A haldoklás jelei: így változik meg a légzés az utolsó napokban
A halál közeledtével megváltozik a légzés.
Amikor valaki életének végső szakaszába érkezik, a testében olyan változások indulnak el, amelyek sokszor ijesztőnek vagy nehezen értelmezhetőnek tűnhetnek. Ezek közül az egyik legfeltűnőbb a légzés megváltozása. Bár gyakran halljuk a mondást, hogy az ember „az utolsó lélegzetét veszi”, valójában ez a folyamat nem egyetlen pillanatban zajlik le, hanem már napokkal, sőt akár hetekkel korábban is elkezdődhet. A hospice-ban dolgozó szakemberek három jelenséget emelnek ki, amelyek a haldoklás során a légzéshez kapcsolódnak, és amelyek ismerete segíthet a családtagoknak megérteni, mi történik a szeretett személlyel.
Utolsó lélegzet
A halál maga egy pontosan meghatározható időpont, de a haldoklás hosszabb, sokszor kiszámíthatatlan folyamat, amelyben a test és az elme is felkészül az elmúlásra. Ezalatt jelek sorozata mutatkozik, amelyek megmutatják, mennyire közel van a vég. A légzésben bekövetkező változások gyakran ilyen jelzések. Ezek a hangok és ritmusváltozások kívülről félelmet kelthetnek, sőt azt a benyomást kelthetik, hogy az érintett nagy fájdalmakat él át, holott sok esetben természetes, reflexes folyamatokról van szó.
Jak Kaczkowski atya így írt erről:
„(...) És amikor elérkeznek az utolsó pillanatok, a légzés egyre felületesebbé válik, az ember egy partra vetett hasonlít – a száján keresztül kapkodja a levegőt. Akár több másodpercig tartó légzésleállás is előfordulhat. Azt mondják, hogy az utolsó lélegzetünket vesszük... de ez inkább egy belégzés kilégzés nélkül.
A szakértők hangsúlyozzák: ezeknek a változásoknak a megértése segít eloszlatni a félelmet és felkészülni arra, ami elkerülhetetlen.
Hogyan változik a légzés a halál közeledtével?
1. Cheyne–Stokes légzés
Ahogy az agyi funkciók lassan leállnak, a légzőrendszer egyre gyakrabban produkál ún. apnoés szakaszokat – vagyis olyan periódusokat, amikor a légzés rövid időre teljesen megszűnik. Ez idővel hosszabbodhat, majd gyors, felületes légvételek követhetik. A légzésszám ilyenkor percenként nyolc alá csökkenhet.
Ez a jelenség az úgynevezett Cheyne–Stokes légzés, amelyet nemcsak a haldoklás során, hanem szívelégtelenségben és egyes neurológiai kórképekben is megfigyelhetünk.
2. Agonális légzés
Az élet utolsó fázisában a légzés egyre inkább akaratlan, reflexszerű folyamattá válik. Az agytörzs – amely az alapvető életfunkciókért felelős – veszi át az irányítást. A mellkas izmainak mozgása ilyenkor rendezetlenné válik, és a légzés gyakran kapkodónak, nehézkesnek tűnik.
Sokszor hallhatók furcsa, akár nyögéshez vagy sóhajhoz hasonló hangok, amelyek azonban nem feltétlenül a szenvedés jelei. Ezek a hangok valójában az ellazult hangszálakon áramló levegő következményei – a szakemberek egy szeles erdő susogásához hasonlítják őket. Fontos megkülönböztetni, hogy ha a légzéshez társuló hangokat nem kísérik más szorongásos tünetek, akkor nem utalnak kontrollálatlan fájdalomra.
3. Halálhörgés
A halálhoz közeledve gyakran megfigyelhető egy bugyborékoló, gurgulázó hang is. Ez annak a következménye, hogy a beteg már nem képes lenyelni vagy felköhögni a felső légutakban összegyűlő váladékot. Amikor a levegő áthalad ezen a váladékon, jellegzetes „csörgő, hörgő” zaj keletkezik, amely ijesztőnek tűnhet a hozzátartozók számára.
Ez a jelenség mind belégzés, mind kilégzés közben hallható lehet, és sokszor nagyon hangossá válik. A palliatív ellátásban dolgozók ezért tartják fontosnak, hogy a családtagokat előre felkészítsék erre a természetes folyamatra. Ha tudjuk, hogy ezek a hangok a test természetes működéséből fakadnak, könnyebben elfogadhatóvá válik a helyzet.
Ilyen a halálhoz vezető út - jelek, hogy valakinél közeleg a vég
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
