Ez a marker pontosabban jelezheti a szívbetegségek kockázatát, mint a koleszterin

Ráadásul könnyen mérhető egyszerű vérvizsgálattal is a szintje.

A szív- és érrendszeri betegségek továbbra is a vezető halálokok közé tartoznak világszerte. Évtizedeken át a koleszterinszint számított az egyik legfontosabb mérőszámnak a kockázat megítélésében: egy egyszerű vérvétel, egy szám, amelyhez sokan a szív egészségét kötötték. Az elmúlt évek kutatásai azonban árnyaltabb képet rajzolnak. Egyre több bizonyíték utal arra, hogy létezik egy másik laborparaméter, amely még pontosabban jelzi előre a szívbetegségek kialakulásának esélyét: ez a C-reaktív protein - hívták fel a figyelmet cikkükben a The Conversation szakértői..

A gyulladás látható jele a vérben

A C-reaktív protein – röviden CRP – egy olyan fehérje, amelyet a máj termel, amikor a szervezetben gyulladásos folyamat zajlik. Megemelkedhet fertőzések, szövetkárosodás, krónikus gyulladásos betegségek, autoimmun kórképek, de akár elhízás vagy cukorbetegség esetén is. Valójában nem egy konkrét betegséget jelez, hanem azt, hogy az immunrendszer fokozott készenléti állapotban van.

A CRP szintje ugyanúgy mérhető egy rutinszerű vérvizsgálattal, mint a koleszterin. Alacsony értéke – 1 mg/dl alatt – arra utal, hogy a szervezetben minimális a gyulladásos aktivitás, ami a szív- és érrendszer szempontjából kedvező. A 3 mg/dl feletti érték viszont már fokozott gyulladást jelez, és ezzel együtt magasabb szívbetegség-kockázatot. Becslések szerint az amerikai felnőttek több mint fele ebbe az emelkedett tartományba esik.

Miért fontosabb ez, mint gondolnánk?

Az elmúlt két évtizedben számos vizsgálat kimutatta, hogy a C-reaktív protein önmagában is erős előrejelzője a szívinfarktusnak és a stroke-nak – sok esetben pontosabb, mint az LDL-koleszterin, amelyet hagyományosan „rossz” koleszterinként emlegetünk. Egyes elemzések szerint a CRP kockázatjelző ereje a vérnyomáséhoz mérhető.

Ennek jelentőségét jól mutatja, hogy az Amerikai Kardiológiai Kollégium 2025 őszén új ajánlásokat adott ki: ezek szerint a koleszterinszint mellett a C-reaktív protein rutinszerű mérése is indokolt lehet minden beteg esetében.

A gyulladás szerepe a szívbetegség kialakulásában

A szívbetegség nem egyik napról a másikra alakul ki. Az érelmeszesedés – orvosi nevén ateroszklerózis – lassú, évtizedeken át zajló folyamat, amelynek minden lépésében kulcsszerepet játszik a gyulladás.

Amikor az érfal megsérül – például dohányfüst, tartósan magas vércukorszint vagy egyéb károsító hatás miatt –, az immunrendszer sejtjei azonnal megjelennek a sérült területen. Ezek a sejtek „bekebelezik” a vérben keringő koleszterinrészecskéket, és ezzel fokozatosan zsíros plakkok alakulnak ki az érfalban. A folyamat hosszú ideig tünetmentes maradhat, mígnem egy adott ponton a gyulladásos mediátorok meggyengítik a plakkot fedő réteget. Ennek megrepedése vérrögképződéshez vezethet, amely elzárja a vér útját – és ekkor következik be a szívinfarktus vagy a stroke.

Mindez jól mutatja: a koleszterin csak egy szereplő ebben az összetett történetben. A háttérben végig az immunrendszer és a gyulladásos folyamatok irányítják az eseményeket.

Befolyásolható-e a C-reaktív protein szintje?

A jó hír az, hogy a CRP nem kizárólag genetikai adottság. Életmóddal érdemben csökkenthető. Az étrend különösen fontos szerepet játszik: a növényi rostokban gazdag ételek – hüvelyesek, zöldségek, diófélék, magvak –, a bogyós gyümölcsök, az olívaolaj, a zöld tea, valamint a chia- és lenmag mind hozzájárulhatnak a gyulladás mérsékléséhez.

A rendszeres testmozgás és a testsúly csökkentése szintén bizonyítottan alacsonyabb CRP-szinttel jár együtt. Ezek az egyszerűnek tűnő lépések valójában mélyreható biológiai változásokat indítanak el.

És mi a helyzet a koleszterinnel?

Bár a koleszterin már nem az egyetlen, és nem is feltétlenül a legfontosabb kockázati mutató, továbbra sem hagyható figyelmen kívül. Fontos azonban pontosítani, miről beszélünk. Két azonos LDL-koleszterinszintű ember szívkockázata jelentősen eltérhet. Ennek oka az, hogy nem csupán a koleszterin mennyisége számít, hanem az is, hány részecskébe „csomagolva” kering a vérben. Minél több a koleszterinrészecske, annál nagyobb az esély arra, hogy ezek megtapadnak az érfalban.

Ezt a részecskeszámot az apolipoprotein B (ApoB) nevű vérvizsgálat tükrözi pontosabban, és sok esetben megbízhatóbb kockázatjelző, mint az LDL önmagában. Az ApoB szintje – a CRP-hez hasonlóan – életmóddal is befolyásolható: a rostban gazdag étrend, az omega–3 zsírsavak és a rendszeres mozgás csökkenti, míg a túlzott cukorfogyasztás növeli.

Létezik egy további marker is, a lipoprotein(a), amely külön figyelmet érdemel. Ez egy olyan fehérje, amely „ragadósabbá” teszi a koleszterinrészecskéket, így azok könnyebben beépülnek az érelmeszesedéses plakkba. Szintje döntően genetikai eredetű, életmóddal nem befolyásolható, ezért elegendő egyszer, életünk során megmérni.

Hogyan előzhető meg a szívbetegség?

A szívbetegség soha nem egyetlen tényező következménye. Sokkal inkább különböző kockázatok hosszú távú együttállásának eredménye. Éppen ezért a megelőzés sem redukálható egyetlen szabályra vagy tiltólistára.

Az LDL-koleszterin, a C-reaktív protein, az apolipoprotein B és a lipoprotein(a) együttes ismerete jóval árnyaltabb képet ad az egyéni kockázatról. Ez a tudás pedig segíthet abban, hogy valaki hosszú távon is elköteleződjön azok mellett az alapelvek mellett, amelyek valóban védenek: a kiegyensúlyozott, gyulladáscsökkentő étrend, a rendszeres mozgás, a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás, a stressz kezelése, az egészséges testsúly fenntartása, valamint – ha szükséges – a dohányzás elhagyása.

A szív egészsége nem egyetlen laborértéken múlik, hanem azon, hogyan bánunk a szervezetünkkel nap mint nap.

Kapcsolódó cikk

Mennyi a magas CRP-szint, mikortól jelez betegséget és mit árul el a CRP a szívroham kockázatáról?

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!