Ez állhat a vállfájdalom hátterében: gyógytornász segít feltárni az okokat, megoldásokat

Összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat arról, hogy miért is alakulhat ki probléma a vállunkban.

A váll az egyik legmozgékonyabb, és ezáltal a legösszetettebb ízületünk. Nem csak előre-hátra és oldalra, hanem körkörösen is képes mozogni, amelyet egy nagyon finoman összehangolt izom-és ízületrendszer tesz lehetővé. Ez a komplexitás azonban érzékenységgel társul: a váll így hajlamos a túlterhelésre, a sérülésekre, és akár krónikus fájdalmak gócpontjává is válhat.

Mivel a vállfájdalom a második leggyakoribb panasz, amellyel egy gyógytornász találkozik, ezért egy tapasztalt szakember, Ziglerné Szőke Rita, a Gyógytornászom.hu vezető gyógytornászának segítségével foglaljuk össze a legfontosabb tudnivalókat arról, hogy miért is alakulhat ki probléma a vállunkban.

1. Izomfeszülés vagy izomegyensúly-hiány

A rotátorköpeny négy kisebb izomból áll, amelyek körülölelik a vállízületet, és a váll mozgás közbeni stabilitásáért felelnek.

Ha a rotátorköpeny túlterhelődik vagy meggyengül, annak három fő oka lehet:

1. 1 ülő életmód: számítógép előtt, rossz testtartásban töltött hosszú órák
2. 2 mozgásszegény életmód: különösen a vállöv inaktivitása
3. 3 gyakori, egyoldalú mozgás: bizonyos sportok (például tenisz) vagy munkafolyamatok során

A probléma gyökere az, hogy bizonyos vállizmok túl feszessé válnak, míg mások meggyengülnek. A folyamat hatására az ízület mozgása diszharmonikus lesz, és már egy egyszerű karemelés is fájdalommal járhat. Sokaknál jellemző tünet még a váll „kattogása”, vagy hogy úgy érzik, „kiugrik” az ízület a helyéről.

Jó hír, hogy az izomfeszülés és izomegyensúly-hiány kiválóan kezelhető gyógytornával. Egy alapos állapotfelmérés után a szakember személyre szabott és célzott erősítő, valamint nyújtó gyakorlatokat állít össze, amelyeket testtartás-korrekcióval egészít ki.

2. Impingement-szindróma

A vállfájdalom egy másik gyakori oka az úgynevezett impingement-szindróma, azaz az „ütközéses szindróma”. Már a név is beszédes: a vállban bizonyos mozgások közben az ínak becsípődhetnek a csontok közé. A fájdalom általában a kar fej fölé emelésénél jelentkezik, például amikor polcra pakolunk.

Normál esetben a vállcsúcs (acromion) és a felkarcsont között elengedő tér van ahhoz, hogy az izmok és az ínak akadálytalanul elmozdulhassanak. Azonban, ha egy túlterhelés következtében az izmok megduzzadnak, vagy a testtartásunkból adódóan a vállcsont rásimul az ínra, akkor először becsípődés, majd gyulladás és állandó fájdalom alakulhat ki.

Az impingement-szindrómára jellemző, hogy a fájdalom csak mozgás közben jelentkezik, és csak később érezhető nyugalmi helyzetben is. Annak érdekében, hogy elkerüljük a krónikus gyulladást, és megakadályozzuk, hogy beszűküljön a váll mozgástartománya, érdemes már az első becsípődésnél gyógytornászhoz fordulni. A terapeuta nem csak speciális tornagyakorlatokkal, hanem manuális technikákkal (például FDM, köpöly) segít helyreállítani a vállízület egészségét.

Kutatás:

Egy 2012-es, PubMeden publikált kutatás célja annak vizsgálata volt, hogy mennyire hatékony a testmozgás az impingement-szindrómában szenvedő betegek kezelésében. A kutatók szisztematikus áttekintést és metaanalízist végeztek, tíz elektronikus adatbázist vizsgálva. Fő céljuk volt, hogy vizsgálják a testmozgás hatásait az impingement-szindróma kezelésében, ehhez figyelték a fájdalmat, az izomerőt, a vállízületi funkciót és az életminőséget is.

A kutatás eredményei szerint a testmozgás rövid távon csökkenti a fájdalmat és javítja a vállízület funkcióját, valamint bizonyítékok vannak arra is, hogy hozzájárul a mentális jólléthez is.

3. Vállízületi gyulladás – A porcfelszínek kopása és meszesedése

Az életkor előrehaladtával a legtöbb ízületünkben degeneratív elváltozások alakulhatnak ki. A vállízületi artrózis (vagyis porckopás) és az ezzel együtt járó meszesedés az egyik leggyakoribb ezek az elváltozások közül. Leginkább az 50 év feletti korosztály érintett, de a fiatalabbaknál is előfordulhat abban az esetben, ha az ízületet korábban sérülés érte, vagy be volt gyulladva.

Meszesedés legtöbbször az ínakban vagy a nyáktömlő körül jön létre. A nyáktömlő egy kis zselés anyaggal teli „párna”, ami a súrlódás csökkentésére szolgál. Ha a meszesedés ezt a teret is érinti, még inkább beszűkül a mozgástér, a fájdalom fokozódik.

Milyen tünetek jelentkezhetnek?

• Először csak enyhe, tompa vállfájdalmat érezhet, ami pihenéskor is fennáll, és lesugározhat a karba.
• A fájdalom fokozódhat, akár éjszaka is jelentkezhet, és nem tud ráfeküdni az érintett oldalára.
• Fej fölé nyúlásnál belenyilallhat a fájdalom.
• Idővel a kar emelése és forgatása is egyre nehezebb lesz.

Ha a porcfelszínek elkopnak, az ízület elkezd fájni, merevvé válik, és egyre nehezebb lesz emelni, forgatni a kart. Sok esetben nem csak a porcfelszín érintett, hanem az izmok, ínak és az egész ízület (tok, szalagok) is.

A leggyakoribb tünetek:

• tompa, mély vállfájdalom, amely mozgásra fokozódik
• a fájdalom éjszaka is fennállhat, amely rontja az alvásminőséget
• mozgatásra jelentkező recsegő hang
• mozgástartomány beszűkülése (például nehezebb lesz az öltözködés, fésülködés)
• reggeli ízületi merevség
• a fokozatosan romló fájdalom, amely pihentetésre sem múlik el teljesen

Ha időben elkezdi a gyógytornát, az sokat javíthat a mozgástartományon, és enyhíthetők a panaszok is. A rendszeres, célzott mozgás segít abban, hogy az ízület minél tovább jól funkcionáljon.

Ha a kopás már előrehaladott, és nagyon erős a fájdalom, nagyfokú mozgáskorlátozottság jelentkezik, akkor szóba jöhet műtét is, amit a legtöbb beteg jó eredménnyel él meg – csökken a fájdalom és újra használható lesz a kar.

Mi a teendő vállfájdalom esetén?

A vállfájdalom már enyhe tünetek esetén is befolyásolhatja a hétköznapi mozgásokat és az alvásminőséget. Ha a fájdalom néhány nap alatt nem enyhül, vagy visszatérő panasszá válik, mindenképpen érdemes gyógytornászhoz fordulni.

„Gyógytornászként nemcsak a tünetek csillapítása a célunk, hanem a vállfájdalom kiváltó okának feltárása is. Minden esetben állapotfelméréssel és mozgásvizsgálattal kezdünk, ahol felmérjük a mozgástartományt, az izomegyensúlyt, a testtartást és a mozgásmintákat. Ezt követően személyre szabott terápiás tervet készítünk, amely aktív gyakorlatokra, mobilizációra és izomerősítésre épül” – mondta el Ziglerné Szőke Rita, a Gyógytornászom.hu vezető gyógytornásza.

Ha tartós vagy visszatérő vállpanaszokat tapasztal, érdemes időben elkezdeni a célzott mozgásterápiát. A gyógytorna nem csupán fájdalomcsökkentő hatású, de segít megelőzni a további mozgásbeszűkülést és a krónikus problémák kialakulását is – hívta fel a figyelmet a szakértő.

Hogyan előzhető meg a fájdalom kialakulása?

A vállfájdalom sok esetben megelőzhető megfelelő izomegyensúllyal, helyes testtartással és rendszeres mozgással. Az alábbi tippek segítenek vállízületünk egészségének megőrzésében:

1. Helyes testtartás kialakítása és megtartása

Ülőmunka során figyeljünk a testhelyzetünkre: például zárjuk a lapockáinkat, a vállakat hátra és kissé lefelé húzzuk. Nem baj, ha nem tudjuk sokáig fenntartani ezt a pozíciót. Ez teljesen természetes – nem az a cél, hogy egész nap így üljünk, hanem hogy rendszeresen visszatérjünk hozzá.

2. Izomegyensúly fenntartása edzéssel

A karizmok edzése mellett külön figyelmet kell fordítani a rotátorköpeny és a lapocka körüli izmok célzott erősítésére. Az egyoldalú terhelés hosszú távon feszüléshez és fájdalomhoz vezethet.

3. Rendszeres, kitartó nyújtás

A lapocka és váll körüli izmok rugalmasan tartásához javasolt a rendszeres és kellő ideig kitartott nyújtás, amely csökkenti az izomtónust és fenntartja a mozgástartományt. Lényeges, hogy a gyakorlatokat ne csak rapid módon, egy légvételig végezzük! A legjobb, ha négy-öt, tudatos légvételig megtartjuk a nyújtásokat.

4. Folyamatos, közepes intenzitású terhelés

A vállízület szempontjából az egyenletes, heti több alkalommal végzett mérsékelt intenzitású mozgás sokkal hatékonyabb a fájdalom megelőzésében, mint a ritka, de intenzív edzések.

Összegezve

• Összességében tehát, ha vállfájdalomtól szenved, ne várjon addig, amíg a fájdalom már a mindennapokat is akadályozza – kérjen szakértői segítséget, és tegye meg az első lépést a fájdalommentes mozgás felé.
• A célzott, személyre szabott gyógytorna, a rendszeres, közepes intenzitású mozgás és a manuálterápiás technikák együtt a leghatékonyakabbak a vállfájdalom – például izomfeszülés, túlterhelés, impingement-szindróma, vállízület kopása, meszesedése – kezelésében.
• Ha ehhez tudatos életmódbeli változtatások is társulnak, sok esetben elkerülhető a műtét és a tartós gyógyszerszedés is.

Kapcsolódó cikk

Éjszakai vállfájdalom - az orvos szerint ez is okozhatja!

• Mikor kell azonnal orvoshoz fordulni a vállfájdalommal?
• Bár a legtöbb vállpanasz mozgásszervi eredetű, vannak bizonyos „vörös zászlók”, amelyek esetén nem szabad várni a gyógytornával. Ha a vállfájdalom hirtelen lép fel, és légszomjjal, mellkasi szorítással vagy erős izzadással párosul, az akár szívroham jele is lehet, így azonnali sürgősségi ellátást igényel. Szintén orvosi kivizsgálást sürget, ha a fájdalmat láz, az ízület jelentős duzzanata, bőrpír vagy a kar hirtelen fellépő gyengesége, zsibbadása kíséri, mivel ezek gyulladásos folyamatra vagy idegi érintettségre utalhatnak.
• Jegeljük vagy melegítsük a fájós vállat?
• A válasz a fájdalom jellegétől függ. Akut sérülés, hirtelen fellépő gyulladás vagy duzzanat esetén a hidegterápia a célravezetőbb, mivel összehúzza az ereket és csökkenti a gyulladásos ödémát. Ezzel szemben a krónikus, merevséggel járó panaszoknál, mint amilyen a befagyott váll szindróma vagy az izomfeszülés, a melegítés segíthet, mert fokozza a vérkeringést és ellazítja a kötött szöveteket. A tapasztalatunk az, hogy a páciensek egyéni érzete is döntő: érdemes azt alkalmazni, amelyik rövid távon megnyugvást hoz, de a tartós megoldást a kiváltó ok kezelése jelenti.
• Miért fáj jobban a vállunk éjszaka?
• Sokan panaszkodnak arra, hogy a fájdalom fekvő helyzetben elviselhetetlenné válik. Ennek anatómiai oka van: fekvéskor a gravitáció már nem húzza lefelé a felkarcsontot, így az ízületi rés beszűkül, és a gyulladt képletek (például a rotátorköpeny inai vagy a nyáktömlő) könnyebben becsípődnek a csontok közé. Ezt a jelenséget gyakran kíséri a gyulladásos folyadék felszaporodása az ízületben, ami feszítő érzést kelt. Mi azt javasoljuk, hogy ilyenkor próbáljanak meg félig ülő helyzetben, vagy a nem fájós oldalukon, a karjukat egy párnával megtámasztva aludni.
• elmulhat-e a vállfájdalom magától, pihentetéssel?
• A teljes nyugalomba helyezés sajnos gyakran többet árt, mint használ. Bár a rövid ideig tartó kímélet fontos az akut szakaszban, a tartós inaktivitás a vállízület mozgástartományának beszűküléséhez és az izmok sorvadásához vezethet. Kutatások igazolják, hogy a kontrollált, fokozatosan felépített mozgásterápia sokkal hatékonyabb a hosszú távú gyógyulásban, mint a passzív várakozás. A pihentetés tehát ne teljes mozdulatlanságot, hanem a fájdalmat kiváltó, extrém terhelések kerülését jelentse.
• mikor válik szükségessé a műtét?
• A konzervatív kezelés – azaz a gyógytorna és a manuálterápia – az esetek döntő többségében, megközelítőleg 80-90%-ban sikeres. Műtéti beavatkozást általában akkor javasolnak a szakorvosok, ha hat hónapnyi intenzív konzervatív terápia sem hoz javulást, ha teljes ín- vagy izomszakadás történt, illetve ha a porckopás olyan mértékű, hogy az már a mindennapi önellátást is lehetetlenné teszi. A modern sebészeti eljárások ma már legtöbbször artroszkóposan, minimális feltárással történnek, de a rehabilitáció sikere ilyenkor is a műtét utáni gyógytornán múlik.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!