Nem mindig a rendelőben dobban rosszul a szív – ezért fontos vizsgálat a Holter EKG
Vajon mikor van szükség Holter EKG-ra?
A Holter EKG a modern kardiológiai diagnosztika egyik fontos eszköze, amely lehetőséget ad arra, hogy ne csak a rendelőben, hanem a valós élethelyzetek közben is megfigyeljük a szív működését.
A hagyományos EKG-vizsgálat gyakran csak egy pillanatkép a szív működéséről – de mit tehetünk akkor, ha a panaszok épp nem ekkor jelentkeznek? A Holter EKG erre ad választ.
Mi az a Holter EKG, és miben különbözik a hagyományos EKG-tól?
A Holter EKG – vagy ambuláns elektrokardiogram – egy hordozható készülék, amely a páciens mindennapi tevékenységei közben rögzíti a szív elektromos jeleit. A készülék nevét Norman J. Holter amerikai biofizikusról kapta, aki az 1960-as években kifejlesztette az első ilyen rendszert. A vizsgálat célja, hogy hosszabb időn át figyelje a szívritmust, így akkor is észlelhessen eltéréseket, amikor az épp nem jelentkezik egy rövid idejű EKG-vizsgálat alatt.
A Holter monitor általában 24 vagy 48 órán át működik, de bizonyos esetekben akár 7 napig is viselhető. A készüléket a mellkasra rögzített elektródákhoz csatlakoztatják, és a rögzített adatokat számítógépes elemzéssel értékelik ki.
Milyen panaszok esetén javasolt a Holter EKG?
A Holter monitorozás elsősorban olyan tünetek esetén javasolt, amelyek rendszertelenül jelentkeznek, és nehezen elcsíphetők egy hagyományos EKG segítségével. Ilyenek lehetnek a szívdobogásérzés, szabálytalan szívverés, szédülés, ájulás, mellkasi fájdalom vagy légszomj.
A Holter EKG különösen hasznos a rejtett szívritmuszavarok, például a pitvarfibrilláció, kamrai extraszisztolék vagy átmeneti vezetési zavarok felismerésére. Az is előfordulhat, hogy az orvos a már ismert ritmuszavar terápiájának nyomon követésére rendeli el a vizsgálatot.
Mit érdemes tudni a vizsgálat menetéről?
A Holter EKG felhelyezése gyors és fájdalommentes: a bőr letisztítása után elektródákat ragasztanak a mellkasra, majd ezeket összekötik a rögzítő egységgel, amelyet a páciens egy övtáskában vagy vállpánton viselhet. A vizsgálat ideje alatt nem szabad zuhanyozni, de a legtöbb tevékenység – beleértve a munkát és könnyű sportokat – folytatható.
A szakemberek azt javasolják, hogy a páciens vezessen naplót a tüneteiről: mikor, milyen körülmények között jelentkezett a panasz, és pontosan mit érzett. Ez segíti az orvost az adatok értelmezésében, mivel a szívritmus-változásokat az adott időpontokkal össze lehet vetni.
Milyen előnyei és korlátai vannak a Holter EKG-nak?
A Holter EKG legnagyobb előnye, hogy nem egy adott pillanatban rögzít, hanem hosszabb időszakot figyel, így jóval nagyobb eséllyel észlel rendellenességeket. Emellett nem invazív, fájdalommentes vizsgálat, amely nem igényel kórházi tartózkodást.
Ugyanakkor vannak korlátai is. Ha a tünetek ritkán jelentkeznek – például csak havonta egyszer –, akkor lehet, hogy a 24 órás vizsgálat nem rögzíti az eseményt.
Hol érhető el, és hogyan lehet felkészülni a vizsgálatra?
A Holter EKG egyre több országban és intézményben elérhető, gyakran kardiológiai szakrendelés részeként. A vizsgálat előtt nem szükséges éhgyomorra érkezni, de érdemes kerülni a testápolók vagy olajok használatát a mellkason, mert ezek gátolhatják az elektródák tapadását.
A készülék eltávolítása után az adatok számítógépes kiértékelésen mennek keresztül, amely akár több ezer szívverést is elemezhet – ez a rész kulcsfontosságú az esetleges ritmuszavarok felismeréséhez.
7 napos Holter-monitorozás előnyei
Egy tanulmányban (ahol közel 800 eset elemeztek), a kutatók összehasonlították a 24 órás, 48–72 órás és 7 napos Holter-monitorozást, megállapítják:
- A jelentős ritmuszavarok 35 %-át már az első nap alatt észlelték, de 65 %-át csak az 1. napon túl.
- A pitvarfibrilláció (PAF) és kamrai tachycardia esetében a betegségek 40–49 %-a csak a 3. nap után jelentkezett.
Milyen gyakori hibákat érdemes elkerülni a Holter vizsgálat alatt?
Sokan nem gondolnak rá, de a Holter EKG során a készülék és az elektródák megfelelő működése érdekében fontos kerülni a nedvességet és az erős mágneses tereket. A zuhanyzás, fürdés, szaunázás tilos, mert ezek károsíthatják az eszközt. Emellett a vezetékek elmozdulása – például alvás közben vagy intenzívebb mozgásnál – rontja a felvétel minőségét. Érdemes laza ruhát viselni, és figyelni arra, hogy a készülék ne csússzon le vagy ne nyomódjon meg.
Mi a Holter-monitorozás és mit mutat ki?
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
