Nem csak a menopauza – évekig félrediagnosztizálták a tanárnőt
A klimaxra fogták, pedig harmadik stádiumú rákja volt.
Az 56 éves Susan Seargent, évekig küzdött fáradtsággal, hasi fájdalmakkal és visszatérő húgyúti fertőzésekkel. Orvosai szerint mindez csupán a menopauza természetes velejárója és a tanári pályával járó stressz következménye volt. Azonban, ahogy az idő múlott, kiderült: a helyzet sokkal komolyabb volt.
2020-ban, amikor Susan először fordult orvoshoz, hormonpótló kezelést és spirált kapott a panaszai enyhítésére. A szakorvosok megerősítették, hogy már túl van a menopauzán, így nem aggódtak. Hosszú idő telt el anélkül, hogy bárki felvetette volna: más is állhat a háttérben.
Egy sorsfordító kirándulás
2023 februárjában Susan és férje, Peter élete gyökeresen megváltozott. Kilométereket sétáltak, ám állandóan félbe kellett szakítani gyakori vizelés miatt. Aztán egy éjszaka kibírhatatlan fájdalma lett.
A sürgősségi osztályon egy 17 centiméteres daganatot fedeztek fel nála. Sürgősségi méheltávolításon esett át, majd hat héttel később még rosszabb hír érkezett: Susan-nál harmadik stádiumú méhnyálkahártya rákot diagnosztizáltak, amely már áttétet képzett.
Kemoterápiák sorozata következett
A diagnózist követően Susan hat kemoterápiás kezelésen esett át. Haját elveszítette, gyenge lett, de mentálisan sosem adta fel. Jelenleg remisszióban van.
- Senkit sem hibáztatok. De visszatekintve most már látom, hogy ezek az apróságok, a fáradtság, a húgyúti fertőzések, az evés utáni hasi fájdalom, valami komolyabbra utaltak.
Mit kell tudni a méhnyálkahártya rákról?
A méhnyálkahártya rák – orvosi nevén endometriumrák – a méh belső felszínét borító nyálkahártyából indul ki, és a leggyakoribb nőgyógyászati daganatos megbetegedések közé tartozik. Leginkább a menopauza után lévő, 50 év feletti nőknél fordul elő, de egyre gyakrabban érint fiatalabbakat is, különösen akkor, ha más rizikófaktorok is jelen vannak.
A legjellemzőbb tünet az abnormális, különösen menopauza utáni hüvelyi vérzés, de előfordulhat alhasi fájdalom, gyakori fájdalmas vagy akadályozott vizelés, valamint megmagyarázhatatlan fáradtság vagy súlycsökkenés is. Ezek a panaszok könnyen összetéveszthetők más, ártalmatlanabb állapotokkal, ezért gyakran csak később, előrehaladottabb stádiumban kerül sor a pontos diagnózisra.
A betegség kialakulásában szerepet játszhat az elhízás, a hormonális egyensúlytalanság, a cukorbetegség, PCOS, valamint a hosszabb ösztrogénhatás, például ha a nő korán kezd menstruálni, későn megy menopauzába, vagy ha csak ösztrogént tartalmazó hormonpótló terápiát kap.
A kezelést rendszerint műtéttel kezdik, amelynek során eltávolítják a méhet, a petevezetékeket és a petefészkeket. Előrehaladottabb esetekben sugárkezelésre, kemoterápiára vagy hormonkezelésre is szükség lehet, különösen, ha a daganat hormonérzékeny. A gyógyulás esélye nagyban függ a felismerés időpontjától: korai stádiumban a túlélési arány nagyon kedvező, akár 90% fölötti is lehet, míg késői diagnózis esetén ez lényegesen csökken.
A megelőzés kulcsa az egészséges életmód, a menstruációs és menopauza utáni rendellenességek komolyan vétele, valamint a rendszeres nőgyógyászati ellenőrzés. Az időben elvégzett vizsgálatok életet menthetnek – éppen ezért fontos, hogy a nők ne csak a menopauzára, hanem az azon túli tünetekre is figyeljenek!
Nőgyógyászati daganatok - ez a 3 tünet jelzi a leggyakrabban
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
