Lassítja az artériák megvastagodását az ínybetegségek kezelése! Klinikai vizsgálatok szerint a kettő "egy világnak" számít

Az íny egészsége a szív ügye is – egy klinikai vizsgálat meglepő eredményeket mutat. A két "külön világ" nagyonis erősen összefügg.

A fogágy gyulladása nem csupán fogászati probléma, hanem az egész szervezet működésére hatással lehet. A kutatások már régóta rámutatnak a rossz ínyegészség és a magasabb kardiovaszkuláris betegségek kockázata közötti összefüggésre – most egy új vizsgálat arra utal, hogy a súlyos ínybetegség kezelése lassíthatja az artériák falának megvastagodását – még olyan embereknél is, akik egyébként egészségesnek számítanak.

A gyulladás, mint közös nevező

A periodontitis – vagyis a fogágy krónikus gyulladása – alattomos betegség. Az Egyesült Államokban a 30 év feletti felnőttek mintegy 40 százalékát érinti valamilyen formában. A fogágy krónikus gyulladása (parodontitis) Magyarországon is népbetegségnek számít, amely a felnőtt lakosság jelentős (50-60 százalékát) részét érinti, és a fogelvesztés egyik vezető oka.

Eleinte alig okoz panaszt

A betegség csendben, gyakran fájdalommentesen alakul ki, és a fogakat rögzítő szövetek (íny, csont) baktériumok okozta pusztulásával jár. A folyamat kezdetben alig okoz panaszt, később azonban foglazuláshoz, fogvesztéshez, makacs szájszaghoz vezethet. A gyulladás következtében az íny és a fog közötti tasakok kitágulnak, és olyan területek alakulnak ki, amelyeket a mindennapi fogmosás már nem ér el.

A krónikus gyulladás azonban nem marad helyben: a véráramon keresztül gyulladásos mediátorok és baktériumok kerülhetnek a szervezet más részeibe is. Számos tanulmány összefüggést talált a fogágybetegség és az Alzheimer-kór, a vastagbélrák vagy a reumatoid artritisz fokozott kockázata között. Különösen erős bizonyítékok gyűltek össze a szív- és érrendszeri betegségek vonatkozásában.

Mit vizsgáltak pontosan?

Az European Heart Journal folyóiratban közölt randomizált klinikai vizsgálatban londoni kutatók arra keresték a választ, vajon a periodontitis intenzív kezelése lassítja-e a carotis artériák – a nyak két oldalán futó fő verőerek – falának megvastagodását.

A carotis artéria belső rétegeinek vastagsága (intima-media thickness, IMT) jól ismert jelzője az érelmeszesedés korai szakaszának, és előre jelezheti a későbbi szív- és érrendszeri események kockázatát.

A vizsgálatban 135 súlyos fogágygyulladásban szenvedő, egyébként egészséges felnőtt vett részt. A kutatók ultrahangvizsgálattal mérték fel a carotis artériák falvastagságát, értékelték az érfunkciót, valamint vérmintákat vettek gyulladásos és oxidatív stressz markerek meghatározására.

Ezt követően a résztvevőket véletlenszerűen két csoportra osztották. Az egyik csoport intenzív parodontológiai kezelésben részesült: teljes szájüregi tisztítást és mélytisztítást végeztek az íny alatti területeken is. A kontrollcsoport ezzel szemben csupán hagyományos fogkőeltávolítást és polírozást kapott.

A résztvevőket két éven át követték, rendszeres kontrollvizsgálatokkal.

Meglepő eredmények

Az intenzív kezelésben részesülő csoportban a carotis artéria falvastagságának növekedése lassabb volt, mint a kontrollcsoportban. A különbség nagysága a kutatók szerint összevethető volt bizonyos életmódbeli beavatkozások vagy egyes gyógyszeres kezelések hatásával hasonló populációkban.

Dr. Marco Orlandi, a University College London klinikai parodontológusa így fogalmazott:

Óriási megdöbbenésként ért, amikor először megnéztem az adatokat.

A tanulmány társszerzője, Dr. Francesco D’Aiuto szerint a kezelt csoportban az érfunkció is javult, miközben csökkentek a gyulladásos és oxidatív stressz markerek szintjei a vérben. Ezek a biológiai tényezők ismerten hozzájárulnak az érfalak károsodásához és az ateroszklerózis kialakulásához.

D’Aiuto hangsúlyozta: az eredmények megerősítik azt a szemléletet, hogy a kezeletlen parodontitis módosítható kockázati tényező lehet az érrendszeri öregedés szempontjából.

Fontos árnyalatok

Ugyanakkor a szakértők óvatosságra intenek. A vizsgálat egyetlen központban zajlott, és a résztvevők egyébként egészségesek voltak. Ez azt jelenti, hogy az eredmények nem értelmezhetők úgy, mintha már fennálló érelmeszesedés esetén az ínykezelés önmagában „visszafordítaná” a folyamatot.

Dr. Maurizio Tonetti, a Hongkongi Egyetem parodontológusa rámutatott: a tanulmány inkább a megelőzés irányába mutat. Az intenzív fogágykezelés beilleszthető lehet a jóllét fenntartására irányuló stratégiák közé, de nem helyettesíti a kardiológiai ellátást.

Szavai különösen találóak:

Sok-sok éven át a fogorvosok a fogakra koncentráltak, elfeledkezve a test többi részéről, az orvosok pedig a testre koncentráltak, elfelejtve, hogy vannak fogak is. Ez valójában két világ, amelyeket elválasztottak, és a betegek érdekében újra össze kell kapcsolódniuk.

Mit jelent ez az Ön számára?

Az üzenet egyszerre egyszerű és komoly: a szájhigiéné nem csupán esztétikai vagy komfortkérdés. A krónikus ínygyulladás olyan gyulladásos állapot, amely az egész szervezetre hatással lehet.

A rendszeres fogorvosi kontroll, a professzionális tisztítás, a megfelelő otthoni szájápolás – fogmosás, fogselyem, interdentális kefék használata – mind olyan lépések, amelyek túlmutatnak a fogak megőrzésén.

A biológiai útvonal: hogyan jut el a gyulladás a szívig?

Bár az említett londoni kutatás eredményei lenyűgözőek, érdemes mélyebben is megértenünk azt a biológiai mechanizmust, amely összeköti a szájüreget a keringési rendszerrel. Miután a parodontitis során az íny szövetei fellazulnak, a gyulladt területek egyfajta nyitott kapuként funkcionálnak. A szájüregben honos baktériumok, mint például a Porphyromonas gingivalis, közvetlenül bejuthatnak a véráramba. Ez a jelenség a bakterémia, amely nem csupán egy rövid ideig tartó állapot: minden egyes rágás vagy fogmosás során mikroszkopikus mennyiségű kórokozó lökődhet a keringésbe.

Ezek a baktériumok aztán képesek megtapadni az érfalakon, ahol közvetlen irritációt okoznak. Az immunrendszer válaszul gyulladásos fehérjéket, például C-reaktív proteint (CRP) termel. A krónikusan magas CRP-szint pedig a modern kardiológia egyik legfontosabb független prediktora az infarktus és a stroke tekintetében. Amikor mi orvosként a betegek laborleleteit elemezzük, gyakran látjuk ezt az összefüggést: a kezeletlen fogágybetegségben szenvedők szisztémás gyulladási szintje tartósan magasabb, ami folyamatosan "koptatja" az érrendszer rugalmasságát.

A metabolikus szindróma és a szájüregi kapcsolat

A kutatások egy másik izgalmas területre is rávilágítanak: ez pedig az inzulinrezisztencia és a 2-es típusú cukorbetegség. Eez a kapcsolat kétirányú utca. A cukorbetegek hajlamosabbak a súlyos ínygyulladásra, de a parodontitis kezelése igazoltan javíthatja a vércukorszintet jelző HbA1c értéket is. Ennek oka szintén a szisztémás gyulladásban rejlik. A gyulladásos citokinek zavarják az inzulinreceptorok működését, így a szervezet nehezebben tudja feldolgozni a cukrot. Ha mi hatékonyan kezeljük a fogágy gyulladását, tulajdonképpen tehermentesítjük az anyagcserét. A fogászati beavatkozás nem csupán "kozmetika", hanem a metabolikus egészség megőrzésének egyik pillére.

Az oxidatív stressz szerepe az érfalak állapotában

Az említett University College London vizsgálat egyik kulcsfontosságú megállapítása az oxidatív stressz markereinek csökkenése volt. Az oxidatív stressz során szabad gyökök keletkeznek a szervezetben, amelyek károsítják a sejtek membránját és a DNS-t. Az érfalak belső rétege, az endotélium, különösen érzékeny erre a folyamatra.

Amikor az endotél funkció sérül, az erek elveszítik tágulási képességüket, ami magas vérnyomáshoz és plakk-képződéshez vezet. A fogágy kezelése után megfigyelt javulás azt sugallja, hogy a szájüregi gócok felszámolásával csökken a szervezet általános "rozsdásodása". Ez a felismerés alapjaiban változtatja meg azt, amit az érrendszeri öregedésről gondolunk: nem feltétlenül elkerülhetetlen folyamatról van szó, hanem olyanról, amelyet a gyulladásos gócok kontrollálásával befolyásolni tudunk.

Mit tehetünk a mindennapokban?

Sokan még mindig csak akkor fordulnak szakemberhez, ha fájdalmat éreznek. A parodontitis azonban, ahogy említettük, fájdalmatlanul rombol, ezért ajánlott az alábbi, bizonyítékokon alapuló lépéseket mielőbb megtenni a szívük és ínyük védelmében:

• interdentális eszközök használata: a hagyományos fogmosás a fogak közötti felületeknek csupán a 60 százalékát éri el. A fogközkefék használata bizonyítottan hatékonyabb a gyulladás csökkentésében, mint a sima fogselyem, különösen tágabb fogközök esetén.
• professzionális dentálhigiénés kezelés: évente legalább kétszeri ultrahangos fogkőeltávolítás szükséges, mivel a megkeményedett plakkot (fogkövet) otthoni eszközökkel lehetetlen eltávolítani.
• dohányzásmentes életmód: a dohányzás nemcsak az ereket szűkíti, hanem elnyomja az íny vérzését is, így elfedve a gyulladás jeleit. A dohányosoknál a fogágybetegség gyakran csak előrehaladott, súlyos állapotban derül ki.
• mikrotápanyagok szerepe: bizonyos kutatások szerint a C-vitamin és a D-vitamin megfelelő szintje elengedhetetlen az íny kötőszöveteinek integritásához és az immunválasz szabályozásához.

A jövő orvoslása az integrált szemlélet

Ahogy Dr. Tonetti is rávilágított, a jövő útja a szakmák közötti együttműködés. Ma már nem ritka, hogy egy kardiológus vagy egy endokrinológus fogászati szűrővizsgálatra küldi a páciensét a komplex kezelési terv részeként. Bár a londoni tanulmány hosszú távú hatásait még tovább kell vizsgálni nagyobb betegcsoportokon, az üzenet egyértelmű: az ereink védelme a fogkefénél kezdődik. Nem csupán a mosolyunkért, hanem a szívünk minden egyes dobbanásáért felelősek vagyunk, amikor odafigyelünk az ínyünk egészségére. A gyulladásmentes állapot elérése és fenntartása az egyik legolcsóbb és leghatékonyabb befektetés a hosszú, egészséges életbe.

Összegezve

A szív- és érrendszeri betegségek kialakulása összetett folyamat, amelyben genetikai, életmódbeli és anyagcsere-tényezők egyaránt szerepet játszanak. A mostani eredmények azonban arra emlékeztetnek: a gyulladás csökkentése – akár az íny szintjén – az érrendszer javát is szolgálhatja.

• Egy új klinikai vizsgálat szerint a súlyos fogágybetegség kezelése lassíthatja a carotis artériák falának megvastagodását, ami a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának csökkentéséhez vezethet.
• Az Egyesült Királyságban végzett tanulmány kimutatta, hogy a gyulladásos markerek csökkentése révén javult a kezelt betegek érfunkciója.
• A kutatók hangsúlyozzák az íny rendszeres ápolásának és a professzionális kezelésnek a fontosságát a teljes test egészségének megőrzésében.
• Bár az eredmények ígéretesek, fontos megjegyezni, hogy további kutatások szükségesek nagyobb betegcsoportokon, hogy általános érvényű következtetéseket vonjanak le.
• Az egészséges szájhigiénia hozzájárulhat a szív- és érrendszer optimális működéséhez, kiemelve az általános egészség integrált megközelítésének fontosságát.

Kapcsolódó cikk

Ezek a betegségek állhatnak a gyakori ínygyulladás hátterében

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!