Mit árul el Önről a kézfogása? A legújabb kutatások megcáfolnak egy népszerű mítoszt

Egy határozott kézfogás magabiztosságot sugall, a gyenge pedig bizonytalanságról árulkodik – legalábbis ezt hallhatta már számtalanszor. A pszichológiai kutatások alapján azonban nem érdemes néhány másodperces érintésből megfejteni valaki teljes személyiségét. A kézfogásnak lehet üzenete, de sokkal inkább az első benyomást alakítja, mintsem titkos személyiségtesztként működik.

Tényleg elárulhat valamit a személyiségünkről a kézfogás?

A kézfogás és a személyiség kapcsolatának egyik legismertebb vizsgálatát William F. Chaplin és munkatársai végezték. A Journal of Personality and Social Psychology folyóiratban megjelent kutatásban 112 egyetemista vett részt. Négy kiképzett értékelő több alkalommal fogott velük kezet, miközben a résztvevők személyiségteszteket is kitöltöttek.

Érdekes összefüggések valóban kirajzolódtak. A határozottabb kézfogás pozitív kapcsolatot mutatott az extroverzióval és az érzelmi kifejezőkészséggel, míg negatív összefüggést találtak a félénkséggel és a szorongással. A nőknél az erőteljesebb kézfogás a tapasztalatokra való nagyobb nyitottsággal is együtt járt.

Ez azonban fontos különbség: statisztikai összefüggésről van szó, nem olyan szabályról, amely alapján egy idegen személyiségét egyetlen kézfogásból meg lehetne állapítani. A kutatók ráadásul nem pusztán azt figyelték, mennyire erősen szorított valaki. Vizsgálták többek között a fogás teljességét, időtartamát, lendületét, valamint a szemkontaktust is.

A gyenge kézfogás nem feltétlenül bizonytalanságot jelent

Igen könnyű félreérteni azt, aki nem fog erősen kezet. Egy lazább kézfogás hátterében rengeteg olyan körülmény állhat, amelynek semmi köze az önbizalomhoz vagy a személyiséghez.

Lehet egyszerűen megszokás, de szerepet játszhat fájdalom vagy korábbi sérülés, az adott helyzettel kapcsolatos feszültség, illetve kulturális különbség is. Az sem mindegy, hogy valaki számít-e a kézfogásra, kényelmetlen helyzetből nyújtja-e a kezét, vagy egyszerűen ügyetlenül sikerül a mozdulat.

Ugyanez fordítva is igaz. Attól, hogy valaki szinte satuként szorítja meg a másik kezét, még nem következik, hogy domináns vagy különösen magabiztos személyiség.

A lefelé fordított tenyér tényleg dominanciát jelez?

A testbeszédről szóló népszerű magyarázatok gyakran egészen konkrét jelentést tulajdonítanak annak, milyen szögben tartja valaki a kezét. Eszerint például az a személy, aki úgy fordítja a kézfogást, hogy az ő keze kerüljön felülre, uralkodni akar a másikon, míg az ellenkező helyzet alárendeltséget jelez.

Ezzel érdemes óvatosan bánni. A kéz helyzetét befolyásolhatja a testmagasság, a közeledés iránya, a két ember közötti távolság, a megszokás és egyszerűen az is, hogyan sikerült összeilleszteni a két kezet. Egyetlen ilyen mozdulatból ezért nem lehet megbízhatóan megállapítani, ki akar dominálni egy kapcsolatban.

A testbeszéd értelmezésének egyik gyakori hibája éppen az, hogy egyetlen gesztushoz egyetlen, állandó jelentést rendelünk. Az emberi viselkedés ennél jóval összetettebb.

Milyen kézfogás keltheti a legjobb benyomást?

Nem szükséges erőfitogtatásra gondolni. A klasszikus Chaplin-vizsgálatban a kézfogás megítélésében az erő mellett több más tulajdonság is szerepet kapott, így például a teljes fogás, a lendület, az időtartam és a szemkontaktus.

A gyakorlatban ezért általában egy természetes, teljes és kellően határozott kézfogás lehet szerencsés. Nem kell megszorítani a másik ember kezét, és a mozdulatot sem érdemes szükségtelenül elnyújtani. A cél nem az erő demonstrálása, hanem az, hogy a gesztus figyelmesnek és magától értetődőnek hasson.

Egy állásinterjún valóban számíthat

Különösen érdekes kérdés, hogy egy ilyen rövid gesztus befolyásolhatja-e egy állásinterjú eredményét. Greg L. Stewart és munkatársai ezt 98 egyetemista részvételével vizsgálták szimulált állásinterjúk során.

Az eredmények szerint a kézfogás minősége kapcsolatban állt azzal, hogy az interjúztatók mennyire tartották felvételre alkalmasnak a jelentkezőt. A kutatók elemzése szerint a kézfogás az extroverzió és az interjúztató döntése közötti kapcsolatban is szerepet játszott, még akkor is, amikor figyelembe vették például a jelöltek megjelenését és öltözködését. A Journal of Applied Psychology tanulmánya tehát arra utal, hogy ez az apró gesztus valóban része lehet az első benyomás kialakulásának.

Ebből természetesen nem következik, hogy egy remek kézfogással ellensúlyozni lehetne a hiányzó szakmai tudást vagy egy rosszul sikerült interjút. Inkább arról van szó, hogy már a beszélgetés első másodperceiben megjelenik egy újabb társas jelzés, amely befolyásolhatja az összképet.

Már maga a kézfogás is pozitívabbá teheti a találkozást

Sanda Dolcos és munkatársai más oldalról közelítették meg a kérdést. A Journal of Cognitive Neuroscience folyóiratban publikált vizsgálatukban üzleti jellegű társas interakciókat figyelő résztvevők reakcióit elemezték. A találkozások egy részét kézfogás előzte meg.

A kézfogás kedvezőbbé tette a barátságos, közeledő viselkedés megítélését, ugyanakkor mérsékelte az ezt követő elutasítóbb viselkedés negatív hatását is. Vagyis úgy tűnik, hogy maga az üdvözlő gesztus képes lehet egyfajta pozitív keretet adni az utána következő társas helyzetnek.

Ugyanakkor a kulturális háttér sem hagyható figyelmen kívül. Egy későbbi, 88 fiatal felnőttet vizsgáló kutatásban a kézfogás társas megítélésre gyakorolt hatása eltért a résztvevők etnikai háttere és bizonyos helyzetekben a nem szerint is. Ez újabb figyelmeztetés arra, hogy nincs minden emberre és minden helyzetre érvényes „kézfogáskód”.

Mennyi ideig tartson egy „jó” kézfogás?

Nincs olyan tudományosan meghatározott másodpercszám, amely minden helyzetben tökéletes kézfogást eredményezne. Általában a rövid, természetes gesztus működik a legjobban: néhány finom kézmozdulat után érdemes elengedni a másik kezét. A túl sokáig tartó kézfogás kellemetlenné, túlságosan bizalmaskodóvá válhat, míg a kapkodó, szinte azonnali elengedés távolságtartó benyomást kelthet.

Mit jelent, ha valaki két kézzel fog kezet?

Amikor valaki nemcsak megszorítja a másik kezét, hanem a másik kezével is ráfog arra, azt gyakran különösen meleg, őszinte vagy bizalmas gesztusként értelmezzük. Valóban kifejezhet közvetlenséget, örömöt vagy együttérzést, ám ebből sem lehet biztosan következtetni az illető személyiségére vagy szándékaira. Sok múlik a két ember kapcsolatán: közeli ismerősök között természetes és barátságos lehet, egy első találkozásnál viszont túlságosan bizalmaskodónak, esetleg tolakodónak hathat. Az a népszerű elképzelés sem tekinthető általános szabálynak, hogy a kétkezes kézfogás automatikusan nagyobb őszinteséget jelent.

Vissza lehet utasítani a kézfogást?

Természetesen nem kötelező elfogadni a felénk nyújtott kezet. Valaki dönthet így higiéniai okból, kulturális vagy vallási szokás miatt, betegség, sérülés, fájdalom vagy egyszerűen személyes határai miatt. Mivel a visszautasított kézfogást a másik fél könnyen félreértheti, formális helyzetben segíthet egy rövid, udvarias magyarázat és egy másik üdvözlési forma, például mosoly vagy biccentés. Önmagában tehát az, hogy valaki nem szeretne kezet fogni, nem bizonyítja, hogy udvariatlan, távolságtartó vagy ellenszenves.

Kézfogás és szemkontaktus: melyik számít többet az első benyomásnál?

Nem érdemes a kézfogást és a szemkontaktust egymással versenyeztetni, mert az első benyomás több társas jelzés együtteséből alakul ki. A kézfogás mellett az arckifejezés, a tekintet, a testtartás, a hang és az első kimondott mondatok is számítanak. A természetes szemkontaktus azt jelezheti, hogy figyel a másik emberre, de a túl hosszan kitartott, merev nézés éppen ellenkező hatást válthat ki. Jó benyomás érdekében ezért nem egyetlen „trükkre” érdemes koncentrálnia: egy természetes kézfogás, barátságos arckifejezés és kényelmes szemkontaktus együtt sokkal többet számíthat.

Nem személyiségteszt, hanem társas jelzés

A kézfogás tehát valóban számíthat. Befolyásolhatja az első benyomást, és bizonyos tulajdonságai kapcsolatot mutathatnak egyes személyiségjegyekkel. Ennél azonban jóval tovább mennénk, ha azt állítanánk, hogy néhány másodperc alatt eldönthető belőle, mennyire magabiztos, megbízható, domináns vagy őszinte valaki.

Ha jó benyomást szeretne kelteni, nincs szükség különleges testbeszéd-trükkökre. Egy természetes, rövid, megfelelően határozott kézfogás és a másik emberre irányuló figyelem többet érhet, mint bármilyen mesterséges dominanciagyakorlat. Ha pedig valaki gyengén fog kezet Önnel, érdemes ellenállni a gyors következtetésnek: egy kézfogás adhat egy benyomást, de nem vonható le belőle egy ember teljes személyisége.

Figyelmébe ajánljuk

10 jel, hogy szimpatizálnak önnel - a testbeszéd elárulja

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!