Jótékony probiotikumok: ez az a 6 törzs, ami rendbe teszi az emésztést
Három szint, hat törzs, számtalan pozitív hatás. Nézzük, melyik mit tud!
A probiotikumokról általánosságban elmondható, hogy szervezetünk segítői, van azonban hat kiemelt törzs, amely az emésztőrendszer optimális működésére különösen jó hatással van.
Probiotikumok: Bacillus coagulans
Korábban Lactobacillus Sporogenes néven sorolták be (néhány termék címkéjén még ma is így található meg). A tapasztalatok szerint enyhíti a puffadást és a gyomortáji fájdalmakat, hasmenéses betegségek esetén különösen eredményesen használható. Emellett segít az olyan káros baktériumok kiszorításában, mint például a Helicobacter pylori, amelynek jelentős szerepe van a gyomorfekély kialakulásában.
Lactobacillus Acidophilus, Casei és Rhamnosus is hasznos pobiotikumok
Ennek a három laktobacillustörzsnek a vékonybélben való jelenléte létfontosságú az egészséghez, a megfelelő emésztéshez és a kielégítő bélműködéshez.
Segítenek fenntartani a bélflóra egyensúlyát, szerepük van a beleket érintő emésztési zavarok (pl. hasmenés, székrekedés) megelőzésében. Lebontják a rákkeltő anyagokat, növelik a szervezet ellenálló képességét, enyhítik a gyulladásos bélbetegségek tüneteit.
Bifidobacterium Bifidum és Longum is fontos probiotikum
A vastagbél legismertebb lakói tartoznak ehhez a két törzshöz. Bizonyítottan szabályozzák a bél immunitását és más baktériumok mennyiségét a környezetükben, elősegítik a vitaminképzést. Mindkettő csökkenti az akut hasmenések kialakulásának gyakoriságát, valamint az E. coli fertőzések kockázatát. A Longum különböző allergiák ellen is képes védelmet nyújtani.
Az, hogy a baktériumok hol találnak számukra kedvező életfeltételeket az emésztőrendszerben, többek között az oxigénigényüktől is függ. Lefelé haladva ugyanis egyre kevesebbet találni az éltető gázból, a vastagbélben szinte már egyáltalán nem.
Ekkor várható a legjobb eredmény a probiotikumoktól
Fontos tudni, hogy a probiotikumok hatását számos tényező befolyásolja. A legjobb eredmény akkor várható, ha ezek a jótékony baktériumok megfelelő környezetben kerülnek a bélrendszerbe – ehhez pedig elengedhetetlen az elegendő mennyiségű prebiotikum jelenléte is. A prebiotikumok olyan rostok (pl. inulin, pektin, rezisztens keményítő), amelyek táplálékul szolgálnak a probiotikumok számára, segítve azok megtelepedését és szaporodását. Érdemes tehát a probiotikumokat olyan étrendbe illeszteni, amely gazdag zöldségekben, hüvelyesekben és teljes kiőrlésű gabonákban.
Ugyancsak nem mindegy, hogy mikor és hogyan szedjük ezeket a hasznos baktériumokat. Szakértők szerint probiotikumot célszerű étkezés közben vagy közvetlenül utána bevenni, mivel így könnyebben túlélhetik a gyomorsav okozta károsodást, és nagyobb eséllyel jutnak el a belekbe. Emellett fontos a kúraszerű alkalmazás: általában 4–12 hetes folyamatos szedés után figyelhető meg érdemi változás az emésztésben vagy az immunválaszban.
Érdemes odafigyelni arra is, hogy a különböző törzsek nem egyformán hatnak minden emberre. A bélflóra egyéni összetétele, az aktuális egészségi állapot, a stressz, az antibiotikum-használat, sőt még az alvásminőség is befolyásolja, melyik probiotikum válik igazán hasznossá az adott személy számára.
Emésztési gondjai vannak? Ezért egyen kefirt!
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
