Ezeket látta már?

Ez a mellrák legelső tünete: így jelez leggyakrabban a daganat

emlőrák mellrák első korai tünet daganat

A mellráknak egyik legismertebb jele a mellben kitapintható csomó, de más jel is utalhat a daganat jelenlétére.

A mellráknak sok olyan tünete lehet, amelyre legalább annyira oda kell figyelni, mint a csomókra!

Évente több százezer nőt érint a mellrák, és az összes, daganatos betegséggel összefüggő halálozási listát is az emlőrák vezeti. Ráadásul az 1970-es évektől folyamatosan nő a diagnosztizált mellrákos esetek száma. A legtöbb ember azonban még sincs tisztában ennek az igen gyakori és veszélyes betegségnek a tüneteivel, pedig minél korábban fedezik fel az elváltozást a mellben, annál nagyobb az esélye a gyógyulásnak.

Mellrák: fontos a rendszeres önvizsgálat!

Az esetek mintegy háromnegyedében a nők maguk veszik észre a daganatos elváltozás első tüneteit, a leggyakrabban a mellben, esetleg a hónaljban található csomó, dudor formájában. A rendszeres, havonként megismételt önvizsgálat során azonban nemcsak ezeket a csomókat lehet felfedezni, hanem számos egyéb elváltozást is, melyek szintén utalhatnak daganatos betegségre.

Nem kell azonban azonnal pánikba esni, ha valaki csomót fedez fel a mellében, az esetek 80 százalékában ugyanis nem daganatos betegség áll a háttérben. A legfontosabb az ilyen esetben (illetve bármely más esetben, ha elváltozást fedezünk fel a mellünkön) az, hogy minél hamarabb forduljunk orvoshoz, aki további vizsgálatok elrendelésével pontosíthatja a diagnózist.

Bár a mellrákot, és az azzal összefüggő önvizsgálatot a legtöbben tipikusan női dolognak tartják, érdemes azonban a férfiaknak is megfigyelniük magukat, és amennyiben bármilyen változást fedeznek fel a mellükön, szakembernek is megmutatni azt. Bár a mellrák a férfiak esetében igen ritka, az emlőrákos eseteknek mindössze egy százalékát teszi ki, de sajnos a legtöbbször már előrehaladott stádiumú daganattal fordulnak orvoshoz az érintettek, éppen azért, mert kevésbé figyelnek erre a területre.

Ezek a mellrák jelei

Már említettük, hogy a legtöbbször a mellben vagy hónaljban kitapintható csomó az emlőrák első érzékelhető tünete. De nem mindig csomóként vagy dudorként jelentkezik az elváltozás, előfordulhat például, hogy egy kis területen a bőr megvastagszik vagy megnyúlik, a bőr pórusai jól láthatóvá válnak, a mell bőre hasonló lesz, mint a narancshéj.

A bőr egységessége is megtörhet, kisebb-nagyobb bemélyedések utalhatnak a daganatra. A mell bőre emellett kipirosodhat, begyulladhat, hámlóvá vagy viszketővé is válhat. Szintén orvosi kivizsgálás szükséges, ha a mellek formája vagy mérete jelentősen megváltozik (és nem áll emögött például várandósság), különösen akkor, ha ez csak az egyik mellet érinti. Sokan a mell méretének változásról automatikusa a mell növekedésére asszociálnak, pedig legalább olyan veszélyes jel, ha a mell csökken a mérete.

Arra is figyeljünk oda, hogy mekkora a különbség a két mell között. Bár a legtöbb nőnek nem egyforma a két melle, de ez az aszimmetria általában nem jelentős, sokszor szabad szemmel nem is észrevehető, viszont a nagy eltérések, vagy ha hirtelen lesz aszimmetrikus a két mell, mindenképpen orvosi vizsgálatot igényelnek!

A mellbimbó elváltozásai

Nemcsak a mellre magára, de a mellbimbóra is figyeljünk oda: ha a mellbimbó nagyon érzékennyé válik, ha fájni kezd (és ennek nincs jól leírható oka, pl. a közelgő menstruáció vagy a várandósság), ha megváltozik a színe vagy a mérete, esetleg befelé fordul. Szintén forduljunk orvoshoz, ha nem szoptatunk, vagy nem várunk kisbabát, mégis folyadék ürül a mellbimbóból. Ez a váladék lehet vízszerű, tejszerű de véres is.

Emlőönvizsgálat: hogyan végezzük helyesen?

Az önvizsgálatnál nagyon fontos a rendszeresség és a módszeresség. Nincs sok értelme akkor megvizsgálni a melleket, amikor éppen eszünkbe jut. A menstruációs ciklussal összefüggő hormonális változások a mellekre is hatással vannak. A hormonok befolyásolják, mennyire telt vagy érzékeny a mell és a mellbimbó.

Célszerű mindig ugyanazon a napon végezni a vizsgálatot, hogy az esetleges eltéréseket könnyebben észrevegyük. Így ugyanis tudjuk mihez hasonlítani az adott állapotot. A menstruációs ciklus vége utáni napok azért is megfelelőek, mert ilyenkor a mell általában kevésbé érzékeny. Ha már nem menstruál valaki, akkor olyan dátumot érdemes választani, amire könnyen emlékszünk, például minden hónap elsejét.

Hogyan végezzük az emlőönvizsgálatot?

Vegyük le a blúzunkat és a melltartónkat, és alaposan nézzük meg a melleket a tükörben, először szemből, leeresztett karral, majd oldalról és a fej fölé emelt karral is. Hasonlítsuk össze a két mell nagyságát, formáját, helyzetét. Bár senkinek nem tökéletesen szimmetrikus a két melle, a túl nagy eltérések mindenképpen további vizsgálatokat igényelhetnek. Nézzük meg, látunk-e elváltozást a bőrön, elszíneződést, alakváltozást (pl. az egyik mellbimbó befelé fordulását).

Tapintsuk meg a melleket!

Feküdjünk le a hátunkra, és először a tenyerünkkel, majd az ujjbegyeinkkel tapintsuk át a melleket (célszerű a mellbimbótól kifelé, csigavonalban haladni, illetve vízszintesen és függőlegesen is csúsztatni a mellen a kezünket). Keressünk a normálistól eltérő göböket, csomókat, cisztákat, de azt is nézzük meg, hogy a bőrünk nem változott-e meg.

A tapintásos vizsgálatot ismételjük meg hanyatt fekve is, úgy, hogy a karunkat a fej fölé, majd a test mellé helyezzük. A mellbimbókat se hagyjuk ki a vizsgálatból. Óvatosan nyomjuk őket össze, hogy ellenőrizzük, nem ürül-e belőlük váladék. Térjünk ki a hónalj irányába is, és a mellkas egyéb részeit (pl. a két mell közötti területet) is vizsgáljuk meg. Ismételjük meg a vizsgálatot zuhanyozás, fürdés közben! A meleg, szappanos víz segítségével könnyebb lehet kitapintani az esetleges eltéréseket, mert így jobban csúszik az ujjunk a bőrön.

Kövessük nyomon az esetleges változásokat!

A kisebb-nagyobb eltéréseket célszerű feljegyezni egy naplóban, jegyzetfüzetben. Így ugyanis hónapról hónapra követhetjük, hogyan változnak ezek. Nemcsak a növekedés, de a méretbeli csökkenés is változásnak számít! Fontos azonban tisztában lenni azzal, hogy az önvizsgálat nem diagnosztikai módszer, az esetlegesen észrevett elváltozásokat mindenképpen meg kell mutatni orvosnak is!

Olvasta már?

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!

<KÖVETKEZŐ CIKK>

Nulladik stádiumú mellrák: így fedezhető fel időben az emlődaganat

Mi a Tünetkereső? Ingyenes tünetellenőrző, ami percek alatt segíthet beazonosítani a problémáját!



EGÉSZSÉGKALAUZ DOSSZIÉ mappa

méhnyakrák

Forrás: EgészségKalauz
Google Hírek ikon
Adja hozzá a Híreket a Google hírfolyamához