Így néz ki a vese és szív násztánca: sokan nem tudják, pedig ha az egyik jelez a másik is bajban van! Ezt kell ellenőriztetni

Egyszerre kell figyelni a szív és a vese egészségére! Ha a veseműködés romlik, az fokozhatja a szív terhelését, és fordítva.

A Vese Világnapja arra hívja fel a figyelmet, hogy a vesék állapota szoros kapcsolatban áll a szív- és érrendszer egészségével. A krónikus vesebetegség, amely növeli a súlyos szív-érrendszeri események kockázatát, sokáig észrevétlen maradhat. A szakemberek szerint az egyszerű szűrővizsgálatok, a korai felismerés kulcsszerepet játszhatnak abban, hogy a betegség kezelése időben elkezdődjön, ezzel is csökkentve az esélyét a betegség súlyosbodásának és a szív- és érrendszeri következmények kialakulásának.

A szív és a vese kapcsolata – hogyan hatnak egymásra?

A vesék nemcsak a szervezet méregtelenítésében vesznek részt a salakanyagok kiszűrésével, hanem szabályozzák a folyadék- és sóháztartást, valamint szerepet játszanak a vérnyomás szabályozásában. Ha a veseműködés romlik, az fokozhatja a szív terhelését, és fordítva: a szív- és érrendszeri betegségek is károsíthatják a vesét. A krónikus vesebetegség önmagában is jelentős kardiovaszkuláris rizikófaktornak számít. A krónikus vesebetegség előfordulására vonatkozó adatok riasztóak: a világ népességét tekintve mintegy 850 millióra, Európában 75 millióra, míg hazánkban másfél millióra tehető a krónikus vesebetegek száma³. Ráadásul a betegség kifejezetten aluldiagnosztizált, és részben emiatt a magyarországi betegek 90%-a nem tud arról, hogy vesebeteg.

A vese és a szívműködés szorosan összefügg, együttesen biztosítják a keringés és a folyadékháztartás egyensúlyát. A szív betegségei (pl. magas vérnyomás) rontják a vese funkcióját, míg a veseelégtelenség folyadékfelhalmozódást, érelmeszesedést és szívelégtelenséget okoz, így az egyik szerv károsodása törvényszerűen a másik megbetegedéséhez vezet.

Forrás: Shutterstock

---

A vesebetegség tünetei és lehetséges következményei

A vesebetegség sok esetben „néma” állapot: a korai szakaszban nem feltétlenül okoz panaszokat. A betegek gyakran általános, nehezen körülírható panaszokról számolnak be: tartós fáradtságról, csökkent terhelhetőségről, amelyet sokan a stressznek vagy az életkor velejárójának tulajdonítanak. Előrehaladottabb állapotban jelentkezhet ödéma, vérnyomás-emelkedés vagy a vizelet mennyiségének változása. Kezeletlenül a vesefunkció romlása szív- és érrendszeri problémákhoz, illetve súlyos esetben dialízishez vezethet. Éppen ezért különösen fontos, hogy aki valamely kockázati csoportba tartozik – például magas vérnyomással vagy 2-es típusú cukorbetegséggel él –, akkor is menjen rendszeresen szűrésekre, ha nem tapasztal egyértelmű tüneteket.

Egyszerű vizsgálatok, amelyek sokat mutatnak: uACR vizeletteszt és eGFR vérvizsgálat

A korai diagnózis azért kiemelten fontos, mert lehetőséget ad arra, hogy a betegség előrehaladása lassítható legyen, és csökkenjen a szív- és érrendszeri kockázat. Az uACR vizsgálat a vizeletben megjelenő albumin nevű fehérje mennyiségét méri. Normál esetben ez a fehérje nem jut át a veseszűrőkön, ezért megjelenése a vizeletben korai károsodásra utalhat már akkor is, amikor a beteg még nem tapasztal tüneteket. A vizsgálat egyszerű, vizeletből történik, és fontos információt adhat a veseműködés eltéréseiről, valamint a kockázat mértékéről. A vesék állapotának további vizsgálatára az úgynevezett eGFR vérvizsgálatot alkalmazzák, amely a vesék szűrőképességéről ad információt. A szakmai ajánlások szerint a vesefunkció megítéléséhez ennek a két laborparaméternek az együttes vizsgálata szükséges.

Kik tartoznak fokozott kockázatú csoportba?

Különösen fontos a rendszeres vesefunkció-ellenőrzés azok számára, akik szív- és érrendszeri betegséggel élnek, 2-es típusú cukorbetegek, magas vérnyomással küzdenek, az idősebb korosztályba tartoznak, illetve túlsúllyal vagy anyagcsere-problémákkal élnek. Ezekben az esetekben a veseműködés romlásának kockázata magasabb lehet, ezért a célzott szűrés kiemelt jelentőségű.

A szív- és érrendszeri betegségek és a krónikus vesebetegség közötti kapcsolat mellett fontos kiemelni a 2-es típusú cukorbetegség szerepét is. A tartósan magas vércukorszint ugyanis nemcsak a szív- és érrendszert érinti, hanem a vesék apró szűrőereit is károsíthatja. Ennek következtében a vesék szűrőfunkciója fokozatosan romolhat - gyakran hosszú ideig tünetmentesen.

Mit tehetünk a megelőzésért?

Bár a vesék egészsége számos tényezőtől függ, sokat tehetünk megőrzésükért. A rendszeres ellenőrzés, a vérnyomás és a vércukorszint megfelelő beállítása, az egészséges táplálkozás, a megfelelő folyadékbevitel, a dohányzás mellőzése és a rendszeres mozgás mind hozzájárulhatnak a veseműködés hosszú távú megőrzéséhez. Kockázati tényezők esetén érdemes kezelőorvossal egyeztetni a szükséges vizsgálatokról.

A Vese Világnap üzenete

A Vese Világnap célja, hogy ráirányítsa a figyelmet: a szív és a vese egészsége nem választható el egymástól. A korai felismerés, az egyszerű laborvizsgálatok és a tudatos életmód segíthet abban, hogy a krónikus vesebetegség ne csak késői stádiumban derüljön ki.

Összegezve

• A vese és a szív egészsége szorosan összefügg, egyik szerv romlása fokozhatja a másik terhelését.
• A krónikus vesebetegség sokáig tünetmentes lehet, viszont jelentős kockázati tényezőt jelent a szív- és érrendszeri betegségekre nézve.
• Az egyszerű szűrővizsgálatok (uACR vizelet- és eGFR vérvizsgálat) segíthetik a betegség korai felismerését és kezelését.
• Fokozott kockázatú csoportba tartoznak például a magas vérnyomásosok, cukorbetegek, idősek, túlsúlyosak és anyagcsere-problémával élők.
• A megelőzés kulcsa a rendszeres ellenőrzés, egészséges életmód, megfelelő vérnyomás- és vércukorszint-beállítás, valamint a Vese Világnapja is ezt hangsúlyozza.

Kapcsolódó cikk

Szívprobléma és vesebetegség: ha az egyik kialakult, a másik is jelentkezhet

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!