Lepereg az életünk? Tudósok megfejtették, mit élünk át a halál pillanatában
A tudósok szerint nem a semmi vár ránk – különös agyi aktivitást rögzítettek a halál előtt.
A halál minden ember életének elkerülhetetlen része, ezért érthető, hogy évszázadok óta foglalkoztatja az embereket a kérdés: vajon mit érzünk és mit látunk abban a bizonyos utolsó pillanatban? Egy ragyogó fény, rég elhunyt szeretteink arca, vagy épp saját múltunk képei jelennek meg? A tudósok szerint az agyunk sokkal aktívabb a halál küszöbén, mint korábban hittük.
Lepereg az életünk?
Sokan hallottak már arról a jelenségről, hogy „lejátszódik előttünk az életünk”. Ezt az állapotot az idegtudósok életfelidézésnek hívják. Számos ember, aki átélt halálközeli élményt, arról számolt be, hogy élete fontos pillanatai egymás után peregtek le előtte. Nemrégiben a kutatók megfigyelésekkel is alátámasztották, hogy ez valóban előfordulhat.
Egy nem mindennapi eset során idegtudósoknak sikerült rögzíteniük egy ember agyi aktivitását közvetlenül halála előtt és után. A vizsgálat kimutatta, hogy a távozás pillanatában jelentkező agyhullámok nagyon hasonlóak voltak azokhoz, amelyek álmodás, emlékezés vagy meditáció közben jelennek meg.
A tudomány válasza
A Frontiers in Aging Neuroscience folyóiratban 2023-ban publikált kutatás mérföldkőnek számít. A tanulmány alapját egy 87 éves beteg esete adta, akinél epilepszia miatt EEG-vizsgálatot végeztek. A felvételek közben a férfi szívrohamot kapott és elhunyt – így először sikerült rögzíteni egy haldokló agy tevékenységét.
A kutatást vezető Dr. Ajmal Zemmar, a Louisville-i Egyetem idegsebésze arról számolt be, hogy a szív megállása előtti és utáni fél percben különböző agyhullámokban – köztük a gamma-, delta-, théta-, alfa- és béta-hullámokban – tapasztaltak változásokat. Ezek a hullámok többek között a mélyalváshoz, az emlékek előhívásához és az információk feldolgozásához kapcsolódnak.
- Az agy talán az utolsó fontos életeseményeinket játssza le, hasonlóan ahhoz, amit a halálközeli élmények során leírtak – magyarázta Dr. Zemmar.
Megnyugtató gondolat
A kutató szerint mindez arra utal, hogy a halál nem egy pillanatnyi üresség, hanem talán egy utolsó belső utazás. Bár az eredmények egyetlen páciens adataiból származnak, mégis felvetik, hogy a szervátültetés időzítését vagy a halál definícióját újra kell gondolnunk.
- Lehet, hogy miközben szeretteink lehunyják a szemüket, agyuk éppen életük legszebb pillanatait idézi fel – tette hozzá.
Látomások a végső napokban
Nemcsak az utolsó pillanatban, hanem hetekkel korábban is különös tapasztalatokról számolnak be a haldoklók. Julie McFadden, Los Angeles-i hospice ápoló több mint húsz éve kísér végstádiumban lévő betegeket, és gyakran hallott tőlük látomásokról.
Hangsúlyozza, hogy ezek nem hallucinációk vagy pszichotikus epizódok. A betegek tiszta tudattal számolnak be arról, hogy látják elhunyt rokonaikat, akik mosolyognak rájuk és megnyugtatják őket.
A jelenség rendszerint hetekkel a halál beállta előtt történik. A betegek sokszor teljesen éberek, beszélgetnek családtagjaikkal, majd arról számolnak be, hogy édesapjuk vagy nagymamájuk ott áll a szoba sarkában, és azt üzeni, hogy nem kell félniük.
Mi történik az agyunkban a halál előtti pillanatokban?
Az agyhullámok tulajdonképpen apró elektromos jelek, amelyek folyamatosan cikáznak idegsejtjeink között. Ezek szabályozzák, hogyan érzékeljük a világot, hogyan emlékezünk, és miként dolgozzuk fel a bennünket érő információkat. Amikor a halál közelébe kerülünk, ezek a hullámok különös mintázatba rendeződnek – és éppen ez okozhatja azt a jelenséget, hogy lepereg előttünk az életünk.
Gamma-hullámok: ezeket nevezhetjük az „emlékfilmek” rezgéseinek. Normál esetben akkor erősödnek fel, amikor intenzíven gondolkodunk, felidézünk vagy problémát oldunk meg. A kutatás szerint a haldokló agyban is hirtelen aktivizálódnak, mintha az idegrendszer utoljára „összefoglalná” mindazt, amit megéltünk.
Théta-hullámok: leginkább az álmodással kapcsolatosak. Amikor mélyen alszunk és álmainkban találjuk magunkat, ezek a hullámok dominálnak. Ezért történhet meg, hogy a halál küszöbén is álomszerű képeket, víziókat élünk át, akár rég nem látott rokonokkal vagy gyermekkori emlékekkel.
Delta-hullámok: a leglassabb agyhullámok, amelyek a mély alvás állapotához kötődnek. Ez magyarázza, miért érezhetik sokan békésnek és nyugodtnak a haldoklás folyamatát. Az agy egyfajta védőmechanizmusként lelassítja a tudat működését, hogy a szervezet átmenete kevésbé legyen megrázó.
Alfa- és béta-hullámok: ezek mindennapi ébrenléti állapotainkhoz kapcsolódnak: az éber figyelemhez, a koncentrációhoz, de a relaxációhoz is. A halál pillanatában ezek együtt jelenhetnek meg a fentiekkel, ami olyan komplex és gazdag tudatállapotot hoz létre, amelyet a hétköznapokban sosem tapasztalunk.
Miért történik mindez?
Az egyik lehetséges magyarázat szerint az agy „túlélő üzemmódba” kapcsol. Amikor a szív már leállt, a szervezet igyekszik minden erőforrását az idegrendszerre összpontosítani, hogy minél tovább fennmaradjon a tudat. Ez okozhatja azt a különleges idegi aktivitást, amelyet a tudósok rögzítettek.
Egy másik elmélet szerint az agy „összefoglalja” az életet: az emlékképek villanásszerű előhívása lehet a természet módja arra, hogy lezárja a történetet. Nem véletlen, hogy a beszámolókban sokszor béke, szeretet és megnyugvás érzése jelenik meg.
A közelgő halál felismerhető a kezekről: ilyen „halálfoltok” jelennek meg tenyéren
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
