7 jel, ami disszociatív személyiségzavarra utal
Ha többször is tapasztalja, hogy nem emlékszik bizonyos időszakokra, vagy érzelmi hullámzásai vannak, aminek nincs különösebb oka, érdemes szakemberhez fordulni.
Minél előbb felismerjük és megkezdjük a kezelést, annál inkább javítható az életminőség.
Több, különálló személyiségrész felcserélődése
A diagnózis egyik alapvető ismertetőjele, ha valaki legalább két, azonosítható, eltérő identitású személyiségrésszel él – más szóval: különböző jellemvonásokkal, emlékekkel vagy viselkedésmintákkal rendelkező 'alterek' veszik át időről időre az irányítást. Ezt természetesen pszichiáter állapíthatja meg.
Memóriazavar, kieső időszakok
Gyakori, hogy bizonyos időszakokat egyszerűen nem tudunk felidézni – nemcsak pillanatokat, de akár órákat vagy napokat is. Ezek az „elveszett időszakok” nem magyarázhatók szimpla feledékenységgel.
Hirtelen váltás a hangulatban, viselkedésben
Amikor egyik identitás után a másik kerül előtérbe, hirtelen érzelmi állapot- vagy viselkedésváltozás következhet be. Például a nyugalom hirtelen dühbe vagy pánikba vált át.
Elidegenülés az önmagunktól vagy a külvilágtól
Sokan számolnak be deperszonalizációról (mintha testüktől elválasztva, kívülről figyelnék magukat), illetve derealizációról (a világ megfoghatatlan, idegenszerű érzete). Ezek is a disszociációra utalnak.
Belső hangok
Akár hallhatunk olyan hangokat, amelyek idegenként hatnak – mintha más személyek beszélnének fejünkben –, észlelhetjük, ahogy mások néha arról számolnak be, hogy mi olyasmit tettünk, amiről nincs emlékünk.
Krónikus szorongás, depresszió, önsértés
Több tanulmány alapján gyakran társul krónikus depresszióval, szorongással, öngyilkossági gondolatokkal, amik a mentális sérülés következménye lehet .
Traumatikus gyermekkor, rendszeres stressz vagy elnyomás
A klinikai konszenzus szerint a disszociációs személyiségzavar hátterében túlnyomó többségben különösen súlyos gyermekkori trauma áll – bántalmazás, elhanyagolás vagy egyéb tartós lelki vagy testi abúzus.
Mit tegyünk, ha ezek közül többet is felismerünk magunkban?
- Keressünk fel pszichológust vagy pszichiátert, és beszéljünk nyíltan a tüneteinkről.
- A diagnózis során gyakran alkalmazott eszközök: klinikai interjú, személyiségtesztek (SCID-D), neurológiai vizsgálatok.
- A kezelés leginkább traumafókuszú pszichoterápiával történik – pl. kognitív vagy dialektikus viselkedésterápia, és esetenként hipnózis alkalmazásával.
Összefoglva
- A disszociációs személyiségzavar legalább két eltérő identitást foglal magában.
- A betegség diagnózisához időszakos emlékezetkiesések és viselkedésváltozások szükségesek.
- A deperszonalizáció és derealizáció gyakori tünetként jelentkezik.
- A háttérben gyakran súlyos gyermekkori trauma áll.
- A korai felismeréssel és kezeléssel javítható az életminőség.
7 jel, amiből tudhatja, hogy érzelmileg manipulálják
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
