Túlzottan erős izzadás: ilyen, amikor nem a hőség, hanem tumor okozza

Tünet

2024. június 20. 14:19

Egészségkalauz

Bár mindenki izzad, de nem mindenki erősen. Ezek állhatnak a túlzott izzadás hátterében.

Hogy milyen hormonzavarok generálhatják a problémát, azt dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont endokrinológusa, pajzsmirigy specialistája osztja meg velünk.

Mi okozhatja a túlzott izzadást?

Az izzadás egy fontos funkció, amely szükséges a test lehűtéséhez. A verejtékezés akkor fokozódik, amikor kint nagy a hőség, amikor megerőltetjük magunkat (fizikai aktivitás), valamint a stresszre adott akaratlan válasz is. Bár mindenki izzad, de nem mindenki túlzottan- amint az izzadás elkezdi zavarni a mindennapi életet, mert túlzott méreteket ölt, azt orvosi nyelven hyperhidrosis-nak nevezzük.

A hyperhidrosis kezeléséhez elengedhetetlen, hogy megtudjuk, mi is okozza a problémát. Mivel több minden is kiválthatja, több vizsgálat is szükséges lehet (sőt, van, hogy egyszerre több kóros állapot is hozzájárul a problémához). Amennyiben van egy mögöttes oka, úgy másodlagos hyperhidrosis-ről beszélünk, amennyiben nincs, úgy primer hyperhidrosis-ről.

Milyen endokrin zavarok okozhatnak fokozott izzadást?

Az endokrin rendszer hormontermelésében olykor zavar keletkezhet, melynek során túl sok vagy túl kevés hormon termelődik. A zavar lehet szerzett (pl. daganat, helytelen életmód) és veleszületett (pl. autoimmun betegség) is, és súlyosságát tekintve igen változatos képet mutat (pl. a 2 éven aluli gyermekek esetén a kezeletlen pajzsmirigyzavar idegrendszeri zavarokat is okozhat).

Cukorbetegség

A cukorbetegség olyan szénhidrát-anyagcsere zavar, melynek során a vércukor szintje megemelkedik. Normális esetben a cukor (glükóz) az inzulin nevű hormon segítségével a vérből a sejtekbe jut, hogy üzemanyagként használják fel. A cukorbetegek vagy egy autoimmun folyamat révén nem termelnek elegendő inzulint ahhoz, hogy a glükózt a véráramból a sejtekbe szállítsák (1-es típus), vagy sejtjeik ellenállóvá válnak az inzulin hatásaival szemben (2-es típus).

A cukorbetegségnek gyakran nincsenek tünetei, csak akkor, amikor már szövődmények léptek fel. Érdemes azonban tudni, hogy az idegrendszer a hipoglikémiára többek között verejtékezéssel reagál, így érdemes felfigyelni erre a tünetre! Ezenkívül a túl sok vércukor idővel károsíthatja az idegeket (diabéteszes neuropátia). Ha az izzadást szabályozó idegek sérülnek, akkor az a verejtékezéssel kapcsolatos problémákat válthat ki.

A diabetes kezelése elsősorban életmódterápiával történik (1-es típus esetén mellé mindenképp inzulinre is szükség van!). 2-es típus esetén ezt kiegészítheti gyógyszeres/inzulinos kezelés.

Pajzsmirigy túlműködés:

A pajzsmirigy pajzsmirigy a nyak elülső részén található mirigy. Olyan hormonokat termel (T3, T4), amelyek számos testi funkció szabályozásában játszanak szerepet, beleértve:

Anyagcsere
Légzés
Pulzus
Testsúly
Testhőmérséklet

Ha a pajzsmirigy túl sok hormont termel, azt hyperthyreosis-nak (pajzsmirigy túlműködés) nevezzük. A pajzsmirigy túlműködése fokozza a szervezet anyagcseréjét és pulzusszámát (vagyis fokozott üzemmódra kapcsol) ami túlzott izzadást eredményezhet- mondja dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont endokrinológusa, pajzsmirigy specialistája. Terápiája legtöbbször gyógyszeres úton történik, ám súlyos esetben műtétre is szükség lehet (strúma, hormontermelő göbök miatt).

Akromegália:

Ritka betegség, melynek során az érintett túl sok növekedési hormont termel. Hétterében az agyalapi mirigy jóindulatú daganata (adenoma) áll. Az extra mennyiségű GH (növekedési hormon) túlzott növekedést okoz a csontokban és a test lágyszöveteiben. Tünetei felnőttkorban lassan alakulnak ki, sokszor nehéz is észrevenni- ám egyik jellegzetes panasza a fokozott izzadás, így figyelje meg, nem szorítja-e jobban az utóbbi években a cipője, illetve nem érzi-e szorosabbnak a gyűrűjét- ezek ugyanis mind felvetik az akromegália gyanúját. Kezelésében nagy szerepe van az adenoma eltávolításának (ha ez valamiért nem lehetséges, akkor gyógyszeres terápia is elérhető).