Lisztérzékenység: mitől alakul ki, és mit tehet ellene?
A cöliákia, azaz a lisztérzékenység Magyarországon 150 ezer ember érint, ugyanakkor mindössze 25 százalékukat, csak minden 4. beteget diagnosztizáltak.
A cöliákia ma ismert egyetlen és hatékony gyógykezelése az élethosszig tartó, szigorú gluténmentes étrend, gyógyszeres vagy más terápiája nincs, így a cöliákiás betegek közösségeinek összefogása fontosabb, mint valaha, a közös ok, a gluténmentes diéta miatt is.
Miért alakul ki a cöliákia?
A cöliákia egy autoimmun betegség, amit a kalászos gabonákban – búzában, árpában és rozsban – található fehérje, a glutén okoz a genetikailag érintett emberekben. Eszerint Európában mintegy 7 millió, Magyarországon 150 ezer ember érintett, ugyanakkor közülük mindössze 25 százalékukat, csak minden 4. beteget – diagnosztizálták (ez az arány országonként eltérő lehet, 10-50% között).
A cöliákia diagnosztizálható bármely életkorban, a gluténtartalmú ételek bevezetése után kora gyermekkortól kezdve későbbi életszakaszokig, bármely életkorban, és a világ akármelyik országban is éljen az érintett. A betegség jelentkezhet számtalan tünettel vagy tünetegyüttessel, ezek között lehetnek enyhébbek, de nagyon súlyosak is, közöttük van több olyan, nagyon gyakori is, amelyek más betegségekre is utalhatnak: vérszegénység, puffadtság, hasmenés, émelygés, gázképződés, székrekedés, fáradékonyság, szájüregi afták, a gyors vagy váratlan súlycsökkenés (ami ma már kevésbé jellemző).
Milyen szövődményei lehetnek a kezeletlen lisztérzékenységnek?
A cöliákia ma ismert egyetlen és hatékony gyógykezelése az élethosszig tartó, szigorú gluténmentes étrend, gyógyszeres vagy más terápiája nincs. A betegség felismerése, kezelése és a betegek rendszeres szakorvosi ellenőrzése nélkül súlyos szövődmények alakulhatnak ki későbbi életszakaszokban, mint az oszteoporózis, a férfi-női meddőség, neurológiai állapotok (glutén ataxia és neuropathia), és bár ritkán, de növekszik a vékonybél-rák és az emésztőrendszeri limfomák kockázata is.
Olvasson tovább! Hogyan függ össze a lisztérzékenység és a pajzsmirigybetegség?
Ami egyesíti Európa lisztérzékeny betegeinek szervezeteit és azok tagjait, az a közös kezelés – azaz a biztonságos, gluténmentes étrend és életmód –, amit a kezelő orvosok előírnak a diagnózis után. Országtól, lakóhelytől, nemtől és életkortól függetlenül a betegekre váró kihívások azonosak:
- Hogyan lehet a lehető legkorábban eljutni a helyes diagnózishoz?
- Hogyan érinthet egy krónikus betegséggel együtt élő emberként a Covid-19 járvány?
- Hogyan juthatunk hozzá és milyen társadalmi támogatással a biztonságos gluténmentes élelmiszerekhez az üzletekben és a vendéglátásban?
- Hogyan lehet biztosítani a gyermekek és az idősek ellátását biztonságos gluténmentes és táplálkozási szempontból is értékes ételekkel az oktatási és szociális intézményekben?
- Hogyan lehet biztosítani a cöliákiás betegek és családtagjaik lelki gondozását és javítani a betegek és családjuk anyagi támogatásán?
- Hogyan tudjuk eredményesen felhívni a társadalom tagjainak és az állami intézmények figyelmét a lisztérzékenységre, mint jelentős népegészségügyi problémára, bemutatva, hogy mit is jelent a mindennapokban az együttélés ezzel a krónikus betegséggel?
Forrás: Lisztérzékenyek Érdekképviseletének Országos Egyesülete
Olvasta már?
- Puffadás: mikor kell orvoshoz fordulni a bélgáz miatt?
- Gyakran puffad? Ez a betegség is okozhatja a gasztroenterológus szerint
- Puffadás, gyomorégés, hányinger: ezek a gyomorfekély leggyakoribb tünetei
Reggel kicsi, este nagy has: a puffadás hormonális okai
