Ezeket látta már?

Alvási apnoé: a rejtett veszély, ami az éjszakáit és az egészségét is tönkreteheti – így ismerheti fel

Betegségek

2025. augusztus 02. 22:04

Tomanóczy Andrea

szerkesztő

Gyakran ébred fáradtan, vagy napközben nehezen tud koncentrálni? Lehet, hogy alvási apnoé áll a háttérben – egy alattomos, sokáig észrevétlen maradó betegség, amely súlyosan károsíthatja az egészségét.

Az alvás az egyik legfontosabb regeneráló folyamat a szervezet számára – feltéve, hogy valóban zavartalanul telik. Sokan azonban úgy szenvednek krónikus kialvatlanságtól, hogy nem is sejtik, miért. Az obstruktív alvási apnoé (OSA) nevű alvászavar épp ilyen csendes romboló: az éjszaka során ismétlődő légzéskimaradásokkal zavarja meg az alvást, gyakran anélkül, hogy az érintett tudna róla. Pedig a következmények messze túlmutatnak a másnapi álmosságon – kockázatot jelentenek a szív- és érrendszeri betegségekre, a cukorbetegségre, sőt, még a memóriára és a hangulatra is.

Horkolás, ami nem csupán kellemetlenség

Az alvási apnoé egyik legfeltűnőbb jele a hangos, szakaszos, horkantásokkal és szünetekkel tarkított horkolás. Míg a „hétköznapi horkolás” sokaknál ártalmatlan, az apnoés horkolás szabálytalan, és gyakran ijesztő légzésszünetekkel jár együtt. Ezek a szünetek akár 10–30 másodpercig is tarthatnak, sőt, óránként többször ismétlődhetnek. A kialakuló oxigénhiányra a test mikrofölébredésekkel reagál – amelyek miatt az alvás nem tud mély, pihentető szakaszba jutni.

Ha a partnere azt mondja, hogy éjszaka gyakran abbahagyja a légzést, vagy hirtelen levegő után kapkod, ez nem puszta furcsaság – ez egy figyelmeztető jel.

Éjszakai ébredések és nappali kimerültség

Az alvási apnoé tipikusan nem egy hirtelen, ijesztő tünettel kezdődik, hanem alattomosan hat: fáradtan ébred, tompa fejfájással, kiszáradt szájjal, és napközben nehezen tud összpontosítani. Az ismétlődő mikroébredések miatt az alvás felszínes marad – nincs elegendő REM-fázis, nincs sejtszintű regeneráció. Ez nemcsak az energiaszintre hat, hanem a hormonháztartásra, a memóriára, sőt, még a vércukorszintre is.

Azz alvási apnoéval élők körében jelentősen magasabb a 2-es típusú cukorbetegség, a szívritmuszavarok és a stroke előfordulása. A tünetek nem csupán kellemetlenek – veszélyesek is lehetnek.

Reggeli fejfájás, szájszárazság – az apró, de árulkodó részletek

Sokan alábecsülik ezeket a tüneteket, vagy egyszerűen stressznek tudják be. Pedig a reggeli fejfájás oka sokszor az éjszakai oxigénhiány, míg a szájszárazság azt jelzi, hogy a beteg alvás közben nyitott szájjal próbál levegőhöz jutni. Ez ráadásul fokozza a torok irritációját, a fogszuvasodás esélyét, és a horkolást is súlyosbíthatja.

Ha ezeket a tüneteket együtt tapasztalja – érdemes alvásvizsgálatot kérni.

Kognitív hanyatlás és érzelmi labilitás

Az alvási apnoé nem csak fizikai kimerültséggel jár – a kognitív teljesítményt is csökkenti. A koncentrációs nehézségek, memóriazavarok, ingerlékenység vagy hangulatzavarok (akár depresszió is) gyakoriak a betegeknél. Tanulmányos szerint az alvási apnoé a kognitív hanyatlás kockázatát is emelheti – különösen idősebb felnőtteknél.

Mi a teendő, ha alvási apnoe-ra gyanakszik?

Első lépésként keressen fel háziorvost vagy fül-orr-gégész szakorvost, aki alvásdiagnosztikai vizsgálatra utalhatja be. Ez lehet egy poligráfiás alvásvizsgálat otthon, vagy poliszomnográfia alváslaborban. A vizsgálat eredménye alapján az orvos meghatározza az apnoé súlyosságát, és megkezdi a kezelést.

A CPAP-készülék, amely alvás közben enyhe túlnyomással tartja nyitva a légutakat, ma a leggyakrabban alkalmazott eszköz, és bizonyítottan javítja az életminőséget. Emellett az életmódváltás is rendkívül fontos: fogyás, rendszeres testmozgás, alkohol- és dohányzás kerülése jelentősen enyhítheti a tüneteket.

Ne várja meg, míg súlyosbodik

Az alvási apnoé nem múlik el magától – sőt, a kezeletlen esetek gyakran súlyosabbá válnak. A rendszeres éjszakai oxigénhiány fokozza a gyulladásos folyamatokat a szervezetben, növeli a vérnyomást, és hosszú távon akár szívritmuszavarokat vagy szívinfarktust is előidézhet.