Hogyan gyógyítható az aranyér?

Mi működik valójában aranyér ellen? Minden, amit a kellemetlen tünetek kezelése kapcsán tudnia kell.

Az aranyér az egyik leggyakoribb végbéltáji panasz, mégis az érintettek többsége sokáig nem mer róla beszélni. Pedig az aranyér nem szégyen, és már rég nem az a makacs, csakis műtéttel leküzdhető állapot, aminek sokan gondolják. A kezelés ma már jóval gyengédebb, hatékonyabb, mint egykor, és sok esetben olyan ambulanter, járóbeteg elleátásban végezhető eljárásokat is kínál, amelyek után akár a munkába is gyorsan vissza lehet térni. Mit tehet, ha panszai vannak, mit érdemes elkerülnie, és mikor fontos szakemberhez fordulnia? Mutatjuk.

Amikor a végbéltáji vérzés nem biztos, hogy aranyér

Mindenki azt gondolja, hogy a végbéltáji vérzés rögtön aranyér. A valóság azonban árnyaltabb. A 2024-es, frissített amerikai irányelvek (ASCRS) kifejezetten figyelmeztetnek arra, hogy a vérzés nem mindig abból az ártalmatlannak gondolt éreredetű duzzanatból indul ki, amelyet aranyérnek nevezünk. Ha a vérzés visszatér, ha a széklet formája megváltozik, ha fogyás vagy hasi panasz is társul mellé, esetleg a családban előfordult vastagbélrák, akkor a kivizsgálás — többek között a kolonoszkópia — nem halogatható. Az aranyér ugyanis gyakori, de nem minden tünet aranyér.

A gyógyulás egyik sarokköve: a széklet rendezése

Bármennyire is banálisnak tűnik, a rostbevitel növelése az egyik leghatékonyabb, bizonyítékokkal alátámasztott módszer. Napi 25–30 gramm rost — teljes kiőrlésű gabonákból, zöldségekből, gyümölcsökből — néhány héten belül érezhető változást hozhat. A Cochrane-elemzések szerint a rostbevitel önmagában képes megfelezni a panaszok gyakoriságát, különösen a vérzés előfordulását. Ehhez természetesen bőséges folyadékfogyasztás szükséges. A víz és a levesek támogatják azt, hogy a rost ne dugulást okozzon, hanem valóban lágyítsa a székletet.

Ezen felül érdemes a székelési szokásokról is tudatosan beszélni. A modern élet velejárója, hogy sokan telefonoznak a WC-n, ezzel észrevétlenül meghosszabbítják az ott töltött időt. A hosszas ülés azonban növeli a végbélre nehezedő nyomást, és fokozza az aranyér hajlamot. Ugyanez igaz az erőlködésre is: az erős préselés mechanikusan kitágítja az érstruktúrákat. A legújabb tanulmányok kifejezetten javasolják, hogy a székelés legyen gyors, erőlködésmentes, és ha valamiért nem sikerül, ne erőből próbálkozzon, hanem térjen vissza később.

Krémek és tabletták: mit várhat tőlük valójában?

A legtöbb patika polcán talál olyan készítményeket, amelyek az aranyér tüneteit ígérik csillapítani. Fontos tisztázni: ezek nem csodaszerek, viszont megfelelő használat mellett nagyon is hasznosak lehetnek.

A flavonoidtartalmú gyógyszerek — különösen a mikronizált, tisztított flavonoid frakciót tartalmazó készítmények — több klinikai vizsgálatban is biztató eredményeket mutattak. Csökkentik a duzzanatot, a vérzés gyakoriságát és az aranyeres panaszok intenzitását, különösen visszatérő problémák vagy műtét utáni időszak esetén. A hatásmechanizmusuk egyszerű: javítják a vénás tónust, enyhítik a gyulladást és gyorsítják a mikrokeringést.

A helyileg alkalmazott krémek, gélek, kúpok más módon segítenek. Sokszor a gyulladást mérséklik, máskor a fájdalmat csillapítják — a komfortérzet így gyorsabban javul. Tudni kell azonban, hogy ezek többnyire csak átmeneti segítségre valók. A szteroidtartalmú készítmények például jók lehetnek néhány napig, de hosszabb távon hajlamosíthatnak bőrirritációra és elvékonyodásra. Ezért mindig érdemes figyelni az alkalmazási időre.

Az „alternatív” vagy természetesnek nevezett krémek, például a propoliszos vagy olívaolaj-flavonoidos kombinációk egyre népszerűbbek. Bizonyos kisebb vizsgálatok szerint csökkenthetik a fájdalmat és a duzzanatot, viszont ezeknek a tanulmányoknak a száma még korlátozott. Ha valaki szeret ilyen készítményt kipróbálni, megteheti, de óvatosság nem árt: az allergiás reakciók sem ritkák, különösen propolisznál.

Ha az otthoni kezelés már nem elég — mit tehet az orvos?

Sokan tartanak a gondolattól, hogy orvosi beavatkozásra lehet szükségük, pedig a modern technikák többsége gyors, kíméletes és nem igényel altatást. A gumigyűrűzés — vagyis a rubber band ligation — ma az egyik leggyakrabban alkalmazott beavatkozás. Lényege, hogy a belső aranyérre egy apró gumigyűrűt helyeznek, amely néhány nap múlva leválik, a helye pedig hegesedik. Az eljárás rövid, és a legtöbb beteg alig érez valamit.

A szkleroterápia ezzel szemben egy injekciós megoldás. A beadott anyag összehúzza az ereket, így az aranyér fokozatosan visszahúzódik. Enyhébb belső aranyerek esetén kifejezetten jó hatású. Léteznek koagulációs módszerek is, például infravörös vagy lézeres kezelés, amelyek hő segítségével zsugorítják az ereket. Ezek mind olyan eljárások, amelyeket a beteg aznap hazamehet — kórházi bentfekvés nélkül.

Amikor már tényleg szükség van műtétre

Nem minden aranyér reagál elég jól a konzervatív vagy ambuláns kezelésekre. A nagy, előeső, visszatérően vérző, fájdalmas, esetleg trombotizált aranyér sokszor csak műtéttel gyógyítható. Fontos tudni, hogy a modern eljárások már jóval kíméletesebbek, mint azok a műtétek, amelyektől sokan féltek korábban.

A Doppler-vezérelt aranyér artéria ligáció (HAL–RAR) például ultrahang segítségével azonosítja azokat az artériákat, amelyek túlzott véráramlást biztosítanak az aranyérpárnák felé. Miután ezeket lekötik, a kitágult érstruktúrák lassan visszahúzódnak. A módszer nagy előnye, hogy kevesebb fájdalommal jár, a felépülési idő rövidebb, és a kiújulási arány is igen alacsony — egy vizsgálatban két év alatt mindössze három százalék volt.

A klasszikus kimetszés továbbra is létezik, és a súlyos, előrehaladott esetekben még mindig ez a legbiztosabb módszer. A gyógyulás hosszabb, de az eredmény tartós. A döntést minden esetben érdemes proktológussal átbeszélni, hiszen az aranyér foka, helyzete és az egyéni panaszok nagyban befolyásolják, melyik módszer a legjobb.

A bizonyítékok határai — és amit a kutatók is óvatosan fogalmaznak meg

Bár rengeteg kutatás született az aranyér kezeléséről, a vizsgálatok módszertana eltérő, a páciensek köre sokféle, és a beavatkozások sem egységesek. Ezért a tudományos bizonyosság sokszor csak közepes erősségű, különösen a természetes készítmények vagy a nagyon enyhe ambuláns eljárások esetében.

A meleg ülőfürdő például régóta ajánlott módszer, kellemes is, lazítja a záróizmot és javítja a komfortérzetet — mégis kevés olyan vizsgálat van, amely egyértelműen kimutatná, hogy hosszú távon befolyásolja az aranyér lefolyását. Nem baj, ha alkalmazza, de érdemes tudni: inkább kellemes kiegészítő, mintsem gyógymód.

Mit tehet most rögtön, hogy jobban legyen?

A kezelés alapja minden esetben a széklet rendezése: a rostok, a bőséges folyadék és az erőlködés kerülése gyorsabban segít, mint bármely krém vagy tabletta. Ha ezek nem hoznak javulást néhány héten belül, ha a vérzés ismétlődik, vagy ha az aranyér már előesik, akkor érdemes szakemberhez fordulni, aki javasolhatja a megfelelő beavatkozást — legyen az gumigyűrűzés, szkleroterápia vagy modern sebészet. A lényeg az, hogy ne maradjon egyedül a panaszával. Az aranyér kezelhető, a modern orvoslás pedig számos olyan eszközt kínál, amelyekkel gyorsan és tartósan javítható az életminőség.

Kapcsolódó cikk

Előrehaladott aranyér: tünetek, amik már a 4. stádiumra utalnak

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!