Egy 40 éves nőnél már három autoimmun betegséget diagnosztizáltak, amikor súlyos vashiány miatt újabb vizsgálatok kezdődtek. Az orvosok először vérzékenységre gyanakodtak, ám végül kiderült, hogy egy addig fel nem ismert, a gyomrot érintő autoimmun betegség akadályozza a vas megfelelő felszívódását.
- Egy 40 éves nőnél már három autoimmun betegséget diagnosztizáltak, amikor súlyos vashiány miatt további vizsgálatok kezdődtek.
- A vashiány hátterében végül egy negyedik autoimmun betegséget, autoimmun gasztritiszt azonosítottak, amely a gyomor nyálkahártyáját károsítja.
- Az eset rávilágít arra, hogy a vashiányt nemcsak vérvesztés vagy elégtelen vasbevitel, hanem felszívódási zavar is okozhatja, például autoimmun folyamat következtében.
- A kezelés során vas-, B12-vitamin- és folsavpótlást is alkalmaztak, mivel az autoimmun gasztritisz ezek felszívódását is befolyásolja.
- A történet tanulsága, hogy tartós vagy megmagyarázhatatlan vashiány esetén alapos kivizsgálás szükséges, különösen már ismert autoimmun betegségek fennállásakor.
Kínai orvosok egy 40 éves nő esetét írták le, akinél egyszerre több, az emésztőrendszert, a májat és az epeutakat érintő autoimmun kórkép volt jelen. A nőnél korábban fekélyes vastagbélgyulladást, autoimmun hepatitist és primer szklerotizáló cholangitist diagnosztizáltak. Amikor súlyos vashiány alakult ki nála, az orvosok további vizsgálatokba kezdtek, és végül egy negyedik autoimmun betegséget, autoimmun gasztritiszt azonosítottak.
Az eset azért is figyelemre méltó, mert jól mutatja, hogy a vashiány hátterében nem kizárólag elégtelen vasbevitel vagy vérvesztés állhat. A felszívódás zavara ugyancsak előidézheti, és ennek hátterében akár a gyomor nyálkahártyáját károsító autoimmun folyamat is meghúzódhat.
Három autoimmun betegsége már korábban is ismert volt
Autoimmun betegségről akkor beszélünk, amikor az immunrendszer hibásan a szervezet saját sejtjeit vagy szöveteit támadja meg. Attól függően, hogy mely szerv kerül célkeresztbe, egészen különböző betegségek és tünetek alakulhatnak ki.
A kínai nő esetében az egyik korábban diagnosztizált betegség a fekélyes vastagbélgyulladás, vagyis colitis ulcerosa volt. Ez egy krónikus gyulladásos bélbetegség, amely a vastagbél nyálkahártyáját érinti. Aktív állapotban többek között hasmenést, hasi fájdalmat és véres székletet okozhat.
Ez különösen fontos részlet volt a vashiány kivizsgálásakor. A fekélyes vastagbélgyulladás ugyanis járhat vérvesztéssel, így kézenfekvő lett volna arra következtetni, hogy innen származik a probléma. Csakhogy a nő betegsége ekkor nyugalmi állapotban volt, a vizsgálatok pedig nem igazoltak olyan vérzékenységet, amely megmagyarázta volna a kialakult vashiányt.
A második ismert betegsége az autoimmun hepatitis volt. Neve ellenére ezt nem hepatitisvírus okozza. A betegség során az immunrendszer a májsejteket támadja meg, aminek következtében gyulladás alakul ki a májban.
A harmadik diagnózis a primer szklerotizáló cholangitis, röviden PSC volt. Ez egy krónikus betegség, amelyben az epeutakban gyulladás, hegesedés és szűkületek alakulhatnak ki. Az epeutak feladata, hogy a májban termelődő epét továbbítsák; az epe pedig többek között a zsírok emésztésében játszik fontos szerepet.
A vashiány vezetett el a negyedik betegséghez
A történet akkor vett új fordulatot, amikor a nőnél súlyos vashiányt állapítottak meg.
A vashiány egyik jól ismert oka a tartós vérvesztés. Nőknél például erős menstruáció, az emésztőrendszerben pedig különböző vérzések vezethetnek fokozatos vasvesztéshez. Mivel a betegnek fekélyes vastagbélgyulladása is volt, az orvosok érthető módon először azt vizsgálták, nincs-e valahol vérzés.
Nem találtak olyan vérvesztést, amely magyarázatot adott volna az állapotára. Ekkor merült fel egy másik lehetőség: talán elegendő vas kerül a szervezetébe, csak nem képes megfelelően felszívni azt.
A figyelem így a gyomorra terelődött.
A vizsgálatok során azt találták, hogy a gyomor belső nyálkahártyájának egy része jelentősen elvékonyodott. A szövettani vizsgálat gyulladásos immunsejteket mutatott ki, miközben a gyomorsav termeléséért felelős sejtek közül sok károsodott vagy eltűnt. Az eredmények alapján az orvosok autoimmun gasztritiszt diagnosztizáltak.
Mi az autoimmun gasztritisz?
Az autoimmun gasztritisz – más néven autoimmun atrophiás gastritis – krónikus betegség, amelyben az immunrendszer a gyomor bizonyos sejtjeit támadja. A folyamat következtében fokozatosan károsodhat és elvékonyodhat a gyomornyálkahártya, valamint csökkenhet a gyomorsavtermelés.
A betegség azért is maradhat sokáig észrevétlen, mert nem feltétlenül okoz jellegzetes gyomorpanaszokat. Egy 2026-ban megjelent, az autoimmun gasztritiszről szóló szakmai összefoglaló is arra hívja fel a figyelmet, hogy a kórkép felismerése kihívást jelenthet, miközben hosszú távú következményei miatt fontos a diagnózis.
A vas felszívódásához a gyomor megfelelő működése is hozzájárul. Ha a gyomornyálkahártya károsodik és a savtermelés jelentősen csökken, romolhat az étrendből származó vas hasznosulása. Emiatt az autoimmun gasztritisz egyik következménye vashiány, illetve vashiányos vérszegénység lehet.
A betegség ugyanakkor a B12-vitamin felszívódását is érintheti. A gyomor parietális sejtjei termelik ugyanis az intrinsic faktort, amely nélkülözhetetlen a B12-vitamin megfelelő felszívódásához. Ha ezek a sejtek az autoimmun folyamat miatt károsodnak, idővel B12-vitamin-hiány is kialakulhat.
A kínai beteg kezelésében ezért a vaspótlás mellett B12-vitamint és folsavat is alkalmaztak.
A vashiány tehát nem mindig azt jelenti, hogy kevés vasat eszünk
A vashiány hallatán sokan először az étrendre gondolnak. Bár a nem megfelelő vasbevitel valóban szerepet játszhat a kialakulásában, messze nem ez az egyetlen lehetséges ok.
Vashiányt okozhat tartós vérvesztés, megnövekedett vasszükséglet, illetve felszívódási zavar is. A most ismertetett eset éppen az utóbbira szolgáltat látványos példát.
Ráadásul a vashiány és bizonyos autoimmun betegségek közötti kapcsolatot más kutatások is vizsgálják. Egy 2026-ban a Scientific Reports folyóiratban megjelent Mendeli randomizációs elemzés genetikai adatok alapján talált bizonyítékot arra, hogy több autoimmun betegség összefügghet a vashiányos vérszegénység magasabb kockázatával. A legerősebb bizonyítékot a rheumatoid arthritis, a gyulladásos bélbetegség és a fekélyes vastagbélgyulladás esetében találták. A szerzők ugyanakkor hangsúlyozták, hogy további kutatások szükségesek a háttérben álló mechanizmusok tisztázásához.
Egy ritka autoimmun szindróma is felmerült
Az orvosok azt is megvizsgálták, vajon a nőnél egyszerre jelentkező betegségek egy nagyobb autoimmun szindróma részei lehetnek-e.
Felmerült az úgynevezett 3B típusú autoimmun poliglanduláris szindróma (APS-3B) lehetősége. Ennek hátterében az áll, hogy az APS-3 különböző autoimmun betegségek együttes előfordulásával jár, és a 3B altípusban a pajzsmirigy autoimmun betegsége emésztőrendszeri autoimmun kórképekkel társulhat.
A nőnek valóban volt pajzsmirigy-alulműködése is, itt azonban volt egy lényeges körülmény: korábban pajzsmirigydaganat miatt eltávolították a pajzsmirigyét. Emiatt az orvosok végül nem tudták egyértelműen megállapítani, hogy valóban APS-3B áll-e a betegségek halmozódásának hátterében.
Az eset tanulsága ezért nem az, hogy négy autoimmun betegség szükségszerűen egyetlen szindrómát jelent. Sokkal inkább az, hogy több autoimmun kórkép együttes fennállásakor érdemes figyelni olyan eltérésekre is, amelyek egy további, addig fel nem ismert betegségre utalhatnak.
A tartós vashiány okát érdemes megkeresni
A vashiány gyakori állapot, és önmagában természetesen nem jelenti azt, hogy autoimmun gasztritisz áll a háttérben. A mostani beszámoló ráadásul egyetlen beteg esetét ismertető esettanulmány, így az eredményeiből nem lehet általános következtetést levonni minden vashiányos emberre.
Arra azonban jó példa, hogy a visszatérő vagy nehezen magyarázható vashiány esetében nem mindig elegendő pusztán pótolni a hiányzó vasat. Fontos lehet annak tisztázása is, miért alakult ki a hiányállapot.
Különösen indokolt lehet az okok részletesebb kivizsgálása, ha a megfelelő vaspótlás ellenére ismételten visszatér a vashiány, más tápanyaghiány – például B12-vitamin-hiány – is jelentkezik, vagy az érintettnek már ismert autoimmun betegsége van. A kínai nő esetében éppen egy ilyen kivizsgálás vezetett el ahhoz, hogy a már ismert három autoimmun betegség mellett egy negyediket is felismerjenek.
Újraindították egy nő immunrendszerét, aki egyszerre három súlyos betegséggel küzdött - már teljesen tünetmentesen élhet
- A válás utáni stressznek hitte a tüneteit – amikor elkezdtek kihullani a fogai, kiderült az igazság
- Újraindították egy nő immunrendszerét, aki egyszerre három súlyos betegséggel küzdött - már teljesen tünetmentesen élhet
- Fáradtság, ízületi fájdalom, bőrproblémák – ilyen, amikor autoimmun betegség az okozója
- ANA teszt: mit üzen valójában ez a laboreredmény?
- Hüvelyszárazság: nem csak az idősebbeket érinintheti
- 6 betegség és állapot, ami csalánkiütést okoz
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
