Úgy érzi keveset alszik? Ebben az esetben elég 5 óra alvás is egy felnőttnek
Nem egy tévhit él bennünk az alvással kapcsolatban!
Egy kutatócsoport alvásszakértők bevonásával 20 tévhitet vizsgált. A tanulmány olyan általánosan elterjedt mítoszokat írt le, amelyek mögött korlátozott vagy megkérdőjelezhető bizonyítékok állnak rendelkezésre.
1. Tévhit: Jó, ha valaki ’bármikor, bárhol’ képes aludni
A ’bármikor, bárhol’ elalvás képessége vagy a nappali álmosság egy mögöttes alvásproblémára utalhat.
2. Tévhit: Sok felnőttnek elég 5 óra vagy ennél még kevesebb alvás is
Ha valaki rendszeresen keveset alszik, akkor az az egészségére is kihat. A kutatások a néhány órás alvást számos betegség megnövekedett kockázatával hozták már összefüggésbe. Így például: szív- és érrendszeri, anyagcsere-, mentális és immunológiai problémákkal. Lehet, hogy vannak, akiknek elég egy-két óra alvás éjszaka, de a felnőttek nagyobbik hányadának a kutatók napi 7 óra alvást javasolnak.
3. Tévhit: Kevés alvással is ugyanolyan jól működik az agyunk és a testünk
Számos tanulmány kimutatta, hogy a tartósan fennálló alváshiány a teljesítmény csökkenéséhez vezet.
4. Tévhit: Minél idősebbek vagyunk, annál többet alszunk
Az, hogy éppen a szervezetünknek mennyi alvásra van szüksége, az életünk során változik. Egy tanulmány szerint az idősebb felnőttek kevesebbet alszanak, mint a fiatalabbak. Ennek hátterében részben más egyéb, krónikus betegségek állhatnak.
5. Tévhit: A sok alvás jót tesz a szervezetnek
Számos tanulmányban kapcsolatba hozták a szokásos hosszabb alvási időt (napi 8 óra vagy annál több) a magasabb halandóság kockázatával.
6. Tévhit: Már egy éjszakányi alvásmegvonásnak is tartós negatív egészségügyi következményei lesznek
Ha valaki egy éjszaka nem alszik, akkor másnap figyelemzavart, gyengébb koncentrációs képességet tapasztalhat. Ha azonban kipiheni magát, a panaszai megszűnnek. A tartós alvásmegvonás és alváshiány azonban negatívan hat a szív- és érrendszer működésére.
7. Tévhit: Mindegy, melyik napszakban alszunk
Az éjszakai műszakban dolgozókkal végzett kutatásokból kiderül, hogy alvásciklusuk felborul. A korábbiakhoz képest rosszabbul alszanak. Hosszú távon náluk nagyobb eséllyel alakulhat ki többek között depresszió, cukorbetegség és mellrák.
8. Tévhit: Az ágyban csukott szemmel fekvés hasonló a rendes alváshoz
Az endokrin, a szív- és érrendszeri, az anyagcsere-folyamatok jelentősen eltérnek például az alvás REM-fázisa és az ébrenlét alatt. A kognitív aktivitás határozottan különbözik alvás és csukott szemmel fekvés esetén.
Telihold: így befolyásolhatja az alvását - olvasson tovább!
9. Tévhit: Ha nehezen tudunk elaludni, a legjobb, ha ágyban maradunk, és megpróbálunk visszaaludni
Aki nehezen alszik el, annak gyakran azt tanácsolják, hogy kövesse az úgynevezett ingerkontroll-terápiát. Ennek az a lényege, hogy ébredés után fel kell kelni, kerülni kell a kékfényt (például okostelefon, tévé), és csak akkor szabad visszafeküdni, ha az illető álmosnak érzi magát. Ezáltal például lerövidülhet az elalváshoz szükséges idő.
10. Tévhit: A hangos horkolás többnyire ártalmatlan
A horkolás az alvás során bekövetkező légzéskimaradás elsődleges tünete, amely kezelés nélkül fokozott szív-és érrendszeri kockázattal jár együtt.
11. Tévhit: Egy mélyen alvó ritkán mozog éjszaka
Az alvás közben normális, ha néha megmozdul a kezünk vagy lábunk.
12. Tévhit: Reggeli jobb a telefonon szundi üzemmódot választani, mint felkelni
A szundi üzemmód miatt bekövetkező alvásmegszakítások negatív következményekkel járhatnak, amelyek befolyással lehetnek az aznapi hangulatunkra.
13. Tévhit: Ha rosszul alszunk éjszaka, délután érdemes pótolni
A rendszeres délutáni szunyókálás káros egészségügyi következményekkel járhat együtt. Ráadásul az álmatlanságban szenvedők körében nem ajánlott a napközbeni szunyókálás, mert akkor este nehezebben tudnak majd elaludni.
14. Tévhit: Néhány pohár alkoholtól jobban alszunk
Számos különböző tanulmány szerint az alkohol összességében negatívan befolyásolja az alvást, késlelteti a REM-alvási fázis kezdetét. Ezen túl az alkoholfogyasztás rontja az alvási apnoé tüneteit is.
15. Tévhit: Melegebb szobában jobban lehet aludni
A kutatások szerint meleg környezetben rosszabb minőségű az alvás. A szakemberek gyakran ajánlják a 18-21 °C közötti hőmérsékletet alváshoz.
16. Tévhit: Az unalom álmosít
Az unalom hátterében állhat megbúvó álmosság, de önmagában az unalom nem okoz álmosságot.
17. Tévhit: Könnyebben lehet tévé előtt elaludni
Kutatások bizonyítják, hogy kapcsolat van az elalvás előtti televíziózás és az alvási nehézségek között. Így nem biztos, hogy a tévénézés a legjobb lefekvés előtti kikapcsolódás.
18. Tévhit: A lefekvést megelőző 4 órán belüli edzés megzavarja az alvást
Amerikai felnőttek körében végzett felmérés szerint az éjszakai testmozgás a legtöbb esetben nem járt együtt alvászavarral. Egyéb tanulmányok során sem mutattak ki alvászavart erőteljes éjszakai edzést követően.
19. Tévhit: Alvás közben az agy pihen
Erős tudományos bizonyítékok cáfolják a mítoszt, hogy az agyunk alvás közben nem aktív
20. Tévhit: Ha emlékszünk az álmainkra, akkor mélyen és jól aludtunk
A témában született kevés, az egészséges alvás és az álom kapcsolatát vizsgáló tanulmány cáfolja ezt a mítoszt.
Ez is érdekelheti:
- Olvasson tovább, hogy mi okozhatja az alvászavart!
- Nem alszik jól? Ezek a tippek segíthetnek - olvasson tovább!
- Gyakran ébred éjszaka? Pajzsmirigy problémája is lehet - olvasson tovább!
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
A horkolás oka, tünetei, kialakulása és kezelése
