Mi számít alacsony vérnyomásnak? Az orvosok szerint a szám önmagában nem elég

Jobb, ha ellenőrzi a vérnyomását, ha a következő tüneteket tapasztalja.

Az alacsony vérnyomás, más néven hipotenzió, általában 90/60 mmHg vagy annál alacsonyabb értéknek minősül. Míg egyeseknél az alacsony vérnyomás természetes jelenség, és nem jár semmilyen negatív hatással, az e küszöbérték alatti értékek problémát jelezhetnek, különösen ha tünetekkel járnak.

• Normális vérnyomás: a legtöbb felnőtt esetében a normális vérnyomás értéke általában 120/80 mmHg körül van. 
• Alacsony vérnyomás (hipotónia): a 90/60 mmHg vagy annál alacsonyabb érték általában alacsonynak számít. 
• Jelentősége: az alacsony vérnyomás nem mindig okoz tüneteket, de szédüléshez, ájuláshoz és egyéb problémákhoz vezethet, ha a létfontosságú szervek vérellátása romlik.
• Egyéni eltérések: egyeseknél természetesen alacsony a vérnyomás, anélkül, hogy bármilyen negatív hatást tapasztalnának, és számukra ez normális lehet. Ha azonban tünetek jelentkeznek, fontos orvoshoz fordulni.

Mi számít alacsony vérnyomásnak? – Amit az új kutatások fényében tudnia érdemes

Az alacsony vérnyomás kérdése gyakran háttérbe szorul a magas vérnyomás árnyékában. Míg a hipertónia körül komoly figyelem és társadalmi kampányok forognak, a hipotónia, vagyis az alacsony vérnyomás gyakran csak egy mellékes számként jelenik meg egy rutinvizsgálat során. Pedig vannak esetek, amikor nem szabad figyelmen kívül hagyni – különösen, ha tüneteket is okoz. Cikkünkből megtudhatja, mi számít alacsonynak, milyen típusai vannak, milyen okai és következményei lehetnek, valamint hogy milyen friss tudományos megközelítések segítenek a megértésében és kezelésében.

Mi is az a hipotónia – és mikortól beszélünk róla?

Az alacsony vérnyomás orvosi nevén hipotónia, és általában akkor beszélünk róla, ha a szisztolés (felső) érték 90 Hgmm alá, a diasztolés (alsó) érték pedig 60 Hgmm alá esik. Ez az irányadó határérték, amelyet többek között a BMJ Best Practice is megjelöl definíciójában.

A kulcsmondat azonban nem ez, hanem a következő: önmagában az alacsony vérnyomás még nem jelent betegséget. Ha valaki tünetmentes, jó fizikai és mentális állapotban van, akkor a 90/60 mmHg körüli érték akár optimálisnak is tekinthető. Gondoljunk csak a sportolókra vagy fiatal, vékony testalkatú nőkre, akiknél ez lehet az alkatuk természetes része.

Mikor válik problémává?

A hipotónia akkor válik figyelmet érdemlővé, ha tünetekkel társul. Ezek a következők lehetnek:

• szédülés, különösen hirtelen felálláskor
• gyengeség, fáradékonyság
• homályos látás
• ájulás vagy ájulás közeli állapot
• hideg, nyirkos bőr
• szapora szívverés, mellkasi diszkomfort

Ha ezek közül bármelyik ismétlődően jelentkezik, különösen mozgás vagy pozícióváltás kapcsán, akkor érdemes kivizsgáltatni, mi áll a háttérben.

A hipotónia típusai

Az alacsony vérnyomásnak több típusa is ismert, amelyek különböző élethelyzetekhez kapcsolódhatnak.

1. 1 Ortostatikus hipotónia: felállás után hirtelen csökken a vérnyomás. A JAMA Network és más neves folyóiratok is hangsúlyozzák, hogy ez a típus fokozza a stroke, a szívelégtelenség és az időskori esések kockázatát.
2. 2 Postprandiális hipotónia: főként időseknél fordul elő, étkezés után 1-2 órával csökken le a vérnyomás, mivel a vér az emésztőrendszerbe áramlik.
3. 3 Neurálisan mediált hipotónia: többnyire fiataloknál jelentkezik érzelmi megterhelés, fájdalom vagy hosszas állás után. Ilyenkor a szervezet idegrendszere nem megfelelően reagál, és a vérnyomás hirtelen lecsökken.
4. 4 Krónikus hipotónia: tartósan fennálló, alacsony vérnyomás, amelynek hátterében gyakran kardiovaszkuláris vagy endokrin tényezők állnak. A legújabb fiziológiai vizsgálatok szerint ilyenkor gyakran alacsonyabb a stroke volume (a szív egy összehúzódással kilökött vérmennyisége), és a β-adrenerg tónus is csökkent, ami fáradékonysághoz és mentális ködösséghez vezethet.

Mi okozhatja?

A hipotónia nem egy betegség, hanem egy tünet – így az okait is érdemes feltérképezni. A leggyakoribbak:

• dehidratáció (különösen hőség vagy betegség esetén)
• vérvesztés, akár belső vérzés is
• szívproblémák, például szívritmuszavar vagy szívelégtelenség
• endokrin zavarok, például Addison-kór vagy pajzsmirigy-alulműködés
• gyógyszerek mellékhatása: például vízhajtók, vérnyomáscsökkentők, antidepresszánsok
• neurológiai zavarok, például Parkinson-kór, ami befolyásolja a vérnyomás szabályozását

Milyen mértékben veszélyes?

Az orvosi gyakorlatban egyre fontosabb szerepet kap az ún. átlagos artériás nyomás (MAP) vizsgálata is. Ez az érték azt mutatja meg, mennyi nyomás szükséges a szervek megfelelő vérellátásához. Kritikus esetekben – például intenzív osztályon vagy súlyos fertőzések esetén – a 65 mmHg alatti MAP érték már szervi károsodást is okozhat.

A jövő: prediktív algoritmusok a hipotónia felismerésében

Az orvosi technológia fejlődésével ma már léteznek olyan mesterséges intelligenciával működő rendszerek is, mint a Hypotension Prediction Index (HPI), amely előrejelzi az altatás alatti vagy intenzív osztályos környezetben fellépő hipotóniát. Ezek a gépi tanuláson alapuló modellek akár 85-90 százalékos pontossággal is megjósolhatják a vérnyomás esését, még mielőtt az bekövetkezne, így időben be lehet avatkozni.

Mit tehet, ha alacsony a vérnyomása?

Ha az alacsony vérnyomás panaszokat okoz, többféle életmódbeli és – szükség esetén – gyógyszeres megoldás is rendelkezésre áll:

• Igyon több folyadékot, legalább napi 2,5–3 litert
• Kerülje a hirtelen pozícióváltásokat, különösen felkelésnél
• Mozogjon rendszeresen, a mérsékelt testmozgás javítja a keringést
• Egyen sűrűbben kis adagokat, különösen időskorban
• Kompressziós harisnya viselése segíthet megelőzni az ortosztatikus vérnyomásesést
• Kezelőorvosa javaslatára gyógyszerek is szóba jöhetnek, például midodrin vagy fludrokortizon

Fontos megjegyezni: a sóbevitel növelése csak orvosi jóváhagyással történjen, mivel más egészségi állapotokkal (pl. vese- vagy szívbetegség) összeférhetetlen lehet.

Összegezve – miért érdemes figyelni a vérnyomására?

Ha Ön vagy hozzátartozója gyakran tapasztal szédülést, kimerültséget, ájulásérzetet – különösen nyári melegben, gyógyszerváltás után, vagy időskorban –, akkor ne legyintsen az „alacsony vérnyomásra”. Érdemes szakemberhez fordulni, és feltárni, van-e mögötte kiváltó ok.

Ugyanakkor nem kell megijedni sem: a tünetmentes, alkati hipotónia akár védő tényező is lehet, több epidemiológiai vizsgálat is alátámasztja, hogy a tünetmentes, természetesen alacsony vérnyomású embereknél csökkenhet a szív- és érrendszeri betegségek kockázata. Az alacsony vérnyomás tehát nem jó vagy rossz önmagában, hanem a szervezet reakcióin és az általános egészségi állapoton múlik, hogy érdemes-e beavatkozni vagy sem.

Kapcsolódó cikk

Alacsony vérnyomás: szívelégtelenség is állhat a hátterében

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!