Burzitisz (nyáktömlő-gyulladás) tünetei, vizsgálata és kezelése

A burzák (nyáktömlők) a csontos kiemelkedéseket fedik, azok kipárnázására szolgálnak.

Testünkben körülbelül 70 különböző helyen találhatóak meg nyáktömlők, az izmok és inak csontok fölötti elmozdulását segítik elő. Elhelyezkedésükből és funkciójukból adódóan ki vannak téve különböző sérüléseknek, fertőződéseknek. A burzitisz egy adott nyáktömlő gyulladását jelenti.

A burzitisz okai

Általános burzitisz kialakulhat kisebb traumák, fertőzések, köszvény, cukorbetegség és egyéb gyulladásos ízületi betegségek következtében. Kialakulásában az életkornak és egyes szakmáknak, fontos szerepe van. Tartós könyöklés, térdelés vagy ülés hatására alakulhatnak ki az érintett ízület feletti nyáktömlőben.

A burzitisz tünetei

A tünetek rendszerint hirtelen kezdődnek. A tömlő gyulladása helyi érzékenységet és duzzanatot okoz. Ha a közelben levő ízületeket mozgatja a beteg, az heves fájdalommal jár. Ha fertőzés okozza a gyulladást, akkor bőrpír is jelentkezik. A tömlőgyulladást általában nem kísérik olyan általános tünetek, mint hőemelkedés, láz, hidegrázás, izzadás vagy étvágytalanság. Ezek a panaszok csak azokban a ritka esetekben jelentkeznek, ha a burza gennyes gyulladásáról van szó. Ha a burzitisz huzamosabb ideig fennáll, akkor a fájdalom már nem olyan jelentős, a tömlő fala megvastagszik, duzzadttá válik, és a benne levő folyadék hullámzik, lüktet. Leggyakrabban a vállban, könyökön vagy a térden fordul elő.

A burzitisz diagnózisa

A tömlőgyulladás laboreltéréseket nem okoz, röntgenfelvételen sincs jelentős eltérés, csupán a régóta fennálló esetekben. Ekkor meszesedések láthatók a tömlő falában. Laborvizsgálattal az ízületi gyulladás egyéb okait lehet kizárni. A burzában kórosan felgyülemlett folyadék ultrahangvizsgálattal jól kimutatható, azonban a diagnózis felállítása elsősorban a beteg panaszaira támaszkodik.

A burzitisz kezelése

Ha sérülés, trauma okozza a burzitiszt, akkor pihenéssel, a végtag nyugalomba helyezésével, jegelésével, gyulladásgátló és fájdalomcsillapító gyógyszerek, esetleg a helyileg alkalmazott szteroid-injekciók alkalmazásával teljes javulás érhető el. Abban az esetben, ha fertőzés következtében alakul ki a gyulladás, akkor antibiotikumok adásából és a feszülő folyadékgyülem leszívásából áll a terápia. Ha a panaszok terápiára nem csökkennek, akkor műtéti megoldás válik szükségessé. Sebészi bevatkozás javasolt továbbá, ha nagy sérülést követően lép fel a burzitisz, ha gyakran visszatér, valamint ha köszvényes vagy gennyes tömlőgyulladás áll fenn.

A burzitisz lehetséges típusai és leggyakoribb formái

A burzitisz nem egységes betegség, hanem gyűjtőfogalom, amely különböző testtájakon, eltérő kiváltó okokkal és lefolyással jelentkező nyáktömlő-gyulladásokat foglal magában. A klinikai gyakorlatban leggyakrabban az úgynevezett felszínes burzák érintettek, mivel ezek fokozott mechanikai terhelésnek vannak kitéve. Ilyen például a könyökcsúcson elhelyezkedő olecranon burza gyulladása, amely gyakran alakul ki tartós könyöklés következtében, vagy a térd elülső részén található prepatellaris burza gyulladása, amelyet nem véletlenül neveznek „szobalánytérdnek” vagy „kőművestérdnek”.

A váll területén kialakuló burzitisz – leggyakrabban a subacromialis nyáktömlő gyulladása – különösen fájdalmas lehet, mivel a vállízület rendkívül összetett mozgásokat végez, és már kisebb gyulladás is jelentős mozgáskorlátozottságot okozhat. A csípő tájékán előforduló trochanterikus burzitisz sokszor oldalra fekvéskor jelentkező fájdalommal hívja fel magára a figyelmet, és nem ritkán összetévesztik derék- vagy gerinceredetű panaszokkal.

Akut és krónikus burzitisz – nem mindegy, mióta áll fenn a panasz

Fontos különbséget tenni az akut és a krónikus burzitisz között. Az akut forma jellemzően hirtelen alakul ki, gyakran egy konkrét terhelés, sérülés vagy fertőzés következtében. Ilyenkor a fájdalom kifejezett, a duzzanat feszes, érzékeny, és a beteg gyakran pontosan meg tudja nevezni, mikor kezdődtek a tünetei.

A krónikus burzitisz ezzel szemben lassabban fejlődik ki, sokszor ismétlődő mikrotraumák hatására. Ilyenkor a fájdalom tompább, kevésbé intenzív, viszont a duzzanat tartósan fennállhat, és a nyáktömlő fala megvastagszik. A krónikus gyulladás hosszú távon mozgásbeszűküléshez, az érintett terület terhelhetőségének csökkenéséhez vezethet, és a környező inak, izmok működését is kedvezőtlenül befolyásolhatja.

Fertőzéses burzitisz – amikor a gyulladás nem ártalmatlan

Bár a burzitiszek többsége nem fertőzéses eredetű, a gennyes burzitisz ritka, de súlyos állapot, amely azonnali orvosi ellátást igényel. Leggyakrabban bőrsérülésen keresztül jutnak kórokozók a nyáktömlőbe, különösen a felszínesen elhelyezkedő burzák esetében. Ilyenkor a helyi bőrpír, melegség, kifejezett fájdalom mellett általános tünetek – láz, elesettség, hidegrázás – is megjelenhetnek.

A fertőzéses burzitisz elkülönítése kiemelten fontos, mert kezelése eltér a nem fertőzéses formákétól, és a késlekedés súlyos szövődményekhez vezethet. Ilyen esetekben a folyadék leszívása nemcsak terápiás, hanem diagnosztikus jelentőségű is, mivel a nyert mintából mikrobiológiai vizsgálat végezhető.

Életmódbeli és munkaköri tényezők szerepe

A burzitisz kialakulásában az életmódbeli tényezőknek kiemelt jelentőségük van. Az ismétlődő, egyoldalú terhelés, a hosszan fenntartott kényszertartások, valamint az elégtelen regeneráció mind hozzájárulhatnak a nyáktömlők irritációjához. Irodai munkát végzőknél például a könyökre támaszkodás, fizikai munkát végzőknél a térdelés, guggolás vagy nehéz tárgyak emelése növeli a kockázatot.

Sportolóknál a burzitisz gyakran túlterheléses eredetű, különösen akkor, ha a terhelés fokozatos felépítése elmarad, vagy a mozgástechnika nem megfelelő. A nem megfelelő lábbeli, az izomegyensúly felborulása és a bemelegítés hiánya szintén növeli a sérülések esélyét.

Mit tehet a beteg a gyógyulás érdekében?

A burzitisz kezelése nem merül ki a gyógyszeres vagy orvosi beavatkozásokban. A gyógyulás szempontjából alapvető fontosságú az érintett terület tehermentesítése, a kiváltó ok felismerése és lehetőség szerinti megszüntetése. Ez sok esetben életmódbeli változtatásokat igényel, például ergonomikus munkakörnyezet kialakítását, térdvédők használatát vagy a sporttevékenység átmeneti módosítását.

A gyógytornának kiemelt szerepe van a rehabilitációban, különösen krónikus esetekben. A megfelelően felépített mozgásprogram segít helyreállítani az ízületi mozgástartományt, javítja az izmok koordinációját és csökkenti az ismételt gyulladás kialakulásának esélyét. Fontos hangsúlyozni, hogy a fájdalom teljes megszűnéséig kerülni kell a túlzott terhelést, még akkor is, ha a panaszok átmenetileg enyhülnek.

Mikor szükséges orvoshoz fordulni?

Bár enyhébb burzitiszes panaszok esetén a pihentetés és a jegelés átmeneti javulást hozhat, mindenképpen javasolt orvosi vizsgálat, ha a fájdalom néhány napon belül nem csökken, a duzzanat fokozódik, bőrpír vagy láz jelentkezik, illetve ha a mozgás jelentősen beszűkül. Különösen fontos a kivizsgálás cukorbetegségben, immunrendszeri betegségben szenvedők esetén, mivel náluk a fertőzéses szövődmények kockázata magasabb.

Kilátások és megelőzés

A burzitisz prognózisa megfelelő kezelés mellett általában jó. A legtöbb esetben maradandó károsodás nélkül gyógyul, különösen akkor, ha a kiváltó okot sikerül azonosítani és megszüntetni. A megelőzés kulcsa a túlterhelés elkerülése, az ízületek védelme, a megfelelő mozgásforma megválasztása és a test jelzéseinek komolyan vétele.

Gyakori kérdések a burzitiszről

Mennyi idő alatt gyógyul meg a burzitisz?

Ez nagyban függ attól, mi váltotta ki a gyulladást, és mennyire sikerül tehermentesíteni az érintett területet. Enyhébb, nem fertőzéses burzitisz esetén néhány hét alatt jelentős javulás érhető el. Krónikus vagy visszatérő formáknál a gyógyulás elhúzódhat, akár hónapokig is tarthat, különösen akkor, ha a kiváltó terhelés továbbra is fennáll.

Előfordulhat-e burzitisz láz nélkül?

Igen, sőt a legtöbb burzitisz nem jár lázzal. Láz, hidegrázás, elesettség inkább fertőzéses, gennyes burzitiszre utal, ami ritkább, de komolyabb állapot, és azonnali orvosi ellátást igényel.

Elmúlhat-e magától a burzitisz?

Enyhébb esetekben, megfelelő pihentetés és terheléscsökkentés mellett a tünetek valóban enyhülhetnek, akár meg is szűnhetnek. Ugyanakkor, ha a fájdalom és a duzzanat tartósan fennáll, vagy visszatér, mindenképpen érdemes kivizsgáltatni, mert kezeletlenül krónikussá válhat.

Szabad-e mozgatni az érintett ízületet burzitisz esetén?

Teljes immobilizálás általában nem szükséges, sőt hosszú távon nem is előnyös. A fájdalmat kiváltó mozgásokat kerülni kell, de kíméletes, fájdalommentes mozgás segíthet megelőzni az ízületi merevséget. A terhelés fokozatos visszaépítése gyógytornász irányításával a legbiztonságosabb.

A burzitisz mindig visszatér?

Nem feltétlenül, de a kiújulás kockázata magasabb, ha a kiváltó ok – például ismétlődő terhelés vagy rossz testtartás – nem változik. A megelőzésben kulcsszerepe van az ergonomikus munkakörnyezetnek, a megfelelő sporttechnikának és az izmok egyensúlyának helyreállításának.

Mi a különbség az ízületi gyulladás és a burzitisz között?

Az ízületi gyulladás (artritisz) magát az ízületet érinti, míg a burzitisz a nyáktömlő gyulladása. Bár a tünetek – fájdalom, duzzanat, mozgáskorlátozottság – hasonlóak lehetnek, a kiváltó ok és a kezelés eltér. Ezért fontos a pontos diagnózis.

Segíthet-e a jegelés burzitisz esetén?

Igen, különösen az akut szakaszban. A jegelés csökkentheti a fájdalmat és a duzzanatot, de mindig csak rövid ideig, napi több alkalommal, közvetlen bőrkontaktus nélkül ajánlott alkalmazni.

Mikor van szükség szteroid injekcióra?

Szteroid injekciót általában akkor alkalmaznak, ha a konzervatív kezelés – pihentetés, gyulladáscsökkentők, gyógytorna – nem hoz kellő javulást. Fontos, hogy fertőzéses burzitisz esetén szteroid adása tilos.

A burzitisz összefügghet más betegségekkel?

Igen. Köszvény, reumás ízületi betegségek, cukorbetegség és bizonyos autoimmun kórképek növelhetik a burzitisz kialakulásának kockázatát, illetve elhúzódóbb lefolyást eredményezhetnek.

Műtét nélkül is gyógyítható a burzitisz?

Az esetek túlnyomó többségében igen. A műtéti megoldás ritkán szükséges, főként visszatérő, krónikus, gennyes vagy súlyos sérülést követően kialakult burzitisz esetén jön szóba.

Sportolhat-e valaki burzitisz után?

Igen, de csak fokozatosan. A teljes panaszmentesség elérése után érdemes visszatérni a sporthoz, kezdetben alacsonyabb terheléssel. A megfelelő bemelegítés és levezetés, valamint a technika korrekciója segít megelőzni az újbóli gyulladást.

Mikor kell feltétlenül orvoshoz fordulni?

Ha a fájdalom erősödik, a duzzanat nem csökken, bőrpír, láz jelentkezik, vagy a mozgás jelentősen beszűkül, mindenképpen javasolt orvosi vizsgálat. Ugyanez igaz akkor is, ha a panaszok néhány napos otthoni kezelésre sem javulnak.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!