korábbihoz hasonló módszertannal szeretné megvizsgálni, hogy az Európai Unióban fogyasztott különböző élelmiszerekben milyen koncentrációban vannak jelen a mikroműanyagok, és ezek milyen mértékű kockázatot jelenthetnek a lakosság egészségére.

Összegzés

• A beltéri légszennyezők, mint például VOC-k, káros hatással lehetnek az egészségre.
• A Debreceni Egyetem kutatói számszerűsítették a VOC-k hosszú távú kitettségének egészségügyi kockázatait.
• Kutatásuk kimutatta, hogy a formaldehid és a benzol jelentik a legnagyobb kockázatot.
• Az eredményeket nemzetközi tudományos folyóiratban publikálták, és díjjal ismerték el.
• További vizsgálatok szükségesek a mikroműanyagok egészségügyi kockázatainak felmérésére.

Kapcsolódó cikk

Méhnyakrák: a betegség, ami évente több száz életet követel Magyarországon – mégis kevesen járnak szűrésre

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!