Fontos tudnivalók a gyógyszerallergiákról

#allergia #általános egészségügyi téma #gyógyszer
2016.12.14. Módosítva: 2016.12.14.

Az allergiának számos típusa, megjelenési formája ismert szinte mindenki előtt, de mit tudunk a gyógyszerallergiáról? Tényleg lehet akár életveszélyes is? Tehetünk-e ellene valamit?

A gyógyszerallergiákat általában, a szakmában úgy említik, mint a gyógyszer adagjától, dózisától függetlenül kialakuló - nemkívánatos hatásokat (mellékhatásokat).

Ezek a reakciók a túlérzékenységgel jellemezhetőek, tehát a háttérben immunológiai reakciók állnak. A gyógyszerek általában "kis" molekulák, de előadódhat néhány nagyobb molekula esetén (pl. egyes védőoltások, az inzulin, a dextrán) esetén, hogy már önmagukban is immunogének, tehát antitestek létrejöttét generálhatják.

A legtöbb viszont kismolekulának tekinthető, és nem saját maga működik, mint antigén. Egyes betegekben vagy maguk a szerek, vagy bizonyos bomlástermékeik ún. hapténként hatnak, szöveti fehérjékkel kapcsolódnak, és antigénként viselkednek. Ez elindítja az antitest-képzést, és egy későbbi gyógyszeradás ugyanabból a szerből bizony már elindítja az immunreakciót, egyszerű esetben pl. bőrkiütés formájában, súlyos esetben anafilaxiaként.

Lássuk, milyen típusúak lehetnek a gyógyszerallergiák!

Négy típusra, változatra oszthatóak, melyek az alábbiak:

I. Anafilaxiás reakció, anafilaxis: maga a gyógyszer lép kölcsönhatásba a hízó- és bazofil sejtekhez kötött ún. IgE-veal (immunglobulin E), hisztamin és egyéb anyagok felszabadulását kelti.

Ez életveszélyes reakcióhoz vezet/het, ebben közismert a penicillinek szerepe, de ehhez hasonló reakciót okozhatnak egyes röntgenkontrasztanyagok is.

II. A vér rendellenes összetétele, másként vér-diszkrázia: ez ún. citotoxikus (sejtméregként ható) reakció, itt a vérben keringő IgG és IgM (immunfehérjék) -típusú antitestek kölcsönhatásba kerülnek a vérsejtek membránjához kötött gyógyszermolekulákkal. Létrejön egy ún. komplex, komplement, mely sejt-szétesést okoz.

Ilyen szerek lehetnek pl. szintén a penicillin, egyes daganatgátlók, de egyes vérnyomáscsökkentők, ill. egyes pszichiátriában alkalmazott szer is okozhatnak ilyen reakciót (hemolitikus anémia, agranulocitózis).

III. Szérumbetegség-típusú reakció, amelyben a gyógyszer (haptén-fehérje komplexe) és a keringésben lévő IgG kapcsolódik. A létrejövő komplexet a falósejtek (fagociták) nem távolítják el, a szövetekben, erekben maradó komplement akvitálódik, és gyulladást okoz, károsodik az érfal. Főként akkor veszélyes ha fontosabb erek (pl. veseerek) károsodnak, láz, artritisz, kiütések kísérik.

Ilyen gyógyszerek pl a penicillinek, szulfonamiok és a tiazid típusú vízhajtók.

IV. T-sejt mediált reakciók: ezek keltik a bőrkiütések java részét, az egyszerű urtikáriától egészen az életveszélyes bőrelhalásig bezáólag (TEN, toxikus epidermális nekrolízis). A T-sejtek (T-limfociták) egy haptén-fehérje komplex révén érzékenyítődnek, ha kapcsolatba kerülnek az antigén tartalmú sejttel, létrejön a gyulladás, kiütés, ödéma.

Ilyen szerek pl. a penicillinek, cefalosporinok, egyes helyi érzéstelenítők és a fenitoin nevű antiepeliptikum.

(forrás: Neal: Rövid farmakológia)

Forrás: EgészségKalauz