Ez a nőgyógyászati rák az egyik legveszélyesebb: minden második beteg nem éri meg az 5 évet

Gyakran túl későn ad jelet magáról a petefészekrák, ami jelentősen rontja a gyógyulási esélyéket.

A petefészekrák az egyik legnagyobb kihívást jelentő nőgyógyászati daganattípus. Nem azért, mert ne lennének korszerű kezelési lehetőségek, hanem mert a betegség hosszú ideig szinte észrevétlen marad. Mire kiderül, sok esetben már előrehaladott stádiumban jár, ami jelentősen rontja a túlélési esélyeket. A statisztikák könyörtelenek: a diagnózist követően a betegek közel fele nem éri meg az ötödik évet. Ez önmagában is jól mutatja, mennyire fontos a tudatosság, az időben történő felismerés és a jól megtervezett kezelés.

Amikor a tünetek nem keltenek gyanút

A petefészekrákot gyakran „néma” betegségként emlegetik, és ez nem véletlen. A korai szakaszban általában nem okoz markáns panaszokat. Ha mégis jelentkeznek tünetek, azok többnyire annyira általánosak, hogy könnyű más, jóindulatú problémáknak tulajdonítani őket.

- A petefészekrák nem specifikus tüneteket ad, ezért a betegek és sokszor az orvosok sem gondolnak rögtön daganatos betegségre – hívja fel a figyelmet dr. Małgorzata Figat, a nőgyógyászati onkológia szakértője a Medonet-ben. Mint mondja, a puffadás, a teltségérzet vagy az enyhe hasi fájdalom gyakran emésztési panasznak tűnik, miközben akár komolyabb probléma is állhat a háttérben.

Ez az alattomosság vezet oda, hogy a betegek jelentős részénél a kórképet csak a harmadik vagy negyedik stádiumban diagnosztizálják, amikor a daganat már nagyobb méretű, nyomhatja a környező szerveket vagy hasvízkór is kialakulhat.

Lelki teher és a kontroll elvesztése

Egy rákdiagnózis nemcsak fizikai, hanem súlyos lelki megterhelést is jelent. A bizonytalanság, a félelem és a kontroll elvesztésének érzése sok beteg számára legalább olyan nehéz, mint maga a kezelés. Ebben a helyzetben kulcsszerepe van az orvossal való őszinte, partneri kommunikációnak.

A betegség egyik legnagyobb terhe az, hogy az ember elveszíti a biztonságérzetét. Egy átlátható kezelési terv és a nyílt beszélgetés viszont segíthet visszaszerezni azt. Azok a páciensek, akik értik a kezelés lépéseit és lehetőségeit, kevésbé érzik magukat kiszolgáltatottnak, és aktívabban vesznek részt a döntésekben.

Miért olyan nehéz kezelni?

A petefészekrák kezdeti kezelése sok esetben jó eredményeket hoz. A műtétet követő kemoterápia hatására a daganat visszahúzódhat, a beteg állapota javulhat. A probléma gyakran később jelentkezik: a betegség hajlamos a kiújulásra.

- A kezelések során idővel kialakulhat a daganat ellenállása az úgynevezett platinaalapú kemoterápiákkal szemben, ami jelentősen beszűkíti a további lehetőségeket – magyarázza dr. Anna Dańska-Bidzińska, nőgyógyász onkológus, és hozzáteszi, a rezisztencia megjelenhet már az első kezelések során, de később, a következő terápiás vonalak alatt is kialakulhat.

Az elmúlt időszak azonban ezen a területen is hozott előrelépést. Új, célzott kezelések váltak elérhetővé, amelyek különösen azok számára jelenthetnek reményt, akiknél a hagyományos kemoterápia már nem elég hatékony.

A személyre szabott kezelés kulcsa: pontos diagnózis

A modern onkológia egyik legfontosabb iránya a személyre szabott terápia. A petefészekrák esetében ennek alapja a részletes diagnosztika, beleértve a genetikai vizsgálatokat és bizonyos molekuláris markerek meghatározását.

Kiemelt szerepet kap a folátreceptor alfa (FR-alfa) vizsgálata is. Ez a fehérje sok petefészekrákos sejt felszínén nagy mennyiségben van jelen, és befolyásolhatja, hogy a beteg mennyire reagál egyes modern terápiákra. A szakértők szerint ezért különösen fontos, hogy a diagnózis felállításakor minél teljesebb körű vizsgálatok történjenek.

Tünetek, amelyeket nem szabad félvállról venni

Bár a betegség sokáig rejtve maradhat, vannak olyan panaszok, amelyek különösen 40 év felett már figyelmeztető jelnek számítanak. A tartós alhasi fájdalom, a medencei nyomásérzés, a gyakori vagy fájdalmas vizelés, a megmagyarázhatatlan fáradtság, étvágytalanság vagy a hüvelyi vérzés mind indokolják a kivizsgálást. Fiatalabb nőknél ritkábban fordul elő a betegség, de szabálytalan menstruáció vagy hormonális jellegű tünetek esetén náluk sem szabad halogatni az orvosi vizitet.

Merre képezhet áttéteket?

A petefészekrák viszonylag gyorsan képez áttéteket. Leggyakrabban először a hashártyát és a hasüreg szerveit érinti, majd a nyirok- és vérkeringésen keresztül a májba, tüdőbe vagy csontokba is eljuthat. Az áttétek tünetei sokfélék lehetnek, ezért minden új, szokatlan panaszt komolyan kell venni.

Rapid Q&A

Gyakori kérdések - lényegretörő válaszok a petefészekrákról

• Örökölhető-e a petefészekrák?
• Igen, a petefészekrák egy része örökletes hajlamhoz köthető. Különösen a BRCA1 és BRCA2 génmutációk növelik meg jelentősen a betegség kialakulásának kockázatát. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden érintett nőnél biztosan megjelenik a daganat. Ha a családban előfordult petefészek- vagy emlőrák, érdemes genetikai tanácsadáson részt venni, ahol eldönthető, indokolt-e a célzott genetikai vizsgálat.
• Van-e megbízható szűrővizsgálat petefészekrákra?
• Jelenleg nincs olyan szűrővizsgálat, amely egészséges, panaszmentes nőknél bizonyítottan alkalmas lenne a petefészekrák korai felismerésére. A nőgyógyászati ultrahang és a CA-125 vérvizsgálat önmagukban nem tekinthetők szűrőtesztnek, mert korai stádiumban gyakran negatívak, más állapotok viszont álpozitív eredményt adhatnak. Magas kockázat esetén – például genetikai hajlamnál – egyéni megfigyelési stratégia javasolt.
• Befolyásolja-e a hormonális fogamzásgátlás a kockázatot?
• Érdekes módon a kombinált hormonális fogamzásgátlók hosszabb távú szedése csökkentheti a petefészekrák kialakulásának esélyét. A védőhatás akár évekkel a gyógyszer elhagyása után is fennmaradhat. Ugyanakkor a fogamzásgátlás megválasztása mindig egyéni mérlegelést igényel, mivel más egészségügyi kockázatokat is figyelembe kell venni.
• A terhesség és a szoptatás hatással van a betegség kockázatára?
• Igen. A kutatások szerint a terhességek száma és a szoptatás időtartama összefügg a petefészekrák alacsonyabb kockázatával. Ennek egyik oka, hogy ezek az időszakok csökkentik az ovulációk számát az élet során, ami mérsékli a petefészek felszínét érő hormonális és gyulladásos hatásokat.
• Milyen szerepe van az életmódnak a betegség kialakulásában?
• Az életmód nem az elsődleges oka a petefészekráknak, de bizonyos tényezők befolyásolhatják a kockázatot. Az elhízás, a mozgáshiány és a tartósan fennálló anyagcsere-zavarok kedvezőtlen irányba hathatnak. Az egészséges testsúly fenntartása, a rendszeres fizikai aktivitás és a kiegyensúlyozott étrend önmagukban nem jelentenek védelmet, de az általános egészségi állapot javításával segíthetik a szervezet ellenálló képességét.
• Lehet-e petefészekrák a petefészek eltávolítása után?
• Ritkán, de előfordulhat. Egyes esetekben az úgynevezett primer peritoneális karcinóma alakul ki, amely nagyon hasonlóan viselkedik, mint a petefészekrák, annak ellenére, hogy a petefészkeket korábban eltávolították. Ezért fontos a rendszeres ellenőrzés még műtét után is, különösen magas kockázatú nőknél.
• Hogyan befolyásolja a betegség a termékenységet?
• A petefészekrák kezelése – különösen a műtét és a kemoterápia – jelentős hatással lehet a termékenységre. Fiatalabb nőknél, korai stádiumban bizonyos esetekben szóba jöhet termékenységmegőrző kezelés, de ez mindig alapos mérlegelést igényel. A gyermekvállalást tervező betegeknek érdemes már a kezelés megkezdése előtt termékenységi szakemberrel konzultálni.
• Mennyire gyakori a betegség kiújulása?
• A kiújulás sajnos nem ritka, különösen előrehaladott stádiumban diagnosztizált esetekben. A visszatérés kockázata függ a daganat típusától, a kezelésre adott kezdeti válasz mértékétől és attól, mennyi idő telik el az első terápia befejezése után. A rendszeres kontrollvizsgálatok célja éppen az, hogy az esetleges kiújulást minél korábban felismerjék.

Figyelmébe ajánljuk

Mire észrevennénk, már késő lehet – így figyelmeztet a petefészekrák

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!