Milyen nyarunk lesz idén? A szakértő szerint házhoz jönnek a trópusi éjszakák
Az okosváros szakértő szerint nem hűlnek rendesen a városok: idén nyáron is rekordszámú trópusi éjszakára számíthatunk.
Egy „raklapnyi” digitális, okos eszköz és szolgáltatástól még nem lesznek „okosak”, és főleg nem élhetőbbek a településeink a smart city szakértő szerint. Pedig a forró és száraz nyár itt kopogtat az ajtónkon: az aszály már tavasszal beköszöntött az ország egyes részein, és idén is hőségriadókra és trópusi éjszakákra számíthatunk.
A klímaváltozás közvetlen és közvetett egészségügyi kockázatokkal jár: ilyen a hőség és a légszennyezés miatti elhalálozás, a nyugat-nílusi és a dengue-láz vagy a rendkívül allergén parlagfű további terjedése, de az is, hogy hőhullámok idején még aludni sem lehet rendesen.
Hogyan kerülhetnénk el az egyre okosodó városainkban a vízhiányt és a hőgutát? Erre kerestük a választ szakértők segítségével.
Házhoz jönnek a trópusi éjszakák
Idén nyáron is a Bahamákon érezhetjük magunkat – legalábbis ami a nappali, sőt az éjszakai hőmérsékletet illet. A húsz fok feletti úgynevezett trópusi éjszakák – amelyből 2024-ben országos szinten új rekord született – különösen megviselik a szervezetet a rossz alvásnak, illetve a szív- és érrendszeri panaszoknak köszönhetően, ráadásul erősen megterhelik a városi hűtési infrastruktúrát és tovább súlyosbítják a hősziget-hatást.
A hűsítő, szálló port megkötő parkok, vagy akár zöldtetők természetes légkondicionálást jelenthetnének, ám a városi zöldterületek nem maradnak fenn átgondolt csapadékvíz-gazdálkodás nélkül, különösen nem akkor, ha a hőhullámok miatt még az ivóvízhasználatot is korlátozni kell.
Digitalizációból jeles, csapadékvíz-gazdálkodásból elégséges
Budapest sok szempontból, például a mobilitási digitalizáció vagy az innovációs ökoszisztéma viszonylatában potenciális okosváros, a hazai smart city éllovasok között szerepel Szeged és Debrecen is. Ám az okosváros szakértő szerint itt az idő, hogy az élhetőség kerüljön a településtervezés és fejlesztés fókuszába.
Nem „kütyü-oldaláról” kell megfognunk az okos városokat, hanem arra kell törekednünk, hogy komplex szemlélettel élhetőbb települést teremtsünk: egyszerre vegyük figyelembe a fenntarthatóság valamennyi – környezeti, gazdasági és társadalmi - aspektusát. Ezek mögé kell rendelni a smart megoldásokat, nem pedig fordítva
– magyarázza Kulcsár Sándor közgazdász, okosváros szakértő.
Az élhetőség szempontjából pedig a kulcsszó a környezeti fenntarthatóság, ami a gyakorlatban az energiatakarékosság és a zöldfelületek arányának növelése mellett az okos vízgazdálkodást, csapadékvíz felhasználást jelenti. Sajnos ma Magyarországon az országszerte jellemző hagyományos, „egycsatornás” rendszerek célja, hogy minél gyorsabban megszabaduljunk az esővíztől – amit aztán szárazság idején vezetékes vízzel próbálunk pótolni – több, kevesebb sikerrel.
Lehetne ezt okosabban is csinálni?
Röviden: igen. Sok kütyü sokra megy, ha rendszerszinten kapcsolódnak össze. A szenzortechnikán és adatalapú vezérlésen nyugvó eszközök jelentősen csökkenthetik a vízfelhasználást és valóban élhetőbbé teszik a városainkat.
Az intelligens, vízvisszatartó ún. kék-zöld tetőkkel például a városi hősziget hatást jelentősen csökkenteni lehet, hiszen segítségükkel 4 fokkal hűvösebb lehet a beltéri levegő, ráadásul akár 10 decibellel képesek csökkenteni az utcáról beszűrődő zajt. Az első zöldtetőként, közösségi kertként és esővíztározóként is funkcionáló ún. PolderRoof rendszert 2013-ban telepítették Amszterdamban.
Bár a legjobb vízmegtartást a gyep-, cserje- és lombkoronaszintet is magába foglaló, talajkapcsolatos növényzet biztosítja, urbánus környezetben nincs mindig lehetőség, hely a minőségi zöldfelületek létrehozására. Ilyenkor jelentenek segítséget az intelligens csapadékvíz-menedzsment rendszerek, mint például a Wavin StormHarvester megoldása, mely az időjárás-előrejelzés alapján automatikusan szabályozza, hogy a tetőkről vagy burkolt felületekről érkező esővizet tárolják, és később öntözésre használják fel, vagy elszikkasszák. Így továbbra is megtartják az esővizet, de egyúttal helyet szabadítanak fel a várható csapadéknak, amelyet egyben lezúdulva nem tud a talaj elvezetni. Ilyen megoldás működik többek közt Dublinban, vagy a brit királyi család észak-ír Hillsborough birtokán is.
Mit mondanak a hazai szakértők?
A Wavin által megkérdezett (Wavin kérdéssor alapján, adatfelvétel 2025. áprilisában.) tervezők és kivitelezők szerint az utóbbi években érezhetően növekszik az igény az okosváros megoldások iránt Magyarországon, nem csak a lakóépületek, társasházak, hanem a középületek esetében is – ám mindössze minden ötödik szakember dolgozik adatszolgáltatásra alapozott, integrált rendszerekkel.
A legnagyobb népszerűségnek jelenleg azok a digitális szabályzórendszerek örvendenek, amelyek az épületek belső komfortjának biztosításáért felelnek, úgy mint fűtés, hűtés és szellőzés. Ezek a szabályzók sok esetben komplett okosotthon rendszerek alkotóelemeivé is válhatnak és részt vehetnek további rendszerekkel (pl. árnyékolástechnika, világítástechnika) való optimalizáció kialakításában is.
A hazai települések lehetőségeikhez mérten igyekeznek fenntartható egyensúlyt teremteni egy brutálisan komplex rendszerben, nagy hiba azonban mindig a közösség problémamegoldó képességében bízva, kívülről várni a megoldást
– magyarázza az okosváros szakértő. A csapadékvíz visszatartás, az energiatakarékos megoldások és a környezettudatos hűtési megoldások alkalmazásával egyéni, családi vagy akár utca-szinten is nagy lépést tehetünk a környezeti fenntarthatóság, és végső soron a saját élhetőbb környezetünk felé. A gyakorlatban az innovatív technológiák, és a „régi, józan paraszti észen” alapuló praktikák együtt teremtik meg az okos településeinket.
Hőstressz, vesekő, szívproblémák: így fog hatni ránk a klímaváltozás
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
