Hogyan kezdődik a rák? A professzor szerint mindig így, egyetlen sejt lázadásával
Az onkológus elmagyarázza, mikor válik veszélyessé a szervezetünk számára a saját sejtje.
Hogyan kezdődik a rák? – teszi fel a kérdést dr. Stanisław Hać, onkológiai sebészprofesszor, majd rögtön hozzáteszi: mindig ugyanúgy. A daganat ugyanis nem kívülről érkezik, hanem saját sejtjeinkből indul: azokból, amelyek megszabadulnak a szervezet szabályaitól, és önálló, engedetlen életet kezdenek élni.
„Ezek a spontán lázadások nap mint nap előfordulnak bennünk” – magyarázza a professzor a Medonet-nek adott interjújában. Az immunrendszer legtöbbször elbánik a „szörnyeteg” sejtekkel, de néha megesik, hogy egyetlen kóros sejt túléli a támadást. Ilyenkor kontroll nélkül osztódni kezd, és sejtkolóniát épít, amely lassan megbontja az adott szerv szöveti rendjét. Ez az a pillanat, amikor a rák megszületik.
Amikor a sejtek „elfelejtik” a szabályokat
Ahhoz, hogy a lázadó sejtből daganat alakuljon, három feltételnek kell teljesülnie:
- 1 először is, a sejt elveszíti specializált funkcióit,
- 2 másodszor, figyelmen kívül hagyja a szervezet normális működését szabályozó rendszabályokat,
- 3 harmadszor pedig, az immunrendszer nem tudja időben felismerni és elpusztítani.
A sejtek megújulása alapvetően egy folyamatosan zajló, precízen szabályozott folyamat. Amikor egy sejt elpusztul, helyét egy új, ugyanolyan felépítésű és funkciójú sejt veszi át. A gond akkor kezdődik, ha a „szoftverhiba” miatt az új sejt nem pontos másolata az eredetinek. Ilyenkor alakul ki a „szörnysejt”, amely többé nem illeszkedik a szerv szabályos szerkezetébe.
Miért nem mindig állítja meg a szervezet?
Az immunrendszernek kulcsszerepe van a hibás sejtek kiiktatásában. Ha azonban az immunvédelem meggyengül – legyen az alváshiány, krónikus stressz, vitaminhiány, alkoholfogyasztás, dohányzás vagy egyszerűen az öregedés miatt –, a rendszer nem mindig reagál időben. A lázadó sejt ekkor szaporodni kezd, és kialakul a daganat.
Nem beszélhetünk fertőző rákról, de bizonyos vírusok – például a humán papillomavírus (HPV) – képesek úgy módosítani a sejt genetikai állományát, hogy az hajlamosabbá váljon a kontroll elvesztésére.
Óriási a befolyásunk
Hać professzor hangsúlyozza: a környezet és a mindennapi szokások döntően befolyásolják, hogy a lázadó sejtek túlélnek-e. Az étrend, a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a mozgáshiány, a napsugárzás és a levegő minősége mind-mind hozzáad a kockázathoz. Nem egyetlen tényező határozza meg a daganat kialakulását, hanem ezek összegződése.
A rák, mint krónikus betegség?
A modern orvoslás egyik legnagyobb vívmánya, hogy számos daganattípust ma már krónikus betegségként kezel. Ez nem jelenti a teljes gyógyulást, de azt igen, hogy a betegség hosszú éveken át kordában tartható. „Pontosan úgy, ahogyan a koszorúér-betegséget is sikerült a hirtelen halált okozó állapotból krónikus kórrá alakítani” – mondja a professzor.
Emlőrák, vastagbélrák, egyes pajzsmirigyrákok esetében ma már elérhető, hogy a beteg akár évtizedekig éljen a diagnózis után. Bár a lázadó sejtek nem tűnnek el teljesen, a terjedésüket gátló terápiákkal a betegség halálossága megfékezhető.
Tudatosság és döntés
A professzor szerint a kulcs a tudatosság. Senki sem védhető meg százszázalékosan, de minden egyes tudatos döntés – legyen szó az étrendről, a pihenésről vagy a napvédelemről – közelebb visz ahhoz, hogy a lázadó sejtek ne nyerjenek. A nagyobb tudatosság nagyobb biztonságot jelent.
Üzenetét így foglalja össze dr. Hać: a rák egyetlen engedetlen sejt lázadásával kezdődik, de hogy ez a lázadás meddig fajul, abban nekünk, embereknek sokkal nagyobb szerepünk van, mint gondolnánk.
Tünetmentes rák: ennyi ideig élhet daganattal úgy, hogy nem is tud róla
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
