Így öregszünk meg: sorsszerű vagy befolyásolhatjuk valahogy az öregedést?

Meg fog lepődni: az öregedés már régen nem csak arról szól, hogy „a kor előrehaladtával lelassulunk”.

„A fiatalok szépségét rögtön meglátjuk, de az idősek szépségét meg kell tanulni meglátni” – tartja egy kínai mondás.

Az öregedés mindannyiunk életének elkerülhetetlen része – de vajon mennyire ismerjük valójában ezt a folyamatot? Egyáltalán: miért öregszünk? Mi történik a sejtjeinkben, amikor tükörbe nézve egy-egy újabb ráncot fedezünk fel? És ami talán még fontosabb: mit tehetünk azért, hogy ne csak hosszabb, hanem egészségesebb és energikusabb életet éljünk?

Ma már nem kérdés, hogy az öregedés nem egy sorsszerű, passzív folyamat, hanem aktívan befolyásolható. Az öregedés kérdése nem csupán filozófiai elmélkedés tárgya, hanem a modern tudomány egyik legizgalmasabb és leggyorsabban fejlődő területe is. Az öregedés megértése és befolyásolása tehát ma már nem csupán a tudósok álma, hanem a jelen valósága. A legújabb kutatások és technológiák révén egyre közelebb kerülünk ahhoz, hogy ne csak hosszabb, hanem egészségesebb életet élhessünk.

A biológiai öregedés titkai: mi zajlik a sejtek szintjén?

Az öregedés biológiai folyamata sokkal többről szól, mint pusztán az idő múlásáról. A modern tudomány tizenkét jellemzőt azonosított, amelyek kulcsszerepet játszanak ebben a rendkívül összetett rendszerben – ezt nevezzük az öregedés „hallmarkjainak”.

Ezek közé tartozik:

• a genetikai instabilitás (a DNS sérülékenysége),
• a telomerek rövidülése (ezek a kromoszómáink „védősapkái”, amelyek minden sejtosztódással kopnak),
• a sejtszintű szeneszcencia (amikor a sejtek már nem osztódnak, de nem is pusztulnak el – csak „tétlenül gyulladnak” a szervezetben),
• a mitokondriális működés hanyatlása (ami miatt csökken az energiaszintünk),
• valamint a krónikus, alacsony szintű gyulladás – amit egyre gyakrabban neveznek "inflammaging"-nek, azaz gyulladásos öregedésnek.

Ezek a folyamatok idővel együtt, egymást erősítve járulnak hozzá a szervezet hanyatlásához – és a különböző betegségek, például a szív-érrendszeri problémák, a daganatok, a demencia vagy a 2-es típusú cukorbetegség megjelenéséhez is.

Az öregedés nem lineáris: jönnek az ugrásszerű biológiai váltások

A Stanford Egyetem kutatói nemrégiben egy figyelemre méltó felfedezést tettek: az öregedés nem egy folyamatos, egyenletes folyamat. Ehelyett úgy tűnik, hogy bizonyos életkorokban – különösen a 44 és 60 év közötti szakaszban – ugrásszerű változások történnek a vérben és más testszövetekben jelen lévő fehérjék, lipidek, metabolitok és gyulladásos markerek szintjében.

Ezek a „molekuláris mérföldkövek” segíthetnek előre jelezni, hogy ki és mikor válik fogékonyabbá bizonyos betegségekre. Emellett lehetőséget teremtenek arra is, hogy időben közbelépjünk életmódbeli vagy akár gyógyszeres beavatkozásokkal.

Mennyire öregszik az agya? Most már MRI-ből is kimutatható

A Duke, Harvard és Otago egyetemek kutatóinak közös munkája nyomán megszületett a DunedinPACE nevű eszköz, amely képes egyetlen MRI-felvétel alapján megbecsülni, milyen gyorsan öregszik valaki agya – és ezzel párhuzamosan, milyen eséllyel alakul ki nála demencia a következő években.

Azok, akiknél gyorsabb öregedést mutatott ki a DunedinPACE, gyengébben teljesítettek kognitív teszteken, kisebb volt a hippokampuszuk térfogata, és 60%-kal nagyobb eséllyel jelent meg náluk memóriavesztés, valamint az Alzheimer-kór első jelei.

Sejtek újraprogramozása: a jövő gyógyászata?

A Harvard és az MIT kutatói már sikeresen alkalmazták a kémiai újraprogramozást laboratóriumi sejtekben. Ennek lényege, hogy nem géneket szerkesztenek, hanem olyan kis molekulákat használnak, amelyek a sejteket képesek visszafordítani egy korábbi, „fiatalosabb” működési állapotba.

Ez a technológia még nagyon távol áll a klinikai alkalmazástól, de ígéretes lépés lehet a teljes testre kiterjedő, regeneratív terápiák irányába.

És mi van a gyógyszerekkel?

Rapamicin – ez az immunrendszert gyengítő szer már évek óta az egyik legismertebb „anti-aging” molekula a kutatók körében. Az mTOR nevű sejtszabályozó útvonal gátlásával serkenti az autofágiát (sejttakarítást), és hasonló hatást fejt ki, mint a kalóriamegszorítás.

D-vitamin – nemcsak a csontjai, de sejtjei is hálásak érte. Egy Harvard Egyetemen végzett kutatás szerint a rendszeres, napi 2000 NE D-vitamin bevitel segíthet megőrizni a telomerek hosszát, ezzel lassítva a biológiai öregedést. Persze, csak orvosi javaslatra és rendszeres laborvizsgálatok mellett érdemes kiegészítőként szedni.

Az öregedés lelassítása – az Ön kezében is ott a kulcs

Bármennyire is csábító gondolat a fiatalságot visszaadó pirula, a jelen tudományos konszenzus szerint az öregedés ütemét leginkább az életmódunk befolyásolja. Íme, amit ma biztosan tudunk:

• Mozogjon minden nap: a rendszeres testmozgás (már napi 30 perc séta is!) segít a vérkeringés, az agyműködés, az izmok és az immunrendszer karbantartásában.
• Étkezzen okosan: növényi alapú, mediterrán típusú étrend javasolt – sok zöldséggel, halakkal, diófélékkel, kevés cukorral és finomított szénhidráttal.
• Aludjon eleget: a sejtjeink regenerációjához elengedhetetlen a mély, pihentető alvás. Igyekezzen minden este ugyanabban az időben lefeküdni, képernyőmentes estét tartva.
• Csökkentse a stresszt: a krónikus stressz nemcsak a hangulatát rontja, de szó szerint öregíti is a szervezetet. Próbálja ki a meditációt, légzőgyakorlatokat vagy a természetjárást.
• Védje magát a környezeti stresszoroktól: a környezeti hőhatás és légszennyezés szintén gyorsítja az epigenetikai öregedést – tartózkodjon árnyékban, viseljen UV-védelmet, és ha tud, használjon légtisztítót beltéren.

Figyelmébe ajánljuk

Ebben a két életkorban gyorsul fel a legjobban az öregedés

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!