Így változik a viselkedés, amikor az Alzheimer-kór megjelenik – egy neurológus az első jelekről beszél
Az első tünetek gyakran enyhék és nehezen felismerhetők.
Az Alzheimer-kór világszerte egyre több embert érint. A statisztikák riasztóak: jelenleg több mint 55 millió ember él együtt ezzel a betegséggel, és a szakértők szerint 2050-re ez a szám elérheti a 139 milliót. Ez azt jelenti, hogy kevesebb mint három évtized alatt a betegek száma megháromszorozódhat. Nem véletlen, hogy sokan a XXI. század egyik legnagyobb egészségügyi kihívásának tartják.
- Ez egy szörnyű kór, amely lassan elveszi tőlünk azt, akik vagyunk – fogalmazta meg dr. Anna Filipek-Gliszczyńska neurológus, aki évek óta foglalkozik a betegségben szenvedő páciensekkel.
Mi történik az agyban?
A neurológus elmondása szerint a betegség hátterében leggyakrabban a kóros fehérjék felhalmozódása áll. Ezek a β-amiloid és tau fehérjék károsítják az idegsejteket, majd lerakódnak bennük és körülöttük. Ezt nevezzük amiloid-elméletnek, amely a mai napig a leginkább elfogadott magyarázat. Ennek következménye, hogy az agy idővel fokozatosan zsugorodni kezd.
Bár az utóbbi években egyre több kutatás lát napvilágot, még mindig nincs végleges válasz arra, mi indítja el a fehérjék túlzott felhalmozódását, és miért szűnik meg a szervezet természetes lebontó folyamata. Amit viszont tudunk: a folyamat már évtizedekkel a tünetek előtt elkezdődik.
- A β-amiloid és a tau akár húsz évvel az első tünetek előtt jelen lehet az agyban – mondja dr. Filipek-Gliszczyńska a Medonet-nek. Ez is megmagyarázza, miért olyan alattomos a betegség: a kezdeti károsodásokat az agy sokáig képes ellensúlyozni azzal, hogy az elpusztult idegsejtek funkcióit más neuronok veszik át.
Az Alzheimer-kór legelső jelei
Az első tünetek annyira enyhék, hogy gyakran sem a beteg, sem a környezete nem ismeri fel őket azonnal.
– Előfordul, hogy az illető évek óta nem használ egy háztartási gépet, mert kicserélték, és nem tudta megtanulni az új készülék működését. A férj vagy feleség átveszi a feladatot, így a probléma hosszú ideig rejtve marad – meséli a neurológus.
A kezdeti panaszok főként a közelmúltbeli emlékeket érintik. Az érintettek emlékeznek a régi eseményekre, de nehezebben idézik fel, mi történt a napokban. Jellemző jelek lehetnek:
- gyakori ismételt kérdések vagy történetek elmondása
- találkozók, időpontok elfelejtése
- nehézségek a tévétávirányító, mobiltelefon vagy új háztartási gépek használatában
- problémák a dátumok és időpontok követésével
A tünetek eleinte nem befolyásolják látványosan a mindennapi életet, ám hónapok, akár évek alatt fokozatosan erősödhetnek.
Mennyi ideig tart a kezdeti szakasz?
A korai stádium hossza nagyon eltérő lehet.
- Előfordulhat, hogy mindössze egy évig tart, de akár hosszabb ideig is fennállhat” – emeli ki a szakember.
A betegség előrehaladásának ütemét nagymértékben befolyásolják a társbetegségek. Ha a páciensnek például cukorbetegsége, magas vérnyomása, érelmeszesedése vagy vérszegénysége van, az agysejtek pusztulása felgyorsulhat. Ugyanez igaz a fertőzésekre, a kiszáradásra vagy az elektrolit-egyensúly zavaraira is.
Ezért különösen fontos a rendszeres orvosi ellenőrzés. A vér- és vizeletvizsgálatok segítségével időben kiszűrhetők az olyan állapotok, amelyek ronthatják a beteg állapotát.
Mikor nem kell aggódni?
Természetesen nem minden feledékenység jelez betegséget.
- Ha például valami a nyelvünk hegyén van, de nem jut eszünkbe azonnal, az teljesen normális – mondja a neurológus. Ez a jelenség a kor előrehaladtával mindenkivel előfordulhat, leggyakrabban 60–65 éves kor után.
- Nincs két egyforma beteg – hangsúlyozza dr. Filipek-Gliszczyńska. - Ezért mindig érdemes konzultálni orvossal, ha úgy érezzük, valami megváltozott.
Miért kulcsfontosságú a korai felismerés?
Az Alzheimer-kór alattomosan lopakodik be az életünkbe, és éppen ezért sokszor túl későn derül fény rá. Pedig a korai diagnózis nem csupán orvosi szempontból jelent óriási előnyt. Amikor a betegség első, még enyhe tüneteit időben észleljük, lehetőség nyílik arra, hogy a páciens és a család felkészüljön a változásokra. Az idejekorán megkezdett kezelés – legyen szó gyógyszeres kezelésről, életmódbeli változtatásokról vagy kognitív tréningről – segíthet lassítani az állapot romlását, és hosszabb ideig megőrizni az önállóságot. A beteg így tovább élhet aktív, méltóságteljes életet, a hozzátartozók pedig időben megtanulhatják, hogyan nyújtsanak megfelelő támogatást. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a korai felismerés lehetőséget teremt a társbetegségek kezelésére is, amelyek felgyorsíthatják a kór előrehaladását. Másképp fogalmazva: ha időben lépünk, nemcsak éveket, hanem életminőséget is nyerhetünk.
Az Alzheimer-kór szakaszai: így alakítja át a betegség lassan az életet
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
