Mikor kell kardiológushoz fordulni a mellkasi fájdalom miatt?

A mellkasi fájdalom kapcsán nem feltétlenül könnyű eldönteni, vajon milyen orvoshoz kellene fordulnunk.

Pulmonológus az esetleg tüdő problémák miatt, esetleg gasztroenterológus, ha refluxra gyanakszunk, pszichiáter, pszichológus a szorongás kapcsán vagy kardiológus a szív- érrendszeri eredet miatt? Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont - Prima Medica szakorvosa arra adott választ, milyen tényezők miatt lehet fontos a kardiológiai kivizsgálás.

Számos oka lehet a mellkasi fájdalomnak

Sokan terheléskor tapasztalják a szorító mellkasi fájdalmat, majd mivel pihenésre elmúlik a kényelmetlenség, nem foglalkoznak vele tovább. Holott ez a tünet akár szívkoszorúér szűkületre is utalhat, így mindenképpen érdemes utánajárni. Ha pedig valaki nyugalomban vagy a terhelés megszűnése után is tartós vagy fokozódó fájdalmat érez a szegycsont környékén, amelyet verejtékezés és más vegetatív tünetek (például hányinger, légszomj, gyors, szabálytalan pulzus) kísérnek, akkor mentőt kell hívni!

- A vizsgálatok során kiderülhet, valóban szívbetegségről van-e szó, vagy akár egy tüdő- vagy mellhártyagyulladás, esetleg pánikbetegség okozta-e a tüneteket. Sokkal gyakoribb, hogy a mellkasi fájdalom nem ennyire határozott, inkább csak bizonytalan érzésként jelentkezik. A jelenség mögött szintén számos ok meghúzódhat, a refluxtól kezdve, az asztmán keresztül a bordaporc gyulladásig. Mivel azonban szív- és érrendszeri betegség is okozhat ilyen tünetet, a panasz ismétlődésekor indokolt a kardiológus szakorvosi kivizsgálás – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter.

Jelek, amelyek szív- érrendszeri eredetre utalhatnak

A legfontosabb szabály, hogy a mellkasi fájdalom, szorítás vagy bármilyen panasz eredetének tisztázása kizárólag orvosi feladat, az öndiagnózis veszélyes és félrevezető lehet. Ugyanakkor vannak bizonyos tényezők, amelyek megléte valószínűsítheti, hogy a probléma szív eredetű. Ezek többek közt:

• meglévő szív-érrendszeri rizikófaktorok (elhízás, mozgáshiány, magas vérnyomás, koleszterinszint, dohányzás),
• szívbetegségek a családban,
• légszomj, hidegrázás jelentkezése,
• mellkasi fájdalom erősödése, illetve, ha nem múlik gyógyszer vagy masszázs hatására sem.

Ha viszont a fájdalom enyhül, hatékonyan csökkenti a gyógyszer vagy a masszázs, illetve, ha már korábban jelentkezett ilyen fájdalom, aminek más jellegű eredete volt, valószínűleg nem a szívben keresendő a kiindulópont.

Ilyen vizsgálatok lehetnek szükségesek:

Kardiológiai vizit

Elsődlegesen egy kardiológiai vizit ajánlott, bármilyen mellkasi panasz esetén. Ugyanakkor a betegnek ajánlatos tájékoztatnia az első találkozáskor az orvost, hogy milyen gyógyszert szed. Ez nagyon fontos, ugyanis a nyugalmi, de különösen a terheléses EKG-t módosíthatja, bétablokkoló szedése esetén például ezt a vizsgálatot nem is lehet elvégezni. Már az elmondott panaszok és a kórtörténet alapján is el lehet indulni valamilyen irányban, de valószínűleg szükség lehet további vizsgálatokra is.

Nagylabor vizsgálat

A vérkép- és vizeletelemzés számos olyan problémára fényt deríthet, amely a tünetek hátterében állhat. A laboreredmények megfelelő értelmezése egy irányvonalat rajzol ki az orvosnak a páciens állapotáról, így elkerülhetőek a felesleges vizsgálatok, sokkal pontosabban, céltudatosabban lehet kiegészítő vizsgálatokat elvégezni.

Nyugalmi EKG

Az EKG vizsgálat során a készülék a szív elektromos tevékenységét monitorozza, és erről görbéket „rajzol” a papírra. A kardiológus ennek alapján értékelni tudja a percenkénti szívverések számát, szabályosságát, a szív ingerképzését, ingervezetését, esetleges károsodását. Veleszületett vagy szerzett vezetési zavarokról, ritmuszavarokról, elektrofiziológiai eltérésekről és akár az alkalmazott gyógyszerek szívműködést befolyásoló hatásairól is képet kaphatunk a vizsgálatból.

Terheléses EKG

Vannak olyan betegségek is, amelyeknek az EKG-n kimutatható jelei csak terhelésre jelentkeznek. Ezért előfordulhat, hogy fizikai terhelés közben kell, hogy felvegyék az EKG-görbét, ez az úgynevezett terheléses EKG. A vizsgálattal az ellenőrizhető, hogy a koszorúerek mennyire képesek fizikai terhelés mellett megfelelő mennyiségű vért szállítani a szívizomnak, illetve oxigénhiány esetén a szívizom milyen tünetekkel reagál. Ekkor jelentkezhet például a mellkasi fájdalom, vagy akár a nehézlégzés, ritmuszavar.

Szívultrahang

Az esetleges billentyűhibákat, illetve a szívritmuszavar mögött meghúzódó egyéb okokat lehet ezzel a gyors, fájdalommentes vizsgálattal kimutatni.

A szívultrahang fontos szerepet játszik a szív szerkezeti és funkcionális állapotának felmérésében. Segítségével jól láthatóvá válik a szívkamrák és -pitvarok mérete, falmozgása, az esetleges szívizom-gyengeség vagy falmozgászavar, valamint a szívbillentyűk működése is. A modern echokardiográfiás eljárásokkal, például a szöveti Dopplerrel vagy a strain-analízissel még pontosabb képet kaphatunk arról, milyen finom eltérések állnak a panaszok mögött. Ez különösen hasznos lehet azoknál a pácienseknél, akiknél nyugalomban nem mutatható ki egyértelmű eltérés, de a terhelés vagy stressz hatására panaszokat tapasztalnak.

Szükség lehet továbbá 24 órás Holter EKG-ra is, ha ritmuszavarra gyanakszik az orvos. Ez a vizsgálat a beteg egy teljes napos szívritmusát rögzíti, így a ritkábban előforduló eltérések is észlelhetők. Amennyiben a mellkasi fájdalom epizodikusan jelentkezik, és nem mindig érhető tetten a vizsgálatok időpontjában, ez a módszer hasznos lehet az okok feltérképezésében.

A vérnyomásmonitorozás, más néven ABPM, szintén gyakran része a kivizsgálásnak, hiszen a rejtett magas vérnyomás – vagy épp a túl alacsony vérnyomás – szintén állhat a szorító érzés mögött. A 24 órás vérnyomásmérés segít megérteni, milyen napszakban emelkedik vagy esik a vérnyomás, illetve, hogy éjszaka megfelelően csökken-e – ez utóbbi például alvási apnoe gyanúja esetén fontos információ.

Végül érdemes tudni, hogy ha a kardiológiai kivizsgálás negatív, az még nem jelenti azt, hogy a panasz nem valódi. Sok esetben pszichés eredet – például pánikzavar vagy szorongás – húzódik meg a háttérben, amit nem szabad bagatellizálni. Épp ezért a jó kardiológiai ellátás nemcsak a szív kizárásáról, hanem a beteg irányított továbblépéséről is szól – legyen szó pulmonológusról, gasztroenterológusról vagy mentálhigiénés szakemberről. A kulcs minden esetben az, hogy panasz esetén ne halogassuk a kivizsgálást: a mellkasi fájdalom mindig figyelmeztető jel.

Kapcsolódó cikk

Ebből tudható, hogy ízületi gyulladás okozza a mellkasi fájdalmat

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!