Hány fok legyen minimum otthon? Legalább ennyire érdemes felfűteni a lakását

Önnél hány fok van a lakásban?

A fűtésszámla sok családban komoly terhet jelent, mégis van egy határ, amely alá egészségügyi szempontból nem tanácsos engedni a lakás hőmérsékletét. A szakmai ajánlások meglepően egységesek: bizonyos minimum alatt a hideg már nemcsak kellemetlen, hanem kockázatos is lehet.

A hideg nem csupán komfortkérdés

Sokan úgy gondolják, hogy ha felvesznek még egy pulóvert, megoldották a problémát. A valóság ennél árnyaltabb. A túl hűvös lakás a szervezet számára folyamatos alkalmazkodási kényszert jelent. A test ilyenkor igyekszik megtartani a belső hőmérsékletet, ami fokozott szív- és érrendszeri terheléssel jár.

A tartósan hideg otthoni környezet növelheti a vérnyomást, mert a szervezet érszűkülettel reagál a lehűlésre. A szívnek keményebben kell dolgoznia, a sűrűbbé váló vér pedig nagyobb terhelést ró az érrendszerre. Emellett a hideg levegő irritálhatja a légutakat, súlyosbíthatja az asztmát, krónikus tüdőbetegséget és az ízületek is fájdalmasabbá válhatnak.

A szakértők által javasolt minimum: 18 Celsius-fok

Felmerül a kérdés: hol húzódik az a határ, amely alatt már nő az egészségügyi kockázat?

A nemzetközi ajánlások meglehetősen egybehangzóak. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) lakhatásra és egészségre vonatkozó irányelvei szerint a mérsékelt vagy hidegebb éghajlaton élők számára a 18 C-fok tekinthető olyan beltéri hőmérsékletnek, amely általánosságban biztonságos és kiegyensúlyozott a lakosság egészségének védelme érdekében a hideg hónapokban.

Ez az a tartomány, ahol már mérhető élettani változások indulnak el a szervezetben, ha ennél hűvösebb a környezet. Másképp fogalmazva: a 18 C-fok nem kényelmi ajánlás, hanem egy egészségvédelmi minimum.

Kinek lehet szüksége ennél magasabb hőmérsékletre?

Nem mindenki reagál egyformán a hidegre. Az idősek, a kisgyermekek, a várandós nők, valamint a krónikus betegséggel élők – különösen szív- és tüdőbetegség esetén – érzékenyebbek lehetnek az alacsony hőmérsékletre.

Egyes közegészségügyi ajánlások azt javasolják, hogy veszélyeztetett személyek esetén a nappaliban akár 23 C-fok körüli hőmérséklet is indokolt lehet a nap jelentős részében, míg a többi helyiségben maradhat a 18 C-fok körüli érték. Ez különösen akkor fontos, ha az érintett személy keveset mozog, otthon tartózkodik, vagy alapbetegsége miatt rosszabb a hőszabályozása - írja az Express.

A hideg valóban megbetegít?

Gyakran hallani, hogy a hidegtől megfázik az ember. Tudományos értelemben a fertőzéseket nem maga az alacsony hőmérséklet okozza, hanem vírusok és baktériumok. A hideg azonban kedvezőbb körülményeket teremthet számukra.

Laboratóriumi és járványtani vizsgálatok arra utalnak, hogy az influenzavírus és a SARS-CoV-2 hideg, száraz levegőben hosszabb ideig maradhat fertőzőképes. Emellett a hideg levegő csökkentheti a légutak helyi védekezőképességét: az orrnyálkahártya vérellátása romlik, a csillószőrök működése lassul, így a kórokozók könnyebben megtapadhatnak.

A szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy a hideg időszakban az emberek több időt töltenek zárt térben, szorosabb kontaktusban, ami szintén elősegíti a fertőzések terjedését. A hűvös lakás tehát közvetve növelheti a légúti betegségek kockázatát, különösen akkor, ha a levegő száraz és rosszul szellőztetett.

Szív- és érrendszeri kockázat: a rejtett veszély

Télen nemcsak a megfázás és az influenza gyakoribb. A statisztikák szerint a hideg hónapokban nő a szív- és érrendszeri események – például a szívinfarktus és a stroke – száma is. Ennek egyik magyarázata a hideg okozta érszűkület és vérnyomás-emelkedés.

Amikor a lakás tartósan 18 C-fok alá hűl, a szervezet folyamatos stresszállapotba kerül. A vér sűrűbbé válhat, a véralvadási hajlam fokozódhat, ami különösen veszélyes lehet azok számára, akik eleve kockázati csoportba tartoznak.

A 18 C-fok irányadó minimum – nem minden szobára vonatkozó merev szabály

Amikor a szakmai ajánlások a 18 C-fokos alsó határt említik, nem arról van szó, hogy a lakás minden egyes helyiségét ugyanarra a hőmérsékletre kell beállítani. Ez az érték elsősorban azokra a terekre vonatkozik, ahol Ön huzamosabb ideig tartózkodik: a nappalira, az étkezőre, a hálószobára. Ezekben a helyiségekben különösen fontos, hogy a hőmérséklet ne csökkenjen tartósan az egészségügyi szempontból kockázatos tartományba, hiszen ülő tevékenység vagy alvás közben a szervezet kevesebb hőt termel, így érzékenyebbé válik a lehűlésre.

Ezzel szemben egy ritkán használt vendégszoba, kamra vagy tároló esetében nem feltétlenül indokolt ugyanazt a komfortszintet fenntartani. Ugyanakkor teljesen fűtetlenül hagyni ezeket a helyiségeket sem célszerű, mert a túl nagy hőmérséklet-különbség páralecsapódáshoz és penészesedéshez vezethet. A 18 C-fok tehát nem merev előírás, hanem egészségvédelmi minimum a rendszeresen használt terekben – az optimális beállítás mindig az otthon adottságaihoz és az ott élők életkorához, egészségi állapotához igazodik.

Hogyan lehet ésszerűen fűteni?

A cél nem az, hogy trópusi meleget teremtsen otthonában, hanem hogy elkerülje a tartós lehűlést. Hasznos lehet okos termosztát használata, amely egyenletes hőmérsékletet tart fenn, és nem engedi, hogy a lakás éjszaka vagy távollét idején túlságosan lehűljön.

Fontos a megfelelő szellőztetés is: a rövid, intenzív kereszthuzat kevésbé hűti le a falakat, mint a folyamatos résnyire nyitott ablak. A páratartalom szabályozása szintén lényeges, mert a túl száraz levegő irritálja a légutakat, a túl nedves pedig kedvez a penésznek.

Figyelmébe ajánljuk

Mennyi az ideális hőmérséklet alváshoz?

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!