Aranyér: tévhit, hogy csak az idősek betegsége, 20 évesen is kialakulhat

Az orvosi kutatások egyre világosabban mutatják: az aranyér már fiatal felnőtt korban is megjelenhet, akár húszévesen is.

Sokan azt gondolják, hogy az aranyér kizárólag az idősebb korosztály problémája. Hogy ez majd csak negyven vagy ötven felett jön el, addig pedig semmi teendő nincs. Pedig ez nagyon nem így van. A témában dr. Nguyen Melinda, az L33 Medical sebész szakorvosa van a segítségünkre.

Mi az az aranyér?

Aranyér (haemorrhoidalis betegség) alatt a végbélnyílás (anus) és a végbél alsó részének (rectum) vénás fonatainak kóros tágulatát, gyulladását, illetve megnagyobbodását értjük. Normálisan mindenkiben vannak aranyeres párnák (corpora cavernosa recti), melyek a záróizom finom működését és a széklettartást segítik. A probléma akkor alakul ki, amikor ezek kitágulnak, előesnek, begyulladnak vagy véreznek, illetve thrombotizalnak (vérrög alakul ki) – ez lehet az ülő életmód, székrekedés vagy túl sok erőlködés miatt is – a vénák kitágulnak, és kialakul a fájdalmas, viszkető, gyakran vérző aranyér.

Nem csupán kellemetlen, hanem a mindennapokat is megkeserítheti: ülni, sportolni, sőt néha még dolgozni is nehéz vele.

A tévhit, hogy csak időseket érint, a régi statisztikákból ered. Néhány évtizeddel ezelőtt valóban a középkorúaknál találták leggyakrabban, de a mai életmód mellett már egyre több huszon- és harmincéves is tapasztalja a tüneteket.

Egy koreai vizsgálatban például a 20–29 évesek közül minden tizedik embernél kimutatták az aranyeret. Ennek egyik elsődleges oka, hogy a mai fiatalok sokat ülnek: órákon át a számítógép előtt, buszon, autóban vagy akár a telefonjukat görgetve a WC-n. A mindennapokban kevés folyadékot isznak, gyorsételt esznek, és mozgásra alig jut idő, energia, sőt, sajnos sokszor az akarat is hiányzik. Ezek együtt mind ideális körülményeket teremtenek a betegség kialakulásához.

Miért alakul ki?

Az aranyérbetegség kialakulása összetett, több tényező együttes hatásának eredménye. Nem egyetlen kiváltó oka van, hanem különböző életmódbeli, fizikai és genetikai tényezők együttese növeli a hajlamot. A leggyakoribb rizikófaktorok közé tartozik a székrekedés és az ezzel járó erőlködés a székelés során, a mozgásszegény, ülő életmód, valamint a hosszan tartó állás vagy nehéz fizikai munka. A terhesség és a szülés szintén fokozza a vénás nyomást a kismedencében, ahogy az elhízás, a krónikus köhögés és a rostszegény, kevés folyadékot tartalmazó étrend is hozzájárul a kialakuláshoz. Genetikai tényezők – például a kötőszöveti gyengeség – tovább növelhetik a hajlamot. Mindezek a hatások a végbél vénás rendszerében pangást okoznak, ami vénatágulatokhoz, azaz aranyerek megjelenéséhez vezet.

A tünetek megjelenése attól függ, hogy belső vagy külső aranyérről van szó, illetve a betegség melyik stádiumban van. A belső aranyér rendszerint fájdalommentes, de a székelés végén jelentkező élénkpiros vérzés jellemző lehet. A korai stádiumban az aranyeres csomók csak vérzést okoznak, később azonban előeshetnek, és súlyosabb esetben már nem is húzódnak vissza maguktól, sőt begyulladhatnak vagy vérrög is kialakulhat bennük. A külső aranyér ezzel szemben fájdalmas, az anus körül tapintható duzzanatként jelentkezik, amit viszketés, égő érzés és váladékozás kísérhet, különösen üléskor okozva kellemetlenséget.

Gyógyítható az aranyér?

A kezelés módját mindig a tünetek súlyossága és a betegség stádiuma határozza meg. Enyhébb esetekben a konzervatív terápia elegendő lehet: rostdús étrend, megfelelő folyadékbevitel (napi 2–2,5 liter), rendszeres mozgás és erőlködésmentes székelés javasolt – mondja dr. Nguyen Melinda, az L33 Medical sebész szakorvosa. Szükség esetén székletlazítók, venotonikumok (például diozmin vagy heszperidin tartalmú készítmények) és helyi hatású kúpok vagy kenőcsök alkalmazhatók. Középsúlyos esetekben minimálisan invazív beavatkozások – például gumigyűrű-ligatúra – jöhetnek szóba, míg előrehaladott, III–IV. stádiumú aranyér esetén sebészi beavatkozásra lehet szükség.

A jó hír az, hogy az aranyér kezelhető és visszafordítható, ha időben orvoshoz fordulunk. Az viszont nagyon fontos, hogy ne próbáljuk otthon, találomra kezelni. Minden végbél körüli vérzés vagy csomó orvosi vizsgálatot igényel, hiszen más betegségek is állhatnak a háttérben, amelyeket csak szakorvos tud biztonsággal kizárni.

Összegzés

• Az aranyér problémája nemcsak idősebb korosztályt érint, már fiatal felnőtteknél is gyakori.
• A betegség kialakulásának okai összetettek, beleértve az ülő életmódot, a székrekedést és a helytelen étrendet.
• A tünetek jellege és súlyossága a betegség típusától és stádiumától függ, és lehet belső vagy külső aranyér.
• Kezelési lehetőségek a betegségtől függnek: kezdve az életmódbeli változtatásoktól a sebészi beavatkozásig.
• Az időben történő orvosi vizsgálat és kezelés jelentősen javíthatja a helyzetet és megelőzheti a szövődményeket.

Kapcsolódó cikk

Mennyi ideig kellene a WC-n ülni? A gasztroenterológus elárulja, mikortól túl sok

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!