A női egészség védelmében: ezt kell tudnia a daganatos betegségek korai felismeréséről

A saját testünk jelzéseinek ismerete és a rendszeres szűrések életet menthetnek. A daganatok korai stádiumban gyakran tünetszegények, ám ha időben felfedezzük őket, amikor a méretük még kicsi és nem adtak áttétet, a gyógyulás esélye nagyságrendekkel jobb. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) statisztikái alapján Magyarországon 2022-ben 32 090 új daganatos esetet regisztráltak a nők körében. Az alábbiakban sorra vesszük a leggyakoribb és a ritkább női daganattípusokat, azok tüneteit és a kockázati tényezőket.

Emlőrák: a leggyakoribb fenyegetés

Az emlő rosszindulatú daganata a nők körében a leggyakrabban diagnosztizált rákos megbetegedés. Bár az életkor előrehaladtával nő a kockázat, fiatalabb korban is megjelenhet. Szövettani eredete, stádiuma és kiterjedése alapján rendkívül sokfajta lehet. A korai felismerés kulcsa a havi rendszerességű önvizsgálat, valamint a rendszeres mammográfiás szűrés.

• 2022-ben Magyarországon 7694 új esetet regisztráltak, és 2237 halálesetért volt felelős.

Méhnyakrák: a megelőzhető betegség

A méhnyak hámsejtjeiből kiinduló daganat főként a szexuálisan aktív, középkorú nőket érinti. Kialakulásáért döntő többségében a nagy kockázatú humán papillomavírus (HPV) törzsek felelősek. A HPV nemcsak méhnyakrákot, hanem hüvelyi, szeméremtesti, hímvessző-, szájüregi és garatdaganatokat is okozhat. A CDC HPV elleni védőoltási irányelvei alapján a tinédzserkorú lányok és fiúk átoltása a nemi élet megkezdése előtt akár 90%-os védelmet nyújthat.

• 2022-es hazai adatok: 964 új megbetegedés és 482 haláleset.
• Megelőzés és szűrés: HPV elleni védőoltás, rendszeres nőgyógyászati szűrővizsgálat (Pap-teszt és HPV-DNS-kimutatás).

Méhtestrák: figyelve a menopauza utáni jelekre

Az endometriumdaganat a méhtest nyálkahártyájából indul ki, és leggyakrabban a változókor után jelentkezik. Mivel tünetmentes, átlagos kockázatú nőknél nem áll rendelkezésre rutinszerű szűrővizsgálat, kiemelten fontos a korai jelek felismerése.

• 2022-es hazai adatok: 1712 új eset és 393 haláleset.
• Kockázati tényezők: túlsúly, mozgásszegény életmód, hormonszedés, korai első menstruáció vagy késői menopauza, meglévő policisztás ovárium szindróma (PCOS), Lynch-szindróma, illetve a családban előforduló emlő- vagy petefészekrák.
• Tünetek: abnormális vagy pecsételő hüvelyi vérzés (különösen menopauza után), alhasi fájdalom, vizeléskor vagy együttlétkor érzett fájdalom.

Petefészekrák: a csendes lefolyású betegség

A petefészekrák a második leggyakoribb nőgyógyászati daganat, amely az életkorral egyre gyakrabbá válik. Az American Cancer Society tájékoztatója rámutat, hogy hatékony szűrővizsgálat hiányában sokszor csak előrehaladott stádiumban derül fény a betegségre, ezért a szokatlan gyomor-bélrendszeri és vizelési panaszokra is figyelni kell.

• 2022-es hazai adatok: 1012 új eset és 702 haláleset.
• Kockázati tényezők: életkor, családi halmozódás (emlő- vagy petefészekrák a kórelőzményben), hormonszedés, dohányzás, túlsúly.
• Jellemző tünetek: hasi duzzanat és hirtelen fogyás, tartós puffadás, étvágytalanság, kismedencei vagy hasi fájdalom, folyamatos vizelési inger.

Mióma: a leggyakoribb jóindulatú elváltozás

A méh simaizmából felépülő leiomióma (mióma) a női nemi szervek leggyakoribb, jóindulatú daganata. Leggyakrabban a 35–45 év közötti korosztályt érinti, míg a menopauza után általában jelentősen visszafejlődik. Mérete a borsónyitól a több kilogrammosig terjedhet, és bár sokszor teljesen panaszmentes, elhelyezkedésétől függően változatos tüneteket okozhat.

• Leggyakoribb tünetek: erős vagy elhúzódó menstruációs vérzés, közti vérzés, alhasi fájdalom vagy diszkomfort, gyakori vizelési és székelési inger, vizelési nehézség, székrekedés, fájdalmas együttlét, meddőség, spontán vetélés, illetve terhességi szövődmények (láz, korai fájások).

Hüvelydaganat: ritka, de figyelmet igénylő elváltozás

A hüvely daganatai a legritkább nőgyógyászati tumortípusok közé tartoznak, és leginkább a 60 év feletti korosztályt érintik. Sok esetben más szervekből kiinduló rákos megbetegedések áttétjeként jelennek meg, az invazív formák több mint kétharmada pedig a HPV-fertőzéssel függ össze.

• 2022-es hazai adatok: 71 új eset és 30 haláleset.
• Tünetek: fájdalmatlan hüvelyi vérzés (akár együttlét után vagy menopauzában), tapintható csomó, fekély a hüvelyben, kellemetlen szagú, vizes folyás, hüvelyszárazság, idegentestérzés, vizelési panaszok, kismedencei fájdalom és súlyvesztés.

Méhlepénydaganatok: a terhesség ritka szövődményei

A terhességi trofoblaszt betegségek (GTD) körülbelül minden ezredik várandósságnál fordulnak elő. A megtermékenyített petesejtet körülvevő, a méhlepényt alkotó trofoblaszt sejtek kóros sejtszaporulatából alakulnak ki. Leggyakoribb, jóindulatú formájuk a hydatiform mola (üszögterhesség), míg a rosszindulatú elváltozások közé az invazív molák és a choriocarcinomák tartoznak.

Szeméremtest-daganat: a külső nemi szervek elváltozása

A vulva daganatai a külső nemi szerveken – a szeméremdombon, a kis- és nagyajkakon, a csiklón vagy a gáton – jelennek meg. Főként az idős korosztályt érintik, de fiatalabbaknál is előfordulhatnak. A fiatalkori esetek hátterében gyakran HPV-fertőzés áll, míg idősebb korban az idült bőrgyulladás (lichen sclerosus) és a dohányzás jelent fő kockázatot.

• 2022-es hazai adatok: 251 új eset és 114 haláleset.
• Tünetek: nem múló viszketés, fájdalom, érintési érzékenység, rendellenes vérzés vagy váladékozás, bőrszínváltozás (pl. fehér foltok), bőr megvastagodása vagy sorvadása, nem gyógyuló seb, göb, megváltozott anyajegy, megnagyobbodott lágyéki nyirokcsomók.

Méhfüggelék daganatai: a petefészek és környezetének megbetegedései

A méhfüggelékhez (adnexum) a petefészkek és a petevezetékek tartoznak. Míg a rosszindulatú elváltozások leggyakrabban a petefészekből indulnak ki, ritka esetekben a méhet rögzítő szalagokon (széles és kerek méhszalag) vagy a kismedencei kötőszövetben (parametrium) is kialakulhatnak daganatok – ezek túlnyomórészt más hasüregi vagy kismedencei daganatok áttétei.

A megelőzés pillérei: mit tehetünk a kockázat csökkentéséért?

A WHO daganatmegelőzési ajánlásai szerint a daganatos megbetegedések mintegy fele megelőzhető lenne tudatos életmódbeli döntésekkel. A legfontosabb lépések:

• A dohányzás teljes mellőzése.
• Rendszeres, testre szabott testmozgás.
• Tápanyagban gazdag étrend: sok zöldség, gyümölcs és teljes kiőrlésű gabona fogyasztása.
• A feldolgozott élelmiszerek, a vörös húsok, a finomított szénhidrátok és a cukros üdítők kerülése.
• Az alkoholfogyasztás minimálisra csökkentése vagy teljes elhagyása.
• A szűrővizsgálatokon való rendszeres részvétel és a családi kórelőzmény (örökletes tényezők) pontos ismerete.

Kapcsolódó cikk

Rákszűrés nőknek - ezek a legfontosabb vizsgálatok

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!